ESZTERGOM VIII. évfolyam 1903

1903-07-19 / 29. szám

viszonyítva csekély különbözetet mutat. — A tiszti főorvos jelentése szerint, a közegészségi állapot Esztergom városban kedvező, az esztergomi járásban, Süttő község kivételével, a párkányi járásban Bátorkeszi község kivételével, szinte kedvező volt. Számosabban előfordult kóralakok, a gyermekeknél emésztőszervek bántalmai, a felnőtteknél tüdővész. Hevenyfertőző kórok járványosán: Süttő községben, a kanyaró; szórványosan: Esztergomban, Muzslán Párkányba hasi hagymáz, Lábatlanon, Bajnán roncsoló toroklob. Bajnán vörheny, Pilismaróthon hökhurut, Bátorkeszin kanyaró. Trachoma: Pilismaróthon 9, Nyerges-Újfalun 5, Sárisápon 2, Párkányban 1, Szölgyénben 1 eset. — Az elmúlt hó folyamán előfordult halálozások száma Esztergoban 44, az esztergomi járásban 65, párkányi járásban 54. Összesen 163. A mult év június havához képest 33 esettel kevesebb. Az elhaltaknak 43'54%-a a hetedik éven alóli gyermekekre esik. A tüdővészben elhaltak, a halálozások összes számának i3'3i°/o-át teszik. Rendkívüli haláleset volt a m. hóban 4. A mult hó folyanán a tiszti főorvos egészségi felülvizsgálatot tartott Süttőn, Lábatlanon, Ny.-Ujfalun, Táthon, Búcson, Duna-Mocson és Kirván s az észlelt hiányok iránt intézkedett. A rendes évi gyógyszertárvizsgálatok Bajnán, Piszkén, Bátorkeszin megtörténtek. — A kir. tanfelügyelő bejelentette, hogy a lefolyt hóban 8 iskolát látogatott meg. Elismeréssel szól a szenttamási és kenyérmezei elemi-, és mindkét gazdasági ismétlő iskoláról és az ismétlő leányiskoláról, ugy az iparos és a kereskedő tanonciskolákról. A jelentés szerint a kir. tanfelügyelő a lefolyt tanévben, az összes megyebeli iskolákat meglátogatta s ezek közül 19-ben kétszer tett látogatást s e községeknél a népoktatásügy fejlesztése iránt, a lefolyt tanévben is jóindulatot és áldozatkészséget tapasztalt. * A szenttamási elemi népiskolánál ugy a tanítás eredményéről, mint a növendékek szorgalmas iskolalátogatásáról a kir. tanfelügyelő a legnagyobb elismeréssel nyilatkozott a közigazgatási bizottság mult keddi ülésén. Az V—Vl-ik évfolyamú egyesitett osztály, mely csak nem rég szerveztetett, máig is oly népes lett, hogy a jövő tanévben, úgymond a tanfelügyelő, már előáll a két évfolyam kettéválasztásának szükségessége, amennyiben a létszám a 80-at is jóval felülhaladja, a meglevő tanterem pedig a 73 eddigi létszámhoz képest eddig is szük volt. Tehát jó lesz, ha a nemes város ezzel a helyzettel már idejekorán számol s gondoskodik már eleve az ötödik tanterem s még egy uj tanítói állás szervezéséről. * A nagyszombati érseki főgimnázium és kir. érs. konviktus Értesítője az 1902 —1903. tanévről. Egyházmegyénk eme kiváló tanintézetéről minden irányú tájékozást nyújt és jóleső örömmel látjuk azt a gazdag életet, melyet ott a nevelők önfeláldozó buzgósága teremt. Az oktatás és nevelés minden tényezőjét fáradhatlanul ápolva, valóban egy minta-intézet képe áll elénk, hol az .ifjúságnak szellemét és szivét egyaránt nevelve, magas színvonalú műveltséget terjesztenek. A 206 oldal terjedelmű Értesítő tanulmányozásra érdemes, olyan tartalmasán és tanulságosan van összeállítva. * Az árviz. A nagy esőzések és felhőszakadások következtében a Duna erősen