ESZTERGOM IX. évfolyam 1904

1904-09-11 / 37. szám

kell a hasznot másnak átengedni, ha a gazdák tömörülnének, s együtt működve szövetkeznének a jóban és a baj ellen, mindég nagyobb ered­ményt érnének el. Sz. G. * A helybeli kereskedő tanonciskolában a beirás f. hó 13-án d. u. 2 órakor lesz a reál­iskola épületében, a tanitás pedig f. hó 14-én kezdődik az egyes osztályokra nézve következő időbeosztással: I. oszt. kedden, szerdán, pénteken d. u. 4—6-ig, illetve kedden 7-ig. II. és III. oszt. kedden, szerdán és pénteken d. u. 2—4-ig, illetve a II. oszt. pénteken 5-ig, a III. oszt. szerdán 5-ig. A róm. kath. vallásúak hittani órája vasárnap d. u. 3— 4-ig van, mig a többi felekezetek vallás­tani órájának idejét a jelentkezők számához képest az illető lelkészek állapítják meg. •— A javító vizsgálatok az első előadási napok megfelelő óráin fognak megtartatni. * A búcsú halottja. Nagy öl veden f. hó 4-én a búcsú alkalmából több kurali legény is mulatott, kik közül többen táncra is perdültek. Ezért aztán nagy haragra lobbant Nagyölved aranyifjusága s keresve kereste az alkalmat, hogy a kurali vendégeket kitessékelje a faluból. A kuraliaknak azonban a szép figyelmeztetés nem használt, a Roth korcsmáros rossz tanácsadó borá­tól különben is megvadult ölvedi legények tehát »harcot« kezdtek. Székek recsegtek, üvegek röp­ködtek és szitkok hallatszottak a sürü sikoltások között. A nagy verekedés közben, valaki elsü­tötte pisztolyát s a lövés halálát okozta Segyivi Vince kurali ácslegénynek. A golyó oldalt fúró­dott a nyakába s egész keresztül ment rajta. A verekedés színhelyén rögtön megjelent csendőrök nem tudták kinyomozni a revolveres korcsmahőst, Segyívit beszállították a helybeli »Kolos« kór­házba, hol másnap nagy kinok között meghalt. A tettesnek ezideig sincs nyoma. * Tanitó választás. A párkányi izr. hitköz­ség egy második tanitói állást is szervezett. A hirdetett pályázat nyomán 52 pályázó adta be kérvényét, kik közül Lebovics Jakab turdosini tanitót választotta meg az iskolaszék. Munkássá­gát évi 1100 korona fizetéssel honorálják. * Karcolatok. (A legnagyobb abszurdum.) A.: Találd ki, mi a legnagyobb abszurdum Esztergom megyében ? B.: Hogy valaki ellenzéki politikát merjen kezdeni e lojális vármegyében. A. : Ennél még nagyobb lehetetlenség is gondolható ! B. : Nos, mi legyen az ? A.: Hogy egy esztergommegyei képviselő prograrwribeszédben fontos kijelentést tegyen ! (Szünidei gyakorlat.) Egy helybeli tanitó szünidei gyakorlatként a szülők előtt kérdezget egyet-mást a nála kitűnően érdemesített tanulótól. A gabonaőrlésről lévén szó, megkérdi a fiút: — Láttál már malmot ? — Igen. — No, és mi hajtja a malmot ? — A víz. — No, igen, a vizi-malmot a viz hajtja, de mi hajtja a száraz malmot ? — A szárazság! — feleli a fiú aktuálisan és legjobb tudással. * (Vendéglőben.) Marci: Mit eszel oly jóizűen Bandi ? Bandi: Cigányhust. (Cigánypecsen'yét akart mondani.) Marci: Eszerint emberevő vagy ? Bandi: A cigány nem ember. * Tüzeset. Párkányban, a Kossuth-utcában immár rövid időn belül harmadszor fordul elő tüzeset. Csütörtökön d. e. 11 órakor kigyulladt özv. Tóth Imréné udvarában egy szalmakazal. A gyorsan érkezett segítség ugyan még felét megmenthette, de a takarmány-szalma odaégett. A helyszínen megjelent vizsgáló-bizottság nem állapíthatta meg a tűz keletkezésének okát; mind­azonáltal valószínű, hogy gyújtogatás eredménye volt. A kár 160 koronára tehető. Biztositva nem volt. * JÓ hirnevü, bűzt nem terjesztő és nem csepegő méhviaszgyertyát szállít 4 kilótól kezdve bérmentve Dokupil Lajos viaszgyertya-gyáros, Nagyiévárdon. * A papiros-ország. Ezt a mi korunkat szokták nevezni a papiros korszakának, már pedig, ha igy van, akkor csak természetes, hogy Japánországnak nagy szerepe legyen ennek a korszaknak a történetében. Mert a papiros-ország Japánország. Sehol a világon nem csinálnak any­nyi tökéletes papirost és sehol sem használják a papirost