ESZTERGOM IX. évfolyam 1904

1904-05-08 / 19. szám

IQ04- május 8. ESZTERGOM 5 elhunyt. A boldogultnak számos jóbarátja és isme­rőse van Esztergomban. A helybeli birói és ügy­védi kar részvéttáviratot küldött Komáromba. Koporsójára pedig a helybeli ügyvédi kar koszo­rút is küldött. — Kapa Mátyás Esztergom nyug­díjas városgazdája f. hó 4-én halt meg Eszter­gomban 69 éves korában. Kapa Mátyás tipikus alakja volt az esztergomi gazdaközönség politikai és gazdasági mozgalmainak. Szálas, athlétaalakja messzire kitűnt a sokaságból s magyarosan sza­kállas, értelmes arcával, jó modorával tiszteletet és becsülést gerjesztett maga iránt. Ezt pedig meg is érdemelte azon fokban, mint a mellyel neki Esztergom közönsége hosszú és hasznos közszolgálataiért adózott. Mint tűzoltó szintén hosszú ideig működött a közvagyon megóvása körül. Temetése pénteken délután volt a városi tisztikar és nagyközönség részvételével. Frissen hantolt sirján kartársainak koszorúja is hirdette az igaz, őszinte kegyeletet. * A város építkezései. A város három új középülete készül most és mind a három nagyobb szabású épület, munkálatai kifogástalanul halad­nak előre. A szentgyörgymezői új iskolaépület már cserép-tető alatt van s impozáns képet nyújt a szemlélőnek. Valóban örülnie kell minden esz­tergomi polgárnak, ki e hosszú ideig vajúdó kérdést most valóra válva maga előtt látja. Ugy az iskola elhelyezése, mint az építkezése, most még teljesen el nem bírálható, mert ezeket csak a gyakorlati érvényesülés fogja helyesnek, vagy nem helyesnek eldönteni. Egyet azonban meg­jegyzünk és a városi hatóság figyelmébe ajánlunk. Ez pedig" az, hogy roppant rossz hatással van a szemlélőre a város tulajdonát képező három le­égett ház romja ott az iskola szomszédságában. Ezt véleményünk szerint deszkázattal kellene elkeríteni, mert nemcsak hogy a jó ízlésű embe­rek szemét sértik e romok, de veszedelmesek is a folytonosan ott játszó gyermekekre. — A városi villamos telep alapozási munkálatai is szé­pen haladnak, mert az alapozási épitéseket már befejezték és nemsokára a falak is emelkedni fognak. Pár nap múlva megkezdik a nagy ké­mény építését", mely hogy tökéletes legyen, két hónapot fog igénybe venni. A vasút állomásnál épülő ezen telep egész nagyvárosias szint fog kölcsönözni Esztergomnak. — A villamos telep közelében már tetőzet alatt áll a város polgár­ságára oly súlyosan nehezedő katonabeszállá­solást megszüntetendő barakk-kaszárnya. A falak favázai már a tetőzet gerendái alatt állanak s rövid idő alatt beépülnek az oldalfalak is. * A villamos világítás felé. () Eminenciája, a bibornok herceg-prímás a legelső azok között, kik Esztergom villamos világítását pártolják és sietnek ezen, minden tekintetben méltányolandó újitást felkarolni. A herceg-primási palota lesz az első magánház Esztergomban, hol a villamos körték fénye ki fog gyulladni. A hercegprímás O Eminenciája ugyanis felkérte Czigler Győző műegyetemi tanárt, hogy az esztergomi villamos világítást berendező Ganz-gyár szakértőivel álla­pítsák meg a palotába bevezetendő világítás ter­vezetét. * Tanitók gyűlése. A párkány kerületi r. kath. tanitók egyesülete f. évi április hó 28-án Párkányban