megáradt és kivált a keddi és szerdai napokon oly magas volt a viz, hogy nagyon félni kellett, miszerint az a városba, t. i. a Tabán városrészbe is behatol. Igy is azonban mérhetetlen károkat okozott az áradás, mert a határ egy részét teljesen elpusztította. A gabonaneműeknek csak a vége, s a lapos helyen fekvő szőlők karóinak hegye látszott csak ki a vízből. A kár óriási a szigetben is, hol nagy mennyiségű széna termés, burgonya, kukorica és más vetemények és terményekben roppant nagy kárt okozott. A vészbizottság többször összeült és intézkedett is a veszélyes pontokon. Kikérte a katonaság segítségét is. A térparancsnokság azután elegendő katonát vezényeltetett ki, akik aztán a várost védő sáncokhoz és a veszélyesebb pontokhoz lettek felállítva. A bizottság kérdezősködésére a vízrajzi osztály 15-ére 6 méter vízállást helyezett kilátásba, méltó aggodalmat keltett tehát, hogy a viz már 14-én elérte az 5 m. 90 centimétert. A határ nagy részre viz alatt volt, a szigeti sétányokon és vendéglőkben csak ladikon lehetett közlekedni, s a kis Duna helyenkint a városba is bejött. Az egész Aroksor egy vizi-út volt; a Mala-fürdő, a fakereskedés és közel a Kolos-hidnáí levő alacsonyabb partok víz alatt voltak. Az ár 15-én délig 592 és 97 között kulminált s csak délután volt valami apadás észlelhető. A tabáni gátak sok helyütt már szivárogni kezdtek, mikor az állandóbb és nagyobb apadás egyszerre husz—harminc centivel alászállitotta a vizet s azontúl a nagyobb veszedelemtől nem kellett tartani. A vészbizottság 14-ről másnap virradóra egész éjjel együtt volt a városház tanácstermében, mert attól lehetett tartani, hogy a viz a városba tör és elönti a tabánt. Erre előkészülve, hogy a szükséges mentéseket nyomban eszközölhessék, sok ladikot és tutajt állított fel a bizottság a Tabánban s azonkívül a város határában és magában a városban is katonák voltak készenlétben, szerencsére azonban nem volt rá szükség. "A párkányi oldalon még több kárt tett. mert ottan az egész párkányi és kövesdi határt elöntötte a Duna áradása és az áradás következtében lefolyást nem tett a Garam, ugy hogy Garamkövesdre még most is csak vizíalkalmatosságon lehet eljutni. Esztergomnál a viz még mindig magas, de lassan apad s igy remélhető, hogy a jövő hét folyamán a szigetről is lemegy a viz teljesen. Marad helyette azonban egy iszap tenger, ami még azt is megfőzi, ami esetleg épen megmaradt. * Beküldetett. »A minap a járási főszolgabiró úr egy fölszólitását vettem, a melyben i860, s egyéb évekből hiányozván a megyei levéltárban az anyakönyvi másodpéldányok, azoknak kiadását kéri. Hát hiszen kiadjuk mi azt mégegyszer, ha a megye küld valakit, aki lemásolja, vagy pedig megtéríti a lemásoltatás költségeit. S miért igy ? A válasz világos: Azon évekből a másodpéldányokat az illető plébánosok vagy beküldték, vagy nem. Ha beküldték s a megyénél elkallódtak, ennek nem a plébánosok az okai, s azért mások hibájáért nem ők tartoznak fáradni, vagy költeni. Ha nem küldték be, miért nem eürgették meg mindjárt, miért csak 40 év múlva, a mikor átlag mindenhol már más plébános van. Már mily cimen fáradjon vagy fizessen a bűntelen új plébános elődje mulasztásáért (?), a melyet a megye is 40 évig elnézett ?! Igy járt el a szomszéd Komárommegye is néhány év előtt. Megadta a lemásoltatás költségeit. Ajánljuk ezen sorokat azon plébános urak figyelmébe, akik szintén kaptak ilyen kis gondűzőt, nemkülönben a vármegye szives ily irányú intézkedését is kérjük.