ESZTERGOM IX. évfolyam 1904

1904-10-09 / 41. szám

* Október 6. Az aradi 13 vértanú gyászos emléke minden évfordulón fel-felujul, s a bonfi­kebel nagy szomorúan sóhajtozza a rettenthetet­len hősök neveit, kik vérüket ontották hazájukért s azután a hazaszeretet vértanú-halálát halták. Vajmi kevés külső gyász mutatta Eszterg-omban a nemzeti gyásznap szomorú voltát, s mindössze a vármegyeházán és városházán lengett a fekete zászló. Délelőtt 9 órakor a belvárosi kegyúri templomban a szokásos és hazafias alapitvány­nyal biztositott gyászistentiszteleten megjelent a vármegyei és városi tisztikar, a városi reál és elemi iskolák növendékei vettek részt, valamint a városunkban élő 48-as honvédek. * Kinevezés. A »Hivatalos Közlöny« leg­utóbbi száma adja hirül, hogy Némethy Lajos esperes-plébánost és Rózsa Vitái főgimnáziumi tanárt városunkból a műemlékek országos bizott­sága levelező tagjaivá nevezték ki. Mindkét tör­ténettudós tisztviselői állást tölt be az »Esztergom­vidéki Régészeti és Történelmi Tarsulat« ke­belében. * Köszönetnyilvánitás. Az esztergomi mél­tóságos főkáptalan a nyitra-pereszlényi plébánia­templom orgon ájának javítási költségeire 100 koro­nát, ezenkívül Dr. Roszival István prelátus-kano­nok 10 kor. és Dr. Csernoch János prelátus­kanonok 6 kor. adományoztak. A nemes szívű adakozók híveim nevében is fogadják legmélyebb hálámat és köszönetemet. Roszival Mihály nyitra­pereszlényi plébános. * A bevándorlás ellen. Andrássy János, kir. tanácsos, Esztergom vármegye alispánja, a vármegye közönsége nevében feliratot készített a belügyminiszterhez, melyben az országos gazda­sági egyesület feliratát pártolván, kivált a len­gyelországi (!) bevándorlásra teszi figyelmessé a minisztert, kéri, hogy a népet kiszipolyozó jöve­[vények ellen kellő óvintézkedéseket léptessen életbe. A felirat szerkesztése különben a szept. 19-én tartott rendkivüli megyei gyűlésből van keltezve. ! f Wanitsek Rezső. I Esztergom város ipa­1 I ros vi 1 agat nagy csa­pás érte e héten Waititsek Rezső hirtelen elhunytával. Az esztergomi iparosoknak ő volt egyik legképzettebb tagja. Ritka szorgalmával és páratlanul álló finom modorával azonban nemcsak az iparosok körében emelkedett a te­kintély magaslatára, hanem a műveltebb tár­sadalom is elismeréssel volt irányában s bárhol megfordult, szavát, nézetét komoly megfontolás tárgyává tették, mert jellem és becsületesség dol­gában is úgy tündökölt mint a világító nap. Tiszta, keresztény-katholikus életével, a katholikus ügyek iránti lelkes buzgóságával példát mutatott ő nem csak az iparos-világnak, hanem az úri osztálynak is. Sokat tett ő, nagyon sokat és minden tettét, — mert arra az Ur áldását kérte, — siker ko­ronázta. Egyszerű cipészmester volt csak, de ember a javából, katholikus a legerősebb lelkűek közül, férfiú a legtörhetetlenebb hűséggel ritka szép elvei iránt, buzgólkodó, apostol munkát végző, vezető az iparos-ifjúság előtt. A helybeli kath. legényegyesületnek, mely Esztergomban oly ha­talmas és erős bástyája már a katholikus ügyek­nek, ő volt ujjáteremtője s ezidőszerinti világi elnöke is. Lelke volt ennek az egyesületnek. Az ifjúság körülrajongta szeretetével s ő vezette őket az igazságos szeretet útjain. Tanításai, jó taná­csai nagyon, nagyon hiányozni fognak itt. Az ő egyénisége, lekötelező szeretetreméltósága egy erős kapocs volt ezen egyesületben, az ő meg­győződésszerü vallásossága gyüjtő-tömöritő erő­ként hatott az ifjú lelkekre. Minden gondolata, minden törekvése odairányult, hogy az iparos­fjúságot a jövő iparos-osztályát minél' műveltebbé tegye, mert ő látta, tudta, hogy a tisztes iparnak az iparos képzettsége, műveltsége, becsületessége, erkölcsössége adja meg azt az értékét és tekin­télyt, amelyet megérdemel. O ezeknek a nemes tulajdonságoknak birtokában volt s élvezte is nindenki bizalmát, becsülését és szeretetét. A kath. legényegylet elnökségén kivül fontos bi­zalmi állást töltött be a helybeli ipartestületnél, hol pénztárnokul választották, buzgó tagja volt a városi önkéntes tűzoltó-egyesületnek, tagja volt a városi képviseletnek, a győri kereskedelmi és iparkamarának és számos olyan egyesületnek, melyek mind a közjót célozzák. Ime egy iparos, ki saját erejéből emelkedett tekintéllyé, ki szor­galma, becsületessége révén jutott polgártársai becsüléséhez és aki jó, hithű szive szeretetével, atyai gondozásával bilincselte magához az iparos ifjúságot. Családi élete Wanitsek Rezsőnek tükör volt, egy fényes példa az iparos-ifjúság előtt. Mindenki tudta, bár ő sohasem mondta, hogy szivét ketté osztotta családja és a kath. legény­egylet között, vagy egyesitette szivében e kettőt. A ritka jellemű férfiú halála váratlanul jött. Bár mindenki tudta, hogy a látszólag egészséges férfiú régi szívbajban szenved, senki sem hitte volna, hogy ily gyorsan és életének delén, működésé­nek üdvös virágzó idejében törje le a halál. Ok­tóber i-én este csendesen elszenderedett a napi fáradalmak után s reggelre úgy találták, mintha aludna — holtan. Veszedelmes szívbaja álmában ölte meg. Halálának hire megrendítően hatott Esztergom egész társadalmára. Szinte hihetetlen volt a gyászos hir, és az első pillanatban senki sem tartotta valónak a gyászhírt, csak mikor a város ősi székházára és a kath. legény egyesület épületére kitűzték a gyászlobogót, csak akkor szomorodott el a közönség igazán. A részvét, mely a népszerű és szeretett férfiú halála alkal­mából megnyilvánult valóban impozáns volt. A nagy veszteség tudata átjárta a sziveket, megdöb­benve állott koporsója mellett az egész város és vele sírt a vigasztalan zokogó özvegy nyolc gyermekével. Koporsóját elhalmozták az illatos virágokkal font koszorúk .sokaságával és valósá­gos vándorlás indult meg a halottas házhoz, hogy búcsút vehessenek a rokonok, a jóbarátok és tisztelők még egyszer tőle, kiben sokat veszítet­tünk, de hogy mily sokat, azt csak most és ké­sőbb fogjuk megtudni. Haláláról a mélyen lesúj­tott család a következő szomorú jelentést adta ki : »Alulírottak, úgy a saját nevünkben, mint az egész rokonság nevében fájdalomtól megtört szivvel jelentjük, hogy a legjobb férj, illetve apa, fiú, testvér és rokon Wanitsek Rezső életének 44-ik és boldog házasságának 18-ik évében f. év okt. hó 2-ik napján reggeli 6 órakor szívszélhűdés következtében váratlanul elhalálozott. A megbol­dogult földi maradványait f. év október hó 4-ik napján délután 3 órakor fogjuk a kir. városi sír­kertbe — az örök nyugalom helyére — kisérni. Az engesztelő szent mise-áldozat pedig október hó 5-én reggel 9 órakor fog a megboldogult lelki üdveért a belvárosi plébánia-templomban az Urnák bemutattatni. Esztergom, 1904. október hó 2. Áldás és béke poraira ! Wanitsek Rezsőné szül. Rothnagel Jozefa, özvegye. Wanitsek Ilona, Rezső, Feri, Laci, Marian, Karcsi, Gabriella, Mik­lós, gyermekei. Özv. Wanitsek Jánosné szül. Keil Anna, anyja. Wanitsek Ferenc, Anna férj. Be­nyáczy Györgyné, testvérei. Özv. Rothnagel Fe­rencné szül. Major Jozefa anyósa. — Külön gyász­jelentést adott ki haláláról még Esztergom vá­ros ipartestülete és betegsegélyző társulata, mely­nek pénztárnoka volt és az általa úgy dédelge­tett esztergomi kath. legényegyesület. Koszorúk valóban gazdagon borították ravatalát s a dísze­sebbek szalagjáról a következő bucsú-szavakat jegyezhettük le: Isten veled, Anna és Feri. — Szeretett Wanitsek bácsinknak, Az esztergomi iparosok leányai. — Felejthetetlen barátjuknak, A-hatosok. — Szeretett Rezsőjüknek, A Holop­család. — Szeretett Rezsőjüknek, A Kálvin-csa­lád. — Szeretett Elnökének, Kath. Legényegye­sület. — Szeretett Elnökének, Kath. Legény­egyesület ifjúsága. — Isten veled egyetlen fiam, Kesergő édes anyád. — A viszontlátásra, Fele­séged és gyermekeid. — Buzgó tisztviselőjének, Az esztergomi ipartestület. — Viszontlátásra, Laci és Szidi. — Felejthetetlen Elnöktársnak és igaz barátnak, Andor György dr. — Szeretett Elnök­társ és jó barátnak, Haliezky Zoltán Béla. — Bajtársának, Az önkéntes tűzoltó-egyesület. — Érdemdús tagjának, Az esztergomi polgári egye­sület. — Szeretett jó Főnökünknek, Segédei. — A jó rokonnak, Győző és Ödön. — Szeretettel, Jani és Etelka. — A megboldogult temetésén nyilvánult meg a részvét leghatalmasabban. A gyászszertartást Csernoch János dr. praelátus-ka­nonok, országgyűlési képviselő és a helybeli ka­tholikus legényegyesületnek egyházi elnöke vé­gezte, majd a beszentelés után Haliezky Zoltán Béla a kath. legény egyesületnek helyettes egy­házi II. elnöke mondott megható gyászbeszédet. A koporsót körülálló óriási gyászoló közönséget meghatotta a szeretet és becsülés hangján mon­dott beszéd, és sokan csendesen könnyeztek, sír­tak a zokogástól remegő özvegygyei s a nyolc árvával. Az elhunyt érdemeit méltató és szívhez szóló beszéd után a kath. legényegyesület ifjú­sága egy gyászdalt énekelt el, azután megindult a szomorú menet. Legelői, akiket ő oly sokszor kisért a templomba, akiket úgy buzdított és ta­nított, az esztergomi iparostanoncok nagy cso­portja ment, ünneplőbe öltöz ve zászló alatt. Utá­nuk következett az ipartestület, majd a kath. le­gényegylet, és az önkéntes tűzoltó-egylet, vala­mennyi zászlaja alatt. A városi képviselőtestület nagy csoportja után Vimmer Imre vezetésével a városi tisztikar, majd ismét Frey Ferenc Eszter­gom város országgyűlési képviselővel az élén a városi társadalom számottevő tagjai. Ügyvédek, orvosok, tanárok, hivatalnokok, kereskedők és a helybeli papság nagyrésze ment a koporsót vivő kocsi előtt. A gyászbaborult család zokogva ment drága halottja után s azután ismét nagy tömege következett a résztvevő közönségnek. Igy temettük el Wanitsek Rezsőt, az egyenes lelkű embert, ritka szorgalmú iparost és a hit­buzgó katholikust. Siri álma csendes és nyugodt, mert sok szerető sziv áldása kisérte. * Helyettesítés. A város tanácsa a lemon­dott kórházgondnok helyetteséül Oriskó János pénztári napidijast küldte ki. A kórházgondnoki állás pályázata holnap, f. hó 10-én jár le. Heten pályáznak e kis állásra. * A komáromi küldöttség. Sárközy Aurél cs. és kir. kamarás, komáromi főispán tevékeny­ségének 10 esztendős jubileumát tartja f. hó 11-én, mely ünnepélyre, mint megírtuk, Esztergomot is meghívta az udvarias szomszéd Komárom. A leg­utóbbi megyei közgyűlés a törvényhatósági bi­zottságban helyet foglaló orsz. képviselőket kérte fel a küldöttségre, mig a vármegyei tisztikart Andrássy János, kir. tan. alispán és B. Szabó Mihály főjegyző képviselték volna s az egész deputációt Horváth Béla főispán szándékolta ve­zetni. Most azonban, hogy a megyei közigazga­tási bizottság éppen ezen a napon tartja ülését, sem a megyei urak, sem a főispán nem mehet el. A küldöttség vezetésére a főispán Frey Ferenc orsz. képviselőt kérte fel. * Az aradi tizenhárom vértanú martyr­ságának emlékére ma, okt. 9-én az »Esztergomi Kereskedő Ifjak Önképző Egyesülete« saját he­lyiségében kegyeletes gyászünnepélyt tart, melyre vendégeket is szivesen lát a rendezőség. A mű­sor szerint előadaitik: Hymnus. Énekli az egye­sületi dalárda. Az aradi Golgotán. Szavalja: Stei­ner Sándor, e. r. t. Magyarország nagypéntekje. Szavalja: Sörös Lajos, e. r. t. Alkalmi felolvasás. Tartja: Popper Ede, e. r. t. Az aradi nap. Sza­valja : Szatzlauer Gyula, e. r. t. Az aradi vértanúk. Szavalja: Widder Lajos, e. r. t. Szózat. Énekli az egyesületi dalárda. Kezdete este 6 órakor. * Választmányi ülés. Az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi társulat Horváth Béla főispán elnöklésével f. hó 10-én (hétfőn) délután 5 órakor a megyeház nagytermében választmányi ülést tart. * Falusi búcsú. Nyergesújfalun mult vasár­nap ünnepelték meg a község védőszentjének évfordulóját. Ez alkalomból a vidékről vig társa­ság verődött öss^e, kik ott kedves fogadtatásra találtak. A kaszinó helyiségében tartották a búcsúi táncmulatságot, mely a reggeli órákig eltartott. § FEREKCZ JÓZSEF KESERŰVÍZ I AZ EGYEDÜL ELISMERT KELLEMES IZÜ TERMÉSZETES HASHAJTÓSZER.

Next

/
Oldalképek
Tartalom