tartotta meg' tavaszi rendes közgyű­lését. Szentmisével vette kezdetét, mely után a kellemetlen idő miatt gyéres számmal összegyűlt kerületi tanítóság és papság az iskola nagyter­mébe vonult. Dr. Kopemiczky Ferenc egyházi el­nök, kerületi alesperes, nagyölvedi plébános meg­nyitó beszédében a mai társadalmat, mint egy sú­lyos beteget tüntette föl, mely — úgymond — tompa nyögésével, fészkelődésével, nyugtalansá­gával, lázas félrebeszélésével, ideges megrázkódá­saival, vérének heves lüktetésével elárulja a ben­sejében dúló betegséget. S mindezen bajoknak okát a társadalom szellemi és erkölcsi hanyatlá­sában és annak vallástalanságában találja, melynek rugója egész nagy általánosságban a társadalom testén mutatkozó nagymérvű idegesség. E beteg­ség gyógyítását főként a tanítóság és papság feladatának tartja, kiknek kezén, úgyszólván min­den ember átmegy, kik az egész társadalmat vezetik. Az aktualitásánál fogva is rendkivül ér­dekes beszédet lelkes éljenzéssel hálálta meg az egyesület és Stampay János indítványára egész ter­jedelmében jegyzőkönyvbe vette fel. Ezután felol­vastatott a mult évi j jegyzőkönyv és hitelesíttetett. Ezt követőleg az egyházm. körlevélből: a kántor­tanítók földjének bérbeadásáról, a tanítói nyugdíjra vonatkozó okmányok hitelesítéséről szóló rendeletek olvastattak fel s vétettek tudomásul. Szántó Fe­renc, kőhidgyarmati tanitó a számtan köréből tar­tott talpraesett gyakorlati tanítást. Elismerésül a gyűlés a kitűzött aranyat neki Ítélte. A beér­kezett pályamunka a biráló-bizottság távolléte miatt jövő közgyűlésre halasztatott. Ujlaky Ernő pénztárnok jelentése szerint a pénztári maradvány 345 korona 85 fillér. Az esztergomi tanitóképző segély-alapja javára 50 korona segély szavazta­tott meg. A könyvtár Szölgyénből Párkányba helyeztetik át, melynek kezelésére Mucsi Vince tanitó vállalkozott. Pályatételül következők tűzet­tek ki : A figyelem és fegyelemről a népiskolá­ban. Az ének szerepe a népnevelésben. Mária Terézia uralkodásának méltatása hazánk felvirá­goztatásában. Határidő augusztus 15. Gyakorlati tanításra vállalkozott Dús Anna párkányi tanítónő a fonomimika, --- Szűcs Izidor bátorkeszi tanitó a mértan köréből. A legsikeresebb tanitás jutal­mazására dr. Koperniczky Ferenc elnök egy ara­nyat tűzött ki, melyért lelkes éljenzésben része­sítette az egyesület. A gyűlés a hymnusz ének­lésével véget ért, mely után bankett következett. * Állatbetegség. A ragadós száj- és köröm­fájás Esztergom város területén ujabban megint fellépett, ellenben a megyebeli Kis-Ujfalun meg­szűnt. A. hatóság ennélfogva Esztergomra vonat­kozólag elrendelte a zárlatot, mig Kis-Ujfalun megszüntette. * Közgyűlés. A helybeli önkéntes tűzoltó­egyesület f.