« * A szölgyéni iskola jellege. Magyar- és Német-Szölgyén község, mint r. kath. iskola fenntartója, tudvalevőleg még a mult évben egy szép emeletes iskolaépületet emelt, melynek költségeihez a hercegprímás, mint legtöbb adótfizető, legtöbb költséggel is járult, ezenfelül adott ötvenezer téglát s a felszereléshez adott mintegy tízezer koronát is. A képviselőtestület először az iskolát községi jellegűnek nyilvánította, később pedig a hercegprimási adományok elismeréséül hitfelekezeti jelleg mellett határozott. Az ügy a közigazgatási bizottság elé kerülvén, a bizottság az összes ügyiratokat véleményes nyilatkozat végett kiadta a vármegye tiszti főügyészének, a ki a bizottság mult keddi ülésén terjesztette be véleményét, mely a községi jelleg kimondása mellett foglalt állást. A bizottság azonban a kir. tanfelügyelő javaslatára nem ment bele az érdemleges határozatba, hanem az összes ügyiratokat, a történeti alapon teendő határozati javaslat megtétele végett kiadta a kir. tanfelügyelőnek, * A Ganz-cég győzelme Vácon. Mint értesülünk, a Ganz-cég Vácon is elnyerte a villamos világítást az itt szerencsét próbált Hazai részvénytársaság ellenében. A Ganz-cég a közgyűlésen 66 szavazatot kapott, mig a Hazai 2, szóval két voksot. Ujabb bizonyítéka ez annak a nagy bizalomnak, mellyel országszerte a céget kitüntetik. * Esztergom vármegye keresete a selyemtenyésztés után 1880—1902-ig bezárólag. Az orsz. selyemtenyésztési felügyelőségnek ide vonatkozó évi jelentése a következő: 1902. évben a vármegyének 8 községében 101-en foglalkoztak selyemtenyésztéssel és 2,235 kilogramm gubót termeltek, melyért 4,237 korona fizettetett ki. Az országos selyemtenyésztési felügyelőség működése óta pedig a vártnegyében 14,038 kilogrammottermeltek és ezért 26,982 koronát kaptak. Ezenkívül az ügy fejlesztésére a vármegyében az országos selyemtenyésztési felügyelőség 1902. évben 1,455 korona, az intézet fenállása óta pedig 57,391 korona áldozatot hozván, reményű, hogy ezzel megvetette alapját a selyemtenyésztésnek és ez fejlődni fog, ha a törvényhatóság a szederfatenyésztés emelése érdekében a szükséges intézkedéseket kegyes lesz megtenni. Ezek szerint az összes kereset, melyet az országos selyemtenyésztési felügyelőség működése óta a vármegyében nyújtott, 84,373 koronára rúg. Ezzel szemben Bács-Bodrog vármegyében eddig 16.782,745 koronát, fizettek ki a selyemtenyésztés révén. * Bezárt iskola. A bátorkeszi izr. iskolaépület a vármegye népiskolai épületei között egyike azoknak, melyek ellen a vármegye kir. tanfelügyelője a közigazgatási bizottságnál súlyos kifogásokat emelt. Minthogy pedig a hitközség az állapotok megjavítását folyton halasztgatta, a vármegye tiszti főorvosa a közigazgatási bizottság mult keddi ülésén bejelentette, hogy előterjesztése alapján a vármegye alispánja a nevezett iskolát, mint egészségügyi szempontból célszerűtlen középületet, bezárni rendelte s abban a helyiségben az oktatás tovább már nem folytatható. * Hangverseny. Érdekes hangversenyre