ESZTERGOM VI. évfolyam 1901

1901-05-19 / 21. szám

VI. évfolyam. Esztergom, 1901. május 19. 21. szám. ESZTERGOM POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak: Egész évre 10 kor. Félévre 5 kor. Egyes szám ára 16 fillér. Májusi fagyok. Esztergom, május 17. (Dr. P.) Nálunk igy áll be a fagy. Kevés az országban a vizfölület; óceán nem környékez, nagy tavaink nincsenek ; termőföld, kö, homok boritja a hazát. De a napsugár gyorsabban melegiti ál, a homokot, követ, földet, mint a vizet s igy történik, hogy Magyaroszág fölött melegebb s épp azért könnyebb légoszlop áll. melyet elsöpör a hideg tájaknak, nevezetesen Oroszországnak felénk tóduló fuvalma. Magyarországon tehát szőlő, gyümölcs, tavaszi rügy és fakadás, plánta és hajtás megfagy az orosz, hideg légáramlattól. A hideg lehelet nyomában halál jár. Most pedig térjünk át a társadalom világába, melynek szintén van forró napja, vannak hajtásai, bimbói, csírái, de van fagya, van hideg légáramlata is, mely öl és pusztít. A társadalom egén ott ragyog és tüzel az igazságok, az elvek s az ideálok napja, mely a nem vizenyős sziveket átmelegíti, tüzoszloppá fölszitja lelkesülésüket; de vannak a társadalomban hideg, fagyos fuvalmak is, melyek a lelkesülést hűtik s a sziveket a közöny s a nembánomság jégkérgével borítják. Ez a jó s ez a rosz, ez a fény s ez az árny mindig együtt lesz. Megvolnánk verve, ha nem volnának köztünk férfiak, kik valóságos kőszirtjei az elvhüségnek és tűzhelyei a lelkesülésnek. Az igazi intelligencia mindig érzékenységet s fogékonyságot fog mutatni az eszményi irányzatok, a jog, törvény s igazság iránt s irányt is fog adni másoknak, AZ „ESZTERGOM" TÁRCÁJA. Selmeci különlegességek. (Levéltár, cipészakadémia.) Ami nem nyilvános dolog, arról hallgatok. Selmecbányán, 1900. év nyarán levéltár alakult, mely egy szárnycsapással az országhirü levéltárak közé emelkedett. — Ezt úgy kell érteni, hogy Vörös Ferenc t. főjegyző elbeszélése szerint 20 év előtt a városházi kisebb (de tulajdonképeni) levéltár termében rengeteg okmány a padlón feküdt. — Évente néhányszor be kellett menni ide a város zászlajáért, ilyenkor óvatosan és nagyokat kellett lépni a régi csapáson, akár nagy hóesés után a mezőkön, a hol csak a fekete bocskornyom birja el az embert. Később poroltak, takarítottak itt, de pénz nélkül, s azért nem lett belőle levéltár. Goldbrunner Sándor néhai főispán 600 koronás hagyatéka azonban lavinát csinált. —• Magával ragadta Richter Ede ujonan kinevezett levéltárost, ki tavaly levéltárosi kurzust is végzett Pesten és néhány hónap alatt az Óvárban több teremben értékes dolgokat kiállított. Ez ugyan még nem levéltár, de a jövő levéltár tavasza. Hallatlan esemény volt. Sok ezer forintot érő okmány került napfényre, értékes tárgyak, melyekről a közönség átlag semmit sem tudott. Richter Ede pedig magával ragadta a tanáLaptulajdonos és kiadó : Dr. PROHÁSZKA OTTOKÁR. kik a szellemi s erkölcsi hatalmakat tisztelni és súlyukat érezni nem igen birják. S első sorban lelkesülnie és hevülnie kell a papságnak, mely a népnek nemcsak apostola, de született vezére is a földi boldogulásnak tekervényes útjain. Nem panaszkodhatunk afölött, hogy az elvek s igazságok napja nem sütött volna ránk, s hogy nem melegítette volna föl a nép javát szolgáló intelligens és apostoli férfiakat. Megtörtént az bőségesen s néhány »ó-liberális« urat, kik azóta hallgatni járnak a parlamentbe, s néhányat, aki úrrá akart volna