- hó 15-én d. e. 10 órakor tartja évi rendes közgyűlését a városház nagy tanácskozó­termében. A gazdák baja. Esztergom szab. kir. vá­ros gazdasági bizottsága pénteken délután ülést tartott, melyen a helybeli gazdák olyan baját tár­gyalták, melybe most őket a városunk területén is fellépett száj- és körömfájásnak nevezett állat­betegség kellemetlenség-ei sodorták. Ugyanis a tételes törvény előírja, hogy ily forma ragályos állatbetegség esetén a közlegelőre nem szabad kihajtani a marhát. A fedél alatt levő marha­állomány pedig megsínyli ezt s azon kivül, hogy túlsók takarmányt fogyaszt, a mi pedig nincs épen bőviben a gazdák padlásán, a járvány is eltarthat még hosszú ideig. Azért tehát a gaz­dasági bizottság előterjesztést tett az alispánnak, hogy dacára a tiltó törvény paragrafusainak, hajt­hassák ki a gazdák marháikat a legelőre, hol a betegséget, ha az tényleg oly nagy mérvben lép fel, az állatok egymástól elkapva, hamarább es­sen át a város ezen járványon. Ezen előterjesz­tést indokolttá tették azzal is, hogy igy az istál­lóban álló állatokat a zárlat miatt értékesíteni sem lehet. :: Gyógyulás helyett a halálba. Nagy beteg volt Marczi Pál b.-gyulai jómédú kéményseprő­mester, s e miatt Pőstyénbe igyekezett, hogy a híres fürdőhelyen a kiváló orvosok útmutatása mellett visszaszerezze egészségét. Az úton azon­ban hirtelen rosszul lett, és igy Párkány-Nánán m. hó 30-án meg kellett szakítania az utazást. A nagybeteget hozzátartozói beszállították a hely­beli Kolos-kórházba, hol aztán f. hó i-én egy hirtelen beállott szivszélhűdésben meghalt. * Kifogott holttest. A hét első napján f. hó 2-án több tanuló a nagyhidnál egy holttestet vett észre a Dunán. A fiuk figyelemmel kisér­ték a partmentén és a honvédtemető közelében egy kikötött csónak mellett beszélgető embereket felkérték a holttest kifogására. De biz egyiknek sem volt kedve irgalmasságot gyakorolni, mire Bertalan Imre a helybeli főgymn. V. o. tanulója és Krajcsir János a képző I. oszt. növendéke csónakba ugrottak és kifogták a 18—20 évesnek és az uri osztályba tartozható, elegánsan öltözött nő holttestét és az esetről jelentést tétettek a rendőrségnél. * Okirathamisitó munkás. Bulfán Mihály gyári napszámos, hogy munkához juthasson az annavölgyi bányatelepen, munkakönyvében szü­letési évét 1888. évről 1887-re hamisította, mert tudnivaló, hogy a bányatelepen csak 16 évet betöltött egyéneket fogadnak fel munkásnak. * Tüzek. F. hó 2-án a déli órákban tűz pusztított Párkányban. Négy ház égett le s ha az esztergomi és párkányi tűzoltóság nem fejt ki oly igazán dicséretes buzgalmat, a tüzet folyton ter­jesztő szél miatt még nagyobb lett volna a veszedelem. — Muzslán f. hó 3-án volt tűz, mely alkídommal 7 ház égett le. * A magyar-amerikai hajójárat. Magyar­országból kivándorlók szállítására csakis a fiume­newyorki hajójárat nyert engedélyt. Az állandó menetrend szerint Fiúméból minden második ked­den van hajóindulás. Május 17-én (kedden) a »Slavonia«, május 31-én (kedden) a »Pannonia«, június 14-én (kedden) az »Ultonia« hajók indul­nak New-Yorkba. A szállítási díjban benfoglal-^ tátik két napi ellátás Fiumében és teljes ellátás a hajón. Naponta háromszor van étkezés, minden napra másféle étlappal. Az egyik napra szóló ét­lap példának okáért a következő : Reggeli : kávé vagy tea tejjel, vajas kenyér, száraz halak, süte­.mény. Ebéd: leves, marhahús rizzsel és burgo­nyával, sertéshús borsóval, gyümölcs, kenyér és bor. Vacsora : pecsenye mustárral, makaróni, süte­mény, kenyér és bor. — Azok a híresztelések, a melyek a fiumei hajókkal utazók partraszállásáról kerültek forgalomba, valótlanok, mert a kik