ESZTERGOM VII. évfolyam 1902
1902-06-22 / 26. szám
tergomi régészeti és tört. társulat múzeumában látható.) A betüzésnek e javitott módja mintegy átmenetül szolgált a 40-es években itt-ott alkalmazásba vett hangoztató módhoz. Az abc-és könyvek kiadása is a hangoztató-módnak általánosabb elterjedésével vett nagyobb lendületet. 1833. óta a különféle módszerek szellemében irt és kiadott abc-és könyvek száma a század közepéig eléri a 24-et. A kath. iskolákban a Révay-féle abcés könyvecske 1 ) volt általánosan elterjedve, mely magyar, német és latin szövegű volt s használata a 60-as évekig terjedt. Az abcés és vallástani kézikönyveken kivül a falusi iskolákban egyéb könyv alig volt használatban. A csekély földrajzi és történelmi ismereteket sok helyen a Losonczyféle »Hármas kis tükör«-böl tanulták, mely a földrajz elemeit régi magyar versformában foglalta magában. 2 ) A protestánsok önkormányzatuk alapján intézkedtek iskoláik és tankönyveik dolgában. Mint az eddigiekből láttuk, a nevelés, oktatás ügye a XIX. század közepéig elég nehéz és küzdelmes napokat élt. A haladást sok körülmény hátráltatta. A már emiitetteken kivül nagy hibája e kornak az emlékezet egyoldalú megterhelése. Az egyes tanulók haladását lényegesen befolyásolta a tanitóknak adott tandij menynyisége, az ajándék, a jutalom. A nagyon különböző korú tanulók jelenléte, a foglalkoztatás hiánya, az osztálytanitás helyett az egyed-tanitást juttatta érvényre. Ismeretlen volt az érdeklődést keltő szemléltetés is, stb. Ha tehát voltak tanférfiak, kik e korszakban működésükkel fényt és dicsőséget hoztak a magyar tanügyre, úgy kell, hogy kétszeres érdemül rója fel nekik a hálás utókor. Ily férfiak egyike volt : Frey József (1812—1901.) pesti ig.-tanitó, a ki többszörös külföldi útjának eredményeként iskolájában a syllabizáló mód helyett elsőnek hozta be a hangoztató módot. 1841-ben mutatta be e módszert először a belvárosi iskolában tartott próbavizsgáiat alkalmával. »A vizsgálat elnöke — irja Szaák Lujza — meg is dicsérte a gyermekeket és kérte a tanítót: »Nagyon megvagyok elégedve az előmenetellel, szólítsa most föl a syllabizálókat, hadd lássam, mit tudnak azok?!« »Iiyenek nincsenek osztályomban!« Felelt Frey. »Hogyan?! Nincsenek!! Az lehetetlen!!!« felelt nagyot nézve a vizsgálat elnöke ; nem akarva elhinni F.-nek, hogy syllabizálás nélkül is lehet olvasni tanítani. »Igen, lehetséges!" monda a vizsgálaton jelen volt Vajdafy városi tanácsnok, kinek széleskörű ismeretei és tudományos műveltsége mindenki előtt ismeretes volt, segélyére sietve a sok bizalmatlankodó egyén közt elszigetelve álló igazgatónak. »Hiszen a külföld már majdnem minden iskolájában ezen módszert alkalmazza; miért maradnánk mi hátra e téren ?! A fötanitó úr csak legnagyobb elismerésünket érdemelheti, hogy ezen uj módszert átültette hozzánk, ez által egy lépéssel ismét előbbre vitte nevelés ügyünket!« monda a közügyért lelkesülő tanácsnok. « 3 ) Megyénkben a hangoztató-mód behozatalában az elsők egyike: Csongrády István szölgyéni kántor-tanító volt. (Vége köv.) HIRE E. Dr. Csernoch Esztergom érdekében. A mult szerdán került az esztergomi vicinálisok egyesítéséről szóló törvényjavaslat tárgyalásra az országházban, mely alkalommal dr. Csernoch országgyűlési képviselő csupán mint Esztergom városának lakója, és pedig oly lakója, a ki a város fejlődését s az ezzel összefüggő összes érdekeit mindig szivén viseli, ismét szót emelt és kifogásolta a javaslat azon intézkedéseit, melyek városunkra csak hátrányosaknak mondhatók, a mennyiben Esztergom mellőzésével Dorogot látszanak az egyesítendő vasutak gócpontjává *) A városi iskolák használatára e cimen: Abécze könyvecske a nemzeti iskoláknak hasznokra. Buda. Az I-ső kiadás: 1782-ből, 112 1. — A kisebb kiadás cime: Abce könyvecske a falusi iskolák hasznára. (Több nyelven.) Buda. 1835. 8-r. 48. 1. 2 ) Esztergomról például igy emlékszik meg: Esztergom Vármegyét a Duna hasitja, Mely hegyes határát igen megszorítja. Ezt Esztergom vára Párkánnal újitja, Bátorkeszi, Bajna számát szaporítja. 3 ) Magy. Paed. Szemle. 1886. 167. 1. tenni. E mellett bizonyít a Budapest és Dorog közti sűrűbb közlekedés, e mellett a javaslat azon pontja, mely szerint az emiitett vonalat éjjeli szolgálatra is akarják berendezni, e mellett végre a társaság által kibocsájtandó elsőbbségi részvények árának aránytalan felosztása, a menynyiben Dorog 81.500 kor. fog kapni, Esztergom ellenben felét se, t. i. 40.500 kor. A vidéki városoknak magában a Házban is annyiszor hangoztatott fejlesztésével szemben dr. Csernoch keserű szavakkal emlité, hogy »Esztergom városától elvették a törvényszéket, minden utánjárás mellett sem adtak neki pénzügyigazgatóságot, most ketté akarják osztani a telekkönyvet, söt a közjegyzöséget is s mindezért a város semmiféle kárpótlást nem nyer. De még ez sem volt elég. Legújabban még a két bécsi gyorsvonattól is megfosztották az utazó közönséget, úgy, hogy most csak idöpazarlással, átszállással s igy nagyobb költséggel lehet azokkal a várost elérni. »Mindez, t. Ház, nagyon szomoritó Esztergom városára nézve«, fejezé be jogos panaszát a képviselő. De hatott is a szó! Láng miniszter nyomban kijelenté, hogy a felszólalás értelmében vizsgálatot fog indítani. Részünkről csak gratulálhatunk úgy a praelatus-képviselönek az elért siker miatt, mint EszEsztergom városának, hogy dr. Csernoch praelatusban ily lelkes és ügybuzgó patronust nyert az országházban! * Lelkigyakorlatok papok számára az esztergomi szemináriumban. A szokásos lelkigyakorlatokat jul. 7-én este kezdjük. A kit szive ide vonz s körülményei felénk terelnek, azt szívesen látjuk. Mindazonáltal kérjük, hogy aki eljönni szándékozik, jelentkezzék. Prohászka Ottokár. * Bérmálás a bazilikában. Közel 900 bérmálandó sorakozott mult vasárnap a bazilikában, kiket Boltisár József püspök, érseki helynök dr. Klinda Teofil c. kanonok és a főszékesegyházi karkáplánok segédlete mellett részesített a megerősítő szentségben. Az agg főpap a hoszszu szertartásokat nagy buzgalommal és kitartással végezte. A nagy tömeget két részben áldotta meg a püspök s igy egyik része már 10 órakor végezett szent kötelességeivel. * A custozzai csata emlékünnepe. Kedden lesz 36 éve, hogy a 76. gyalogezred Custozzánál fényesen kitüntette magát. A dátumot az ezred minden évben és igy ezidén is kegyelettel készül megülni. Az ezred teljes díszben délelőtt 9 órakor fog a Széchenyi-térre kivonulni, a hol tábori mise lesz. Ezt megelőzőleg már hétfőn kezdetét veszik az ünnepségek, és pedig disz- és dijlövészettel, mely ugy a tisztikar, mint a legénység részére a katonai lövöldében fog megtartatni. Hétfőn este nagy takarodó, kedden reggel pedig ébresztő lesz. Kedden délben a tiszti étkezőben nagy díszebéd, melyre a város és megye honorátiorjai is hivatalosak. Kedden délben ugyancsak a legénység is megvendégeltetik, mig délután a legénység részére a laktanya udvarán ünnepségek tartatnak, a tisztikar pedig a tennis-pályán fogja az ünnepségeket bezárni. * Az érdem elismerése. A vallás és közoktatásügyi miniszter Majer Imre pápai titkos kamarás, leány vári plébánosnak, a miért a leányvári iskola költségeihez 500 koronával hozzájárult, valamint az iskola körül szerzett egyéb érdemeiért, elismerését nyilvánította. * Juniális. A helybeli kath. legény egyesület mult vasárnapra halasztott nyári mulatsága kitűnően sikerült. Az idő kissé borús volt, de ez nem csökkentette derék iparosaink mulató kedvét, mert nagy számban igyekeztek a Kovácsiba, az ott éjfélig tartott kitünö mulatságra. A helyi csavargözös külön menettel volt kénytelen haza szállítani a nagy közönséget. A most tapasztalt rendezés és a fiatalság magatartása jó ajánlólevél a közönséghez és elmondhatjuk, hogy a^kath. legényegyesület jól sikerült mulatságaihoz csatlakozott ezen legutóbbi is. * Kakass László muzslai főszolgabíró betegségéből fölépült. Megrongált egészségét a Budapesthez közelfekvö Margitligetben helyreállította s már hivatalát akarta elfoglalni, de orvosai tanácsára még egy-két hétig Szklenó fenyves levegőjét fogja szivni, hogy teljes egészséggel térjen haza. * Hímen. Holly István okleveles polgáriskolai tanár, csongrádi tanitó, eljegyezte a csongrádi leánykoszoru egyik csinos virágát Sövényházy Erzsikét. * Közgyűlés. Az érseki tanítóképző segítőegyesülete f. hó 22-én, vasárnap d. e. 12 órakor tartja meg az intézet helyiségében rendes évi közgyűlését a következő tárgysorozattal ; Elnöki megnyitó. Titkári jelentés. Számvizsgálók és pénztárnok jelentés. Esetleges indítványok. * Esküvő. Uri, pestmegyei községben f. hó 21-en vezette oltárhoz Kovács Ödön tanitó, Jakobek Adél ugyanottani tanítónőt, városunk leányvilágának egyik szellemes tagját, kit lapunkban megjelent tárcái után is ismer olvasóközönségünk. * Monitorok Esztergom alatt. Pénteken délután komoly méltósággal vonult az ősi város bástyái alá a dunai flotta három hadihajója és a primási vasgyár alatt, a rendes kikötő helyen megállapodott, hogy az éjszakát itt töltse. A »Szamos«, »Koros« monitorok és egy cirkáló hajó kötött ki a szentgyörgymezöiek és a primási város általános örömére, mert seregestöl, •— de nem túlozunk, ha népvándorláshoz hasonlítjuk a partra sietök tömegét, — özönlöttek az apró viziszörnyetegek megtekintésére. A hajók szolgálaton kivüli tisztjei a város nyilvános helyein szórakoztak, mig a legénység egy része a szükséges friss élelmiszereket vásárolta be. A hajók különben a régi és szokott tisztaságtól fénylettek, s a legénység, mivel kimenőt nem kapott, a fedélzeten tartózkodott s közben-közben felhangzott egy-egy mélabús dalmát, vagy olasz nóta. A tengermelléki fiúk lassú dalolásába belevegyült az őrök gyakori és titokzatos sipjelzése, majd az esti imára sorakoztak, s aztán pedig a takarodó.. A hajnali órákban pedig felszedték a horgonyokat és búcsút mondtak Esztergomnak. Pozsony felé indultak. * 40 éves találkozó. Menyi István, Csongrády Lajos, flndrody Gyula, Juhász Béla és a magam nevében szeretettel kérem mindazon volt tanuló-társakat, kik az esztergomi tanítóképzőintézetben 1861-ben, 1862-ben és 1863-ban nyertek tanítói oklevelet, hogy 40 évi fárasztó munka és küzdelemmel teljes élet után f. évi augusztus végén Esztergomban való találkozás céljából — vélem levél utján való érintkezésbe lépni szíveskedjetek. — Kedves jó öreg barátim ! Tegyétek lehetővé, hogy életünk alkonyán egymást még egyszer látva és ölelve örömkönnyeket sirhassunk ! A forrón óhajtott viszontlátásig Isten veletek ! Bátorkeszen (Esztergom vm.) 1902. június 15-én, régi jó barátotok Bittvai (Bitter) Tódor bátorkeszi r. k. fötanitó. * A muzslai ujjárásbiró. A Gönczy Gyula áthelyezésével megüresedett muzslai járásbirói szék, mint a hivatalos lapban olvassuk, Gergely József helybeli kir. albiróval töltötte be, ki az itteni birói karnak, szolgálatát tekintve, egyik legidősebb tagja. * A várhegy rendezése. A bazilika környékét csaknem rég látták el sok-sok fenyő és más facsemetével, a szöges drótok helyett simát húzattak a sétányok kerítéseként és arról is hirt adtunk, hogy a korlátokat is befestették. Ezen kellemes és az esztergomiak által fel nem ismert sétahely ezentúl talán nagyobb látogatásnak fog örvendezni, mert a primási vasgyárban 50 vaspadot öntenek, melyeket a várhegy különböző pontjain, a feljárók mentén és a Bazilika körül fognak elhelyezni. Esztergomnak ez az egyedüli por- és szunyogmentes sétánya. A legegészségesebb is, mert magasan fekszik s egyes pontjairól soha meg nem unható panoráma tárul a szemlélő elé. Azt hisszük, ha a padokat elhelyezik, a közönség odaszokik, s kíméletével és figyelmével ambicionálni fogja az intéző köröket, hogy ott még más újításokat is létesítsen. * Lemondás. Dr. Horn Károly ügyvéd az itteni izr. hitközség elnöke, ezen tisztéről lemondott. Dr. Horn a párkányi zsidóbank tervével lett népszerűtlenné s a lapunkban is tárgyalt ügy miatt vonult vissza.
