ESZTERGOM IX. évfolyam 1904

1904-10-09 / 41. szám

* Október 6. Az aradi 13 vértanú gyászos emléke minden évfordulón fel-felujul, s a bonfikebel nagy szomorúan sóhajtozza a rettenthetetlen hősök neveit, kik vérüket ontották hazájukért s azután a hazaszeretet vértanú-halálát halták. Vajmi kevés külső gyász mutatta Eszterg-omban a nemzeti gyásznap szomorú voltát, s mindössze a vármegyeházán és városházán lengett a fekete zászló. Délelőtt 9 órakor a belvárosi kegyúri templomban a szokásos és hazafias alapitványnyal biztositott gyászistentiszteleten megjelent a vármegyei és városi tisztikar, a városi reál és elemi iskolák növendékei vettek részt, valamint a városunkban élő 48-as honvédek. * Kinevezés. A »Hivatalos Közlöny« legutóbbi száma adja hirül, hogy Némethy Lajos esperes-plébánost és Rózsa Vitái főgimnáziumi tanárt városunkból a műemlékek országos bizottsága levelező tagjaivá nevezték ki. Mindkét történettudós tisztviselői állást tölt be az »Esztergomvidéki Régészeti és Történelmi Tarsulat« kebelében. * Köszönetnyilvánitás. Az esztergomi méltóságos főkáptalan a nyitra-pereszlényi plébániatemplom orgon ájának javítási költségeire 100 koronát, ezenkívül Dr. Roszival István prelátus-kanonok 10 kor. és Dr. Csernoch János prelátuskanonok 6 kor. adományoztak. A nemes szívű adakozók híveim nevében is fogadják legmélyebb hálámat és köszönetemet. Roszival Mihály nyitrapereszlényi plébános. * A bevándorlás ellen. Andrássy János, kir. tanácsos, Esztergom vármegye alispánja, a vármegye közönsége nevében feliratot készített a belügyminiszterhez, melyben az országos gazdasági egyesület feliratát pártolván, kivált a lengyelországi (!) bevándorlásra teszi figyelmessé a minisztert, kéri, hogy a népet kiszipolyozó jöve[vények ellen kellő óvintézkedéseket léptessen életbe. A felirat szerkesztése különben a szept. 19-én tartott rendkivüli megyei gyűlésből van keltezve. ! f Wanitsek Rezső. I Esztergom város ipa1 I ros vi 1 agat nagy csapás érte e héten Waititsek Rezső hirtelen elhunytával. Az esztergomi iparosoknak ő volt egyik legképzettebb tagja. Ritka szorgalmával és páratlanul álló finom modorával azonban nemcsak az iparosok körében emelkedett a tekintély magaslatára, hanem a műveltebb társadalom is elismeréssel volt irányában s bárhol megfordult, szavát, nézetét komoly megfontolás tárgyává tették, mert jellem és becsületesség dolgában is úgy tündökölt mint a világító nap. Tiszta, keresztény-katholikus életével, a katholikus ügyek iránti lelkes buzgóságával példát mutatott ő nem csak az iparos-világnak, hanem az úri osztálynak is. Sokat tett ő, nagyon sokat és minden tettét, — mert arra az Ur áldását kérte, — siker koronázta. Egyszerű cipészmester volt csak, de ember a javából, katholikus a legerősebb lelkűek közül, férfiú a legtörhetetlenebb hűséggel ritka szép elvei iránt, buzgólkodó, apostol munkát végző, vezető az iparos-ifjúság előtt. A helybeli kath. legényegyesületnek, mely Esztergomban oly hatalmas és erős bástyája már a katholikus ügyeknek, ő volt ujjáteremtője s ezidőszerinti világi elnöke is. Lelke volt ennek az egyesületnek. Az ifjúság körülrajongta szeretetével s ő vezette őket az igazságos szeretet útjain. Tanításai, jó tanácsai nagyon, nagyon hiányozni fognak itt. Az ő egyénisége, lekötelező szeretetreméltósága egy erős kapocs volt ezen egyesületben, az ő meggyőződésszerü vallásossága gyüjtő-tömöritő erőként hatott az ifjú lelkekre. Minden gondolata, minden törekvése odairányult, hogy az iparosfjúságot a jövő iparos-osztályát minél' műveltebbé tegye, mert ő látta, tudta, hogy a tisztes iparnak az iparos képzettsége, műveltsége, becsületessége, erkölcsössége adja meg azt az értékét és tekintélyt, amelyet megérdemel. O ezeknek a nemes tulajdonságoknak birtokában volt s élvezte is nindenki bizalmát, becsülését és szeretetét. A kath. legényegylet elnökségén kivül fontos bizalmi állást töltött be a helybeli ipartestületnél, hol pénztárnokul