az engedélyt nyert társaság hajóin utaznak, külön dijat nem fizetnek és zaklatás nélkül léphetnek partra Amerikában. Díjtalan felvilágositást ad és előjegyzéseket elfogad az »Adria« személyszállító osztálya : »Központi Menetjegyiroda« Budapesten, IV., Vigadó-tér 1. szám alatt, a melynek távirati és levél-címe: Menetjegyiroda, Budapest. * Késelés. Bares Teréz annavölgyi leányzót szeretője, Prlgl József ebszőnyi legény egy szó­váltásból kifolyólag bicskájával mellbe szúrta, de szerencsére a kés ruházatának egyik gombján félrecsúszott és igy csak jelentéktelen sérülést ejtett a leányon. Prigl ellen a szolgabiróság meg­indította az eljárást. • * „Korona" szálloda. A város ezen leg­szebb pontján épült szálloda elegánsan berende­zett szobájt és kitűnő konyháját szives figyelmébe ajánlja a nagy közönségnek. A tágas és előke­lően berendezett kávéházban a világhirű Schatz­féle szabadalmazott zárral ellátott palacksör szol­gáltatik fél. Pontos kiszolgálás! Szolid árak! Naponkint frissen csapolt pilzeni sör. Fagylalt és jeges^kávé ! * Népmozgalmi statisztika. Esztergomban az állami anyakönyvi hivatal adatai szerint f. évi április 27-től május 4-ig: Születtek: Kovács (leány) r. k. földm. hal­vaszül, leánya, — Holub Margit, Mária r. k. cs. és kir. százados leánya, — Faragó Lajos r. k. földm. fia, — Gábor István r. k. kocsis fia, — Obert Lucia Anna Mária r. k. tanitó-képezdei tanár leánya, — Erős Gizella r. k. (trvtelen), — Válent János r. k. földm. fia, — György Rozália r. k. földm leánya, — Móczik Rozália r. k. földm. leánya. Kihirdetés végett jelentkeztek : Székelyi Jó­zsef r. k. cipészsegéd és özv. Félix János Czuczor Mária r. k. mosónő Esztergom, — Vékony Sán­dor ev. ref. szabó és Baróth Hermin r. k. Esz­tergom. Házasságot kötöttek: Csókás Imre Mihály r. k. csizmadiamester és Hajó Kálmán Mária r. k. szakácsnő Esztergom, — Tenczel Lajos r. k. földm. és Mészáros Anna r. k. háztartásbeli Esztergom. Meghaltak: Kossoványi Pálné szül. Knapik Anna r. k. 66 éves (aggkór), — özv. Szedmer Józefné szül. Tóth Katalin, r. k. 80 éves (aggkór), — F rendi Antal r. k. 34 éves jbirósági aljegyző (tüdővész), — Makhala István r. k. 55 éves földm. (szivhűdés — hasvizkór miatt), -— Halászka Kata­lin r. k. 1 hónapos földm. leánya (gyermekaszály), — Perger Márton r. k. 69 éves földm. (aggkór), — Gere Mária r. k. 16 hónapos földm. leánya (gyermekaszály), — Marczi Pál ág. hitv. ev. 47 éves kéményseprőmester (tüdőhűdés) — Jakobo­vics Dezső izr. 41 éves nőszabó (tüdővész), — Pándi Klára r. k. g hónapos földm. leánya (tüdő­lob), — Kubovics Istvánné szül. György Borbála r. k. 24 éves földm. neje (tüdővész). Szerkesztőségi posta. A. Budapest. Csak jövő számunkban adhatunk felvi­lágosítást. St. Köbölkút. A litográf némely helyen olvashatlan volt. Főszerkesztő: Dr. BABURA LÁSZLÓ. Felelős szerkesztő : Dvihally Géza. N y i 1 t-t é r.* Válasz a nyilt-levélre. Tekintetes Szerkesztő Ur! Engedje meg, hogy becses lapjának nyilt­terét én is igénybe vehessem a zebegényi tem­plom-építés ügyében, melyet ott f. évi április 10. * E rovat alatt közlöttekért nem vállal felelősséget a szerkesztő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom