ESZTERGOM IX. évfolyam 1904
1904-04-17 / 16. szám
Kis vártatva Maszlaghy Ferenc praelátuskanonok szólalt fel és mint volt tanítványát ünnepelte dr. Prohászkát, utána Guzsvenitz Vilmos tanítóképzői igazgató köszöntötte fel Prohászkát mint volt papnevelői tanítványa, Eitner Elemér mint volt iskolatárs szólott és a szent Vince egylet szegényei nevében búcsúzott el Prohászkától, ki nem röstelte a szegényeinek gyűjtögetett avult ruhákat batyuszámra hóna alatt hordani raktárába, hogy onnan aztán kiossza a didergőknek. Janits Imre kir. közjegyző, mint Prohászkának civildiáktársa beszélte el, milyen benyomást gyakorolt reá, mint fiúra az ünnepelt egyénisége; dr. Alföldi Dezső kir. albiró az ifjúság nevében mondott a távozóhoz lelkes búcsúszót. Dr. Prohászka még a hölgyekhez szólott, mondván, mily nehéz neki most elvágni azokat a szeretetteljes szép kötelékeket, melyek az itteni hölgyvilághoz, mint lelki gyermekeihez kötik őt. De megvigasztalván őket, megígérte, hogy ezentúl is eljön lelkigyakorlatokat tartani, mert szüksége van rájuk, hogy az ő segítségükkel a rossz férfiakat megjavíthassa. De erre már aztán az ékesszólásáról híres főbiró : dr. Perényi Kálmán is felpattant. Nincs, úgymond, olyan jogcíme, mint a felszólalóknak, mert se tanára, se kispaptársa, de még tanítványa sem volt, hanem igenis, ő is egy azok közül, kik fájlalják Prohászka távozását, csak azért szólalt fel, hogy egy jó tanácsot adjon a távozónak, bár tudja, hogy jó tanácsa kárba vész. A közönség élénk derültsége között dr. Perényi ilyen formát tanácsolt: Azt mondja nagyságod, hogy nehéz szivvel vagdalja el azon szálakat, melyek Esztergomhoz fűzik. Hát úgymond, nagyságod rosszul veszi észre, mert azok már nem is szálak, hanem láncok, mit ha dr. Prohászka el akar vágni, kardot ragadjon, s vigye azt el három köszörűshöz, hogy jó éles legyen. Ezt a tanácsot adja, mert nyugodt szivvel tudja, ez kárba vész. Dr. Prohászka azokat a láncokat még borotva éles karddal sem képes elvágni. Igaz!!! Az ünneplő közönség a kitűnő vacsora után — mivel Ehrlich, a kör házgondnoka ugyancsak ráérdemelt a nevére, —- kedélyes hangulatban maradt együtt közel az éjféli órákig. Klió. * Szent-Adalberti szeretet lakoma. Az. esztergomi főkáptalan statútumai elrendelik, hogy Szt. Adalbert, mint az egyházmegye patrónusának ünnepén a főkáptalan összes tagjai tanácskozásra gyűljenek Össze s ez eilkalommal az egyes tisztségeket maguk közt felosszák. A tanácskozó kanonokok ugyancsak a statútumok értelmében a nagyprépostnak vendégei. Miként értesülünk, Sujánszky Antal nagyprépost betegeskedésére való tekintetből nem ád szeretet lakomát, hanem váltságképen a helybeli Szt. Vince-egyletnek -és a Szt. Erzsébet-egyletnek 200—200 koronát adományozott. A nemes tett önmagát dicséri. * Püspök a kath. sajtó érdekében. Aranyba szeretnők tollúnkat mártani, hogy ide jegyezzük sokak figyelmeztetésére és buzdítására azt a jóleső hirt, melyet a Dunántúli Hirlap utolsó számában olvasunk. Gróf Széchényi Miklós győri püspök a Győri Hirlap-ox. egyszersmindenkorra kitiltotta a püspökvárból, a miért az vallásunkat csaknem nap-nap után a legleplezetlenebb rosszakarattal támadta. A nemes és bátorlelkü püspök példáját mindazok a kanonokok is követték, a kik nevezett lapot eddig járattak. »Ideje volna már — irja a Dunántúli Hirlap — nemcsak fölébredni, de a tettek terére lépni; komoly intés mindenkinek a közelmúlt és a jelen, melyben a keresztényellenes, sőt határozottan kimondott szabadkőmives arcátlanság a magáénak hazudja azt a talajt, melyhez a mi életjogunk és életföltételünk kötve. Megyés püspökünk intézkedése útmutatás mindenkinek !