választották, buzgó tagja volt a városi önkéntes tűzoltó-egyesületnek, tagja volt a városi képviseletnek, a győri kereskedelmi és iparkamarának és számos olyan egyesületnek, melyek mind a közjót célozzák. Ime egy iparos, ki saját erejéből emelkedett tekintéllyé, ki szorgalma, becsületessége révén jutott polgártársai becsüléséhez és aki jó, hithű szive szeretetével, atyai gondozásával bilincselte magához az iparos ifjúságot. Családi élete Wanitsek Rezsőnek tükör volt, egy fényes példa az iparos-ifjúság előtt. Mindenki tudta, bár ő sohasem mondta, hogy szivét ketté osztotta családja és a kath. legényegylet között, vagy egyesitette szivében e kettőt. A ritka jellemű férfiú halála váratlanul jött. Bár mindenki tudta, hogy a látszólag egészséges férfiú régi szívbajban szenved, senki sem hitte volna, hogy ily gyorsan és életének delén, működésének üdvös virágzó idejében törje le a halál. Október i-én este csendesen elszenderedett a napi fáradalmak után s reggelre úgy találták, mintha aludna — holtan. Veszedelmes szívbaja álmában ölte meg. Halálának hire megrendítően hatott Esztergom egész társadalmára. Szinte hihetetlen volt a gyászos hir, és az első pillanatban senki sem tartotta valónak a gyászhírt, csak mikor a város ősi székházára és a kath. legény egyesület épületére kitűzték a gyászlobogót, csak akkor szomorodott el a közönség igazán. A részvét, mely a népszerű és szeretett férfiú halála alkalmából megnyilvánult valóban impozáns volt. A nagy veszteség tudata átjárta a sziveket, megdöbbenve állott koporsója mellett az egész város és vele sírt a vigasztalan zokogó özvegy nyolc gyermekével. Koporsóját elhalmozták az illatos virágokkal font koszorúk .sokaságával és valóságos vándorlás indult meg a halottas házhoz, hogy búcsút vehessenek a rokonok, a jóbarátok és tisztelők még egyszer tőle, kiben sokat veszítettünk, de hogy mily sokat, azt csak most és később fogjuk megtudni. Haláláról a mélyen lesújtott család a következő szomorú jelentést adta ki : »Alulírottak, úgy a saját nevünkben, mint az egész rokonság nevében fájdalomtól megtört szivvel jelentjük, hogy a legjobb férj, illetve apa, fiú, testvér és rokon Wanitsek Rezső életének 44-ik és boldog házasságának 18-ik évében f. év okt. hó 2-ik napján reggeli 6 órakor szívszélhűdés következtében váratlanul elhalálozott. A megboldogult földi maradványait f. év október hó 4-ik napján délután 3 órakor fogjuk a kir. városi sírkertbe — az örök nyugalom helyére — kisérni. Az engesztelő szent mise-áldozat pedig október hó 5-én reggel 9 órakor fog a megboldogult lelki üdveért a belvárosi plébánia-templomban az Urnák bemutattatni. Esztergom, 1904. október hó 2. Áldás és béke poraira ! Wanitsek Rezsőné szül. Rothnagel Jozefa, özvegye. Wanitsek Ilona, Rezső, Feri, Laci, Marian, Karcsi, Gabriella, Miklós, gyermekei. Özv. Wanitsek Jánosné szül. Keil Anna, anyja. Wanitsek Ferenc, Anna férj. Benyáczy Györgyné, testvérei. Özv. Rothnagel Ferencné szül. Major Jozefa anyósa. — Külön gyászjelentést adott ki haláláról még Esztergom város ipartestülete és betegsegélyző társulata, melynek pénztárnoka volt és az általa úgy dédelgetett esztergomi kath. legényegyesület. Koszorúk valóban gazdagon borították ravatalát s a díszesebbek szalagjáról a következő bucsú-szavakat jegyezhettük le: Isten veled, Anna és Feri. — Szeretett Wanitsek bácsinknak, Az esztergomi iparosok leányai. — Felejthetetlen barátjuknak, A-hatosok. — Szeretett Rezsőjüknek, A Holopcsalád. — Szeretett Rezsőjüknek, A Kálvin-család. — Szeretett Elnökének, Kath. Legényegyesület. — Szeretett Elnökének, Kath. Legényegyesület ifjúsága. — Isten veled egyetlen fiam, Kesergő édes anyád. — A viszontlátásra, Feleséged és gyermekeid. — Buzgó tisztviselőjének, Az esztergomi ipartestület. — Viszontlátásra, Laci és Szidi. — Felejthetetlen Elnöktársnak és igaz barátnak, Andor György dr. — Szeretett Elnöktárs és jó barátnak, Haliezky Zoltán Béla. — Bajtársának, Az