van kilátásunk a közel jövőben. Lakatos Valéria cimbalomművésznő fog hangversenyt adni a Fürdő vendéglő kertjében. Lakatos Valéria Lakatos Ferdi híres cigányprímásnak a leánya, a mi Géza cigányunknak az unokanővére. A művésznő kitűnő sikerrel egy év alatt tette le a budapesti zeneakadémián a zenetanári vizsgát, ugy, hogy jelenleg okleveles cimbalomtanár. Bámulatos tudásával már a külföldön is nagy sikereket aratott, igy Londonban, ahol a mult télen szerzett magának babért. A szép művésznő hangversenyére már most hívjuk fel a közönség figyelmét. * Az esztergomi iparos tanonciskolába az idén 357 iparos-tanonc volt beirva. Az iskolát a kir. tanfelügyelő jelentése szerint az iparos tanoncok igen szorgalmasan látogatták. Időközben felszabadult 25. Egész évben egyetlen órát sem mulasztott 57, ami dicséretére válik az illető iparos-mestereknek is. * Csendélet Pilis-Maróton. Eichenvalder József kőmives mester köztiszteletben álló alakja a nevezettt községnek, mert vallásos, józan, munkás ember, ki ezen tulajdonságánál fogva családjának és mesterségének él. Az utóbbi időben üzleti féltékenykedéséből folytonosan súrlódott vele lakótársa Kőmives András, kit Vadászfy Jenő közalapítványi erdőmester a tisztilak javítása körül ismeretlen ok miatt mellőzött. A vetélytárs azt vélte, hogy ez is Eichenvalder munkája, azért bosszút forralt ellene és a napokban konyhakéssel felfegyverkezve a tisztilaknál békésen dolgozó Eichenvalderra rontott azon elhatározással, hogy megöli. Tényleg a szive tájékát kereste, mert balkarját átszúrta s mikor e miatt az áldozat a földre hullt, hátulról a bal lapockája alá szúrt. Még egy harmadik szúrást mért rá, mely a combját fúrta keresztül, mire az összefutott munkások lefogták a vérengző vadat és a kést tőle elvették. Nem ő rajta múlt tehát, hogy a szándékos emberölés halállal nem végződött. A súlyosan megsebzett ágyban fekszik s a merénylő, mint halljuk, ma is szabadlábon jár-kel a községben. Ilyenek a mi törvényeink. Mondja még valaki, hogy Pilis-Maróton egy csendőrségi őrállás szervezése fölösleges? — Ugy halljuk, hogy a község képviselete ezen kérdésben határozatilag megkereste már ezelőtt egy évvel a Belügyministeriumot, de eredményes intézkedés még ezen ideig nem történt. Ilyen kicsi dolog a nagyok előtt egy község belbékéje, erkölcsi és anyagi jóléte. * Az esztergomi ismétlő leányiskolát, mely uj intézmény, az idén 105 leány látogatta. A szülők eleinte idegenkedtek ettől az iskolától, de most már belátják hasznos voltát s küldik pontosan leányaikat. * Felhivás katholikus tanítóinkhoz. A Magyarországi Katholikus Egyesületek Országos Szövetsége folyó évi augusztus hó 17 —19. napjain fogja megtartani a Második KereszténySzociális Kurzust Budapesten, a Budapesti Katholikus Kör helyiségében. Célja és hivatása ezen keresztény-szociális kurzusnak elméletil eg és gyakorlatilag megismertetni a hallgatókkal a keresztény-szociális tevékenységet, azokat az intézménye-* ket, melyekkel a nép és a munkásosztály anyagi és erkölcsi állapotán segíteni lehet, a melyek megalkotásával, szakszerű vezetésével a szociáldemokrácia terjedésének útját állhatjuk. Kinek lehetne szükségesebb ezen ismeretek megszerzése, mint katholikus néptanítóinknak, kik szellemi