« Bizony mindenkinek, a ki katholikusnak vallja magát! Az előfizetés a leghathatósabb támogatása annak a szellemi és erkölcsi iránynak, melyet az illető lap képvisel! * Nagy sz. Gergely halálának XIII. százados jubileuma Rómában. Mint lapunk két hét előtti számában jelentettük, az Országos Magyar Cecilia egyesület zarándoklatot rendezett, melyen Bogisich Mihály c. püspök elnök vezetése mellett részt vett Kersch Ferenc esztergomi f. sz. karnagy alelnök, dr. Bundala János igazgató, dr. Szemethy György püsp. titkár Nagyváradról, Makkay József karkáplán u. o. Beleznay Antal karnagy u. o. Niedermayer Antal tanár Szegedről, Pogátschnigg Guido fsz. e. karnagy Egerből, Meiszner Imre e. titkár Bpestről, dr. Kovács Sándor theol. tanár Temesvárról, Damanyancz Péter tanár CsikSomlyóról és Kersch Mihály hitoktató Szabadkáról. A tanulságos zarándoklatról s a kongressus határozatairól helyszűke miatt ezúttal csak említést kívántunk tenni, jövőben azonban részletes és beható tudósítást fogunk közölni, melyre lapunk t. olvasóinak figyelmét már most felhívjuk. * Ünneplés az érseki tanítóképzőben. A helybeli tanítóképző-intézetben kettős ünnepély volt április 11-én. Ekkor van ugyanis évfordulója a 48-as törvények szentesítésének, mely mint állami ünnep szerepel a kalendáriumokban, és egyúttal Gyula napja volt, mely alkalmat a képző-intézet vezetősége mindég megragadta, hogy Walter Gyula dr. praelátus-kanonok és egyházmegyei főtanfelügyelő kiváló érdemeit méltassa. Szép volt ezen kettős ünnep, mert a praelátus személyesen is megjelent az ünneplők között és jóhangulattal élvezte végig az előadást, mit az ő tiszteletére nagy gonddal és szives ügybuzgalommal készített elő a tanári kar, élén az igazgatóval. Az ünnepély lefolyása alatt, a főtanfelügyelőt több meleghangú ovációban részesítették s a praelátus ugyanily modorban köszönte meg az ifjúság ragaszkodását, s még külön a tanári karnak nagy elismeréssel adózott. A nap jelentőségét Oberth Ágoston tanár méltatta lendületes beszédben, mely nagy hatást keltett a hallgatókban. Az ünnepély programmja a következő volt: 1. Rákóczy nótája 1702-ből, előadta az intézeti zenekar. 2. Üdvözlő beszéd. Tartotta Osvald Lajos. 3. Egyveleg. »A fehér nő« című operából, harmoniumon előadta Paulovits Géza. 4. »A vén cigány.« Vörösmartitól. Szavalta Ventura Vilmos. 5. Pizzicato ötös. Előadták Borovicska Adolf, Rábai László, Paulovits Géza, Nemesszeghy tanár és Kun Rezső. 6. »Tihanyi echo« tenor szóló. Énekli Ventura Vimos. 7. Ünnepi beszéd. Mondotta Oberth Ágoston tanár. 8. Szózat. Előadta az intézeti férfikar. 