önkéntes tűzoltó-egyesület. — Érdemdús tagjának, Az esztergomi polgári egyesület. — Szeretett jó Főnökünknek, Segédei. — A jó rokonnak, Győző és Ödön. — Szeretettel, Jani és Etelka. — A megboldogult temetésén nyilvánult meg a részvét leghatalmasabban. A gyászszertartást Csernoch János dr. praelátus-kanonok, országgyűlési képviselő és a helybeli katholikus legényegyesületnek egyházi elnöke végezte, majd a beszentelés után Haliezky Zoltán Béla a kath. legény egyesületnek helyettes egyházi II. elnöke mondott megható gyászbeszédet. A koporsót körülálló óriási gyászoló közönséget meghatotta a szeretet és becsülés hangján mondott beszéd, és sokan csendesen könnyeztek, sírtak a zokogástól remegő özvegygyei s a nyolc árvával. Az elhunyt érdemeit méltató és szívhez szóló beszéd után a kath. legényegyesület ifjúsága egy gyászdalt énekelt el, azután megindult a szomorú menet. Legelői, akiket ő oly sokszor kisért a templomba, akiket úgy buzdított és tanított, az esztergomi iparostanoncok nagy csoportja ment, ünneplőbe öltöz ve zászló alatt. Utánuk következett az ipartestület, majd a kath. legényegylet, és az önkéntes tűzoltó-egylet, valamennyi zászlaja alatt. A városi képviselőtestület nagy csoportja után Vimmer Imre vezetésével a városi tisztikar, majd ismét Frey Ferenc Esztergom város országgyűlési képviselővel az élén a városi társadalom számottevő tagjai. Ügyvédek, orvosok, tanárok, hivatalnokok, kereskedők és a helybeli papság nagyrésze ment a koporsót vivő kocsi előtt. A gyászbaborult család zokogva ment drága halottja után s azután ismét nagy tömege következett a résztvevő közönségnek. Igy temettük el Wanitsek Rezsőt, az egyenes lelkű embert, ritka szorgalmú iparost és a hitbuzgó katholikust. Siri álma csendes és nyugodt, mert sok szerető sziv áldása kisérte. * Helyettesítés. A város tanácsa a lemondott kórházgondnok helyetteséül Oriskó János pénztári napidijast küldte ki. A kórházgondnoki állás pályázata holnap, f. hó 10-én jár le. Heten pályáznak e kis állásra. * A komáromi küldöttség. Sárközy Aurél cs. és kir. kamarás, komáromi főispán tevékenységének 10 esztendős jubileumát tartja f. hó 11-én, mely ünnepélyre, mint megírtuk, Esztergomot is meghívta az udvarias szomszéd Komárom. A legutóbbi megyei közgyűlés a törvényhatósági bizottságban helyet foglaló orsz. képviselőket kérte fel a küldöttségre, mig a vármegyei tisztikart Andrássy János, kir. tan. alispán és B. Szabó Mihály főjegyző képviselték volna s az egész deputációt Horváth Béla főispán szándékolta vezetni. Most azonban, hogy a megyei közigazgatási bizottság éppen ezen a napon tartja ülését, sem a megyei urak, sem a főispán nem mehet el. A küldöttség vezetésére a főispán Frey Ferenc orsz. képviselőt kérte fel. * Az aradi tizenhárom vértanú martyrságának emlékére ma, okt. 9-én az »Esztergomi Kereskedő Ifjak Önképző Egyesülete« saját helyiségében kegyeletes gyászünnepélyt tart, melyre vendégeket is szivesen lát a rendezőség. A műsor szerint előadaitik: Hymnus. Énekli az egyesületi dalárda. Az aradi Golgotán. Szavalja: Steiner Sándor, e. r. t. Magyarország nagypéntekje. Szavalja: Sörös Lajos, e. r. t. Alkalmi felolvasás. Tartja: Popper Ede, e. r. t. Az aradi nap. Szavalja : Szatzlauer Gyula, e. r. t. Az aradi vértanúk. Szavalja: Widder Lajos, e. r. t. Szózat. Énekli az egyesületi dalárda. Kezdete este 6 órakor. * Választmányi ülés. Az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi társulat Horváth Béla főispán elnöklésével f. hó 10-én (hétfőn) délután 5 órakor a megyeház nagytermében választmányi ülést tart. * Falusi búcsú. Nyergesújfalun mult vasárnap ünnepelték meg a község védőszentjének évfordulóját. Ez alkalomból a vidékről vig társaság verődött öss^e, kik ott kedves fogadtatásra találtak. A kaszinó helyiségében tartották a búcsúi táncmulatságot, mely a reggeli órákig eltartott. § FEREKCZ JÓZSEF KESERŰVÍZ I AZ EGYEDÜL ELISMERT KELLEMES IZÜ TERMÉSZETES HASHAJTÓSZER.