annyi mindenféle célra, mint Japánország­ban. A japán papiros finomság, tartósság és a használhatósága, sokfélesége dolgában páratlan az egész világon. A japán ember vékony papi­rossal burkolja belülről a háza falát és ez az áttetsző, vékony papiros, a mely olajjal van átitat­va, esőálló és tartósabb, mint a bőrkárpit. E mellett roppant olcsó. A japán teherhordók eső­köpenyege mind ilyen olajos papirosból készült és egy ilyen egész köpenyegre való »szövet,« negyven fillérbe kerül. Ilyen olajos papirosból csinálnak esőponyvát és zsákot is. Drágább, de gyönyörű papiros, nem irásra, hanem ipari célokra való a sabu-gami papiros, a mely olyan vastag*, mint a bársony, teljesen átlátszó és szinte elpusz­tithatlanul tartós. Ennek a készítésének a titkát sehol sem ismerik, csak Japánországban. Abroszt, asztalkendőt, tárcát és mindenféle ernyőt készí­tenek belőle. A japán papirosnak minden fajtá­ban jellemző tulajdonsága, hogy roppant könnyű, igen szép a szine és a nagy rugalmassága mellett is nagyon puha. * Reklám-hir. Legolcsóbb és leggyorsabb utazás Budapestre Kovácspatak felé!! Oda és vissza minden jegy egy koronával olcsóbb mint a helyi vonattal, I. hely csak 4 korona 80 fill., II. hely 3 korona 20 fill., III. hely 2 korona. A csavargőzös indul Esztergomból: reggel 6 és 8 órakor, d. e. 10 ó. 30 p., d. u. 3 és 4 ó. 30 p., este 6 és 7 ó. 45 p., vagyis minden Kovácspa­takról induló és érkező vonathoz. Az igazgatóság. * „Korona" szálloda. A város ezen leg­szebb pontján épült szálloda elegánsan berende­zett szobáit és kitűnő konyháját szives figyelmébe ajánlja a nagy közönségnek. A tágas és előke­lően berendezett kávéházban a világhirű Schätz­féle szabadalmazott zárral ellátott palacksör szol­gáltatik fel. Pontos kiszolgálás! Szolid árak! Naponkint frissen csapolt pilzeni sör. Fagylalt és jeges-kávé! Palack olt Porter gyógysör. * Egészségügy. Esztergom vármegye terü­letén augusztus hó II. felében előfordult heveny­fertőző kórokról az alispáni hivatal a következő kimutatást közli: Kanyaró: Tokod-Ebszőny, Mo­gyorós, Dorogh, Párkány, Bátorkeszi, Nagyölved, Dunamocs. Vörheny: Bény. Hasihagymáz: Esz­tergom város, Párkány, Kernend. Difterla croup: Esztergom város, Csolnok, Pilismaróth, Bátor­keszi. Hökhurut: Magyar- és Német-Szölgyén. * Népmozgalmi statisztika. Esztergomban az állami anyakönyvi hivatal adatai szerint folyó évi aug. 31-től szept. 7-ig: Születtek: Kerekes Julianna r. k. földmives leánya, — Nagy Mária r. k. béresgazda leánya, — Laczi Ilona r. k. szőlőszeti munkavezető le­ánya, — Nemes Ferenc r. k. városi hegyőr fia, — Madarász Gyula ev. ref. vendéglős fia, —• Horváth Mária róm. k. urasági béres leánya, — Holler Margit Etel r. kath. ácssegéd leánya, — Pifkó Julianna r. k. földm. leánya, — Deutsch Katalin izr. irodakezelő leánya, — Fehér Sarolta ev. ref. varrónő leánya (trvtelen), — Páli Mária Etelka ev. ref. lelkész leánya. Meghaltak: Kovács Mihály r. k. 6 hónapos földm. fia (bélhurut), — Sümegi Lajos r. k. 27 éves nyomdászsegéd (tüdővész), — Özv. Barmos Péterné szül. Németh Julianna r. k. 42 éves (ki­merülés — hasihagymáz miatt), — Horváth Géza r. k. 72 éves földbirtokos (végelgyengülés), — Bartus János r. k. 63 éves földmives (májrák), — Udvardi István ev. ref. 65 éves napszámos (szö­vetközti lob a felkaron — kimerülés), — Dudás Jánosné szül. Vörös Erzsébet r. k. 64 éves csiz­madia neje (agytágulás), — Dr. Goldner Fülöpné szül. Neumann Gizella izr. 39 éves ügyvéd neje (szervi szivbaj), — Szabó Lajos róm. k. 32 éves földm. (szivbénulás — hasihagymáz miatt), — Segyivi András r. k. 25 éves ácssegéd (agyhűdés gyilkosságból eredő lövés folytán). Irodalom és művészet. A breviárium. Irta dr. Császár József. Szor­galmas, 95 oldalra terjedő tanulmány. Megjelent a Stephaneum nyomásával. Kapható Szombat­helyen a szerzőnél. Megújul a zsolozsma imád­kozásának buzgóságában, ki e könyvet olvassa, s megismeri a kegyelemkincsnek régi eredetét, régi szellemét, mely az őskereszténység szelleme maga. Kezdetben az első keresztények testületi­leg végezték e zsolozsma imákat a nap bizonyos óráiban, úgy, hogy az »Ap. cselekedeteiben« is nyomára akadunk már. Szól a könyv a breviá­rium fogalmáról, szerkezetéről, történetéről és a b.