9. »Az aradi vértanuk« Palágyitól. Szavalta Bakos Jenő. 10. »Távolban bat« Vonós ötös. Gillitől. Előadták: Borovicska Adolf, Rábai László, Paulovits Géza, Nemesszeghy tanár, Kreisz Rezső. * Iskolaünnepély. A helybeli főgimnázium ifjúsága Hollósi Rupert igazgató tiszteletére, miként lapunkat értesitik, április 23-án, szombaton este 6 órakor iskola-ünnepélyt tart, melyen az ifjúság szerepel és a melyre az érdeklődő közönséget ez úton hivja meg a rendezőség. * Erdély püspöke a májusi ájtatosságokról. Gróf Majláth Gusztáv erdélyi püspök utolsó körlevelében hű fordításban közli O Szentségének a Szeplőtelen fogantatásról szóló körlevelét s ezzel kapcsolatosan kéri és felhívja papjait, hogy azt gondosan tanulmányozzák és az abban foglalt szép, üdvösséges, magasztos eszméket híveiknek kivált május havában fejtegessék. Mert a római nemes kősziklának üdvözítő forrása, a melyet Jézus Krisztus fakasztott, csak igy üdítheti fel és szentelheti meg cseppjeivel népünk szivét és lelkét, ha T. Testvéreim abból bőven és mélyen merítve, vele híveik szomjúhozó lelkeit enyhitgetik, erősitik, termékenyítik. Ehhez csatolom azt a forró kívánságomat, hogy szeretett papjaim honosítsák meg mindenütt a vigasztaló májusi ájtatosságot. — Valóban megszívlelésre méltó és igazán vigasztaló főpásztori szavak. * Az alispán és tanfelügyelő együttes iskolalátogatása. Vármegyénk alispánja és a kir. tanfelügyelő minden évben megtartják megyei kőrútjukat, mikor is azt vizsgálják meg, hogy mily haladást ért az idegen ajkú községek iskoláiban a magyar nyelv. Andrássy János kir. tanácsos, alispán és Vargyas Endre kir. tanácsos, tanfelügyelő e héten kezdték meg ezen körutat és először 14-én a dorogi iskolákat látogatták meg. Körút tervezete szerint: április 21-én Táth és Annavölgy; 28-án Kesztölc; május 2-án Kural; 4-én Süttő; 7-én Szentlélek; 11-én Csolnok és Sárisáp; 17-én Dágh. és Kirva; 19-én Mogyorós és Nyerges-Újfalu ; 21-én pedig Csév és Leányvár iskoláiban tartják meg a szemlét. * Pénztár-vizsga. Dombay Lajos pénzügyigazgatóságunk helyettes vezetője, a hét folyamán a helyi kir. adóhivatal pénztárát vizsgálta meg váratlanul, s mindent rendben találván, nagy elismerését nyilvánította Bánfi adótárnoknak. Dombai az adóhivatalban megejtett szemle után a számvevőség kirendeltségénél jelent meg hivatalvizsgálat céljából. Itt is lelkiismeretesen vették az ügyeket. * Ünnepség. A helybeli óvónőképző növendékei felette gazdag programmból álló ünnepséget rendeztek ápril 11-én, mint az 1848-diki törvények szentesítésének évfordulóján. Reggel sz. misét hallgattak, mely alatt a hazáért, koronás királyért imádkoztak; mise után a következő műsorral tartották meg az ünnepséget: 1. Erkel Ferenc »Kölcsey, Hymnus.',' 3 hangban énekli a növendékek kara. 2. »1848. april 11.« Irta és felolvassa: Sümegh Irén. 3. Berkovics Olga »Magyar ábránd.« Zongorán játssza: Niedermann Anna. 4. Feleki Sándor »Márciusi ibolyák.« Szavalja: Mórász Mária. 5. Móra István »Kenyerszegeskor.« Szavalja: Munka Margit. 6. Beleznay Antal »Komocsy, Honszerelem.« 4 hangban éneklik az intézet növendékei. 7. Arany János »Rákóczyné.« Szavalja: Mack Mária. 8. Erkel Ferenc »Totti Ede, Takarodó. « 3 hangban énekli a növendékek kara. 9. Tarkányi Béla «Boldogasszony anyánk.» Szavalja: Bleszl Erzsébet. »Rákóczy induló.« Zongorán játszsza: Stribrányi Mária. Az utolsó pont végeztével Számord Ignác, igazgató intézett buzdító beszédet a növendékekhez. * A „törvényes ünnep." Némely naptár igy nevezi április 11-ikét, miután tényleg törvény rendelkezik e nap megünnepléséről. Városunkban is »ünnepeltek<; a tanintézetek, hivatalok, szóval testületek, örömmel kapva a szüneten, melyet e nap számukra biztosit. De az- egyedek 'nem ünnepeltek. A királyvárosi templomban is csak a tankötelesek vettek részt az »ünnepi« szentmisén ; még a megyei és városi tisztviselők sem jelentek meg, annál kevésbbé a nép. Hiába! a törvén y rendelhet el adókat és egyéb terheket, de hangulatot, lelkesedést nem írhat elő, mert ezek oly portékák, miket nem is lehet kodifikálni! * Városi közgyűlés. Szerdán délután 4 órakor közgyűlést tartott a város képviselete, mely alkalommal csatlakozott Zalaegerszeg városának azon mozgalmához, melyet az a rendezett tanácsú városok bajainak orvoslása céljából indított. Zalaegerszeg pártolást kérő átiratára nézve elhatározta a képviselet, hogy a Budapesten tartandó országos értekezletre a polgármestert küldi ki a város képviseletében. — A kispiaci sarokboltot a város közönsége örökáron eladta 4500 koronáért Bruckner Albert kereskedőnek, kinek házában ezen bolt, mint szolgalmi jog a város tulajdonát képezte. A közmunka megváltás tárgyalásánál éles vita kerekedett. Ugyanis a földmives képviselők köréből többen megfelebbezték a képviselőtestület azon határozatát, mellyel a robot megváltást megállapították, de ugylátszik tévedésből nem a határozatot, hanem a kivetést felebbezték meg. De a tisztelt képviselők az ügy tárgyalásán sem voltak ott, vagy nem törődtek vele s igy az rájuk nézve elég sérelmes módon jogerőre emelkedett. A felszólamlások kapcsán az elnöklő polgármester Tátus János képviselőt egy hevességében kimondott szaváért rendreutasította. A jogérvényes határozat ellen beadott felebbezést a képviselőtestület elutasította. Több apró ügyet intézett el még aztán a képviselet több és kevesebb érdeklődés mellett s este 6 órakor oszlott szét, megéljenezvén Vimmer Imre polgármestert. * Nyilvános köszönet. Az esztergomi takarékpénztár a szent Vince egylet által gondnokolt szegények részére 60 koronát adományozott, mely nagylelkű adományért a szegények nevében hálás köszönetet mond az egylet elnöksége. * Pénzintézeti közgyűlés. A párkányi takarékpénztár f. hó 9-én tartotta meg XXXII. évi rendes közgyűlését, melyen a részvénytársaság tagjai nagy számmal jelentek meg. A közgyűlésen dr. Walter Gyula praelátus-kanonok elnökölt, ki lendületes megnyitó beszédével, melyben a pénzintézet történetét adta elő hű világításban, — nagy hatást keltett a részvényesek körében. A köztetszéssel fogadott elnöki megnyitó után felolvastatott az igazgatósági jelentés, melyből kitűnik, hogy az évi nyereség 37,102 korona 30 fillér, mely 2942 korona 93 fillérrel haladja meg az előző év tiszta nyereségét, dacára annak, hogy 18,350 korona 37 fillért az uj helyiség átalakítási költségeire és leírásokra fordítottak. Az évi összforgalom szintén meghaladja az előző évit, a mennyiben az 13.360,094 korona 12 fillért tesz ki. Az intézet betéti állománya a lefolyt évben 448.100 kor. és 13 fillérrel növekedett. A közgyűlés határozata értelmében az intézet az elmúlt évre esedékes részvényszel-