-végzés kötelességéről. Japán hős családok. Irta Tóth Mike S. S. Megrendelhető a »Hírnök« szerkesztőségénél Kalocsán. Ára vzo K, Legjobb alkalomkor jelent meg. Az egész világ figyelme a szép szigetország felé fordul. Japán Xav. szent Frenc büszkesége volt, bizton remélte az egész ország megtérését. Volt is már a XVI. század végén 200,000 keresz­tény, köztük három király és 70 herceg. De a Julián-jellemű Paykuraina és utódai alatt e remény a martyrok vérébe fult. Japán e ker. hőskorsza­kából, mely az első keresztények korára emlé­keztet, szedett a szerző néhány szép virágot az olvasók épülésére. A vértanuk közt számos hiva­talnok, orvos- és tanitó is találkozik. A sok ha­szontalan regény helyett bár ily könyveket adná­nak a szülők serdülő gyermekeik kezébe! E könyv is igazolja, hogy a japán faj a kelet legener­gikusabb s nemesre leghajlandóbb népe, melyre nagy jövő vár. Irodalmi jelentés. 1904. augusztus folyamán megjelent a következő munka: Istóczy Győző országgyűlési beszédei, inditványai és törvényja­vaslatai 1872 —1896. A képviselőház naplójából és irományaiból összegyűjtötte és kiadta önmaga. Régi tervemet megvalósítva, 25 évi képviselősé­gem alatt tartott beszédeimet s beadott indítvá­nyaimat és törvényjavaslataimat a jelen könyvben kiadtam. Azt hiszem a könyv hézagot pótol, már csak azon okból is, mert bárki bármiként véleked­jék is negyedszázados politikai működésem felől, annak, a ki a mult század utolsó negyedének a történetét megírja, számolnia kell az én kifejtett működésemmel és ennek eredményeivel is; a bírálatot pedig, de viszont ennek a bírálatnak az ellenőrizhetését is lényegesen megkönnyíteni fogja az, ha a képviselőházban tartott beszédeim, ugy­szinte beadott indítványaim és törvényjavaslataim gyűjteménye közkézen forog. De szükségesnek is tartottam beszédeim, indítványaim és törvény­javaslataim gyűjteményét kiadni azon okból is, mert abban az időben még a képviselőházban tartott beszédeket hiteles szövegükben a hivatalos lap nem közölvén, ugy amint közli azokat ma, a beszédeim teljesen a lapok kénye-kedvére voltak hagyva, s ezekből a nagyközönség a beszédeimet csak töredékekben s nagyrészben elferdítve olvas­hatta, s igy azok tartalmáról kimerítő, hiteles értesülést nem is szerezhetett. Az általam kiadott gyűjteményben közlöm összes, tárgyi tartalmú beszédeimet. A körülményekhez képest azonban az emiitett többi beszédeim gyűjteményét is kiadom majd egy pótkötetben, a melyben esetleg majd kiterjeszkedem reminiscentiáimra és tapasztala­taimra is, a melyekből 25 évi képviselőségem alatt bőséges készletet volt alkalmam beszerezhetni. Japán-Ország — második kiadásban. A japán-orosz háború szenzációs eseményei között éppen kapóra jő az a tipikusan japán külsejű könyv, mely Japán-Ország cim alatt, immár má­sodik kiadásban kerül könyvpiacra. Ritka könyv­nek jut osztályrészül ily nagy siker: pár hónap alatt tizezer példány fogyott el a Japán-Ország­ból. De a könyv meg is érdemelte óriási sikerét, mert a felkelő nap birodalmát jobb kútfők után szebb, eredetibb szövegképekkel és szines mel­lékletekkel, aktuálisabb térképpel még nem mu­tatta be magyar munka a közönségnek. A. kiállí­tásban is jellegzetesen japán-könyv ugyanis láthatóan azt a célt szolgálja, hogy megismertesse az olvasót Japán életének, földjének, politikájának és társadalmának minden jelenségeivel. E célból japán illusztrációk révén szinte beszédes fejezetek­ben mutatja be a mai Japánt s a japán hadsere­get ; elmondja Japán történetét a legrégibb időktől máig; megvilágítja a japán földet, képzeletet és jellemet; ismerteti a japán irodalmat, színházat

Next

/
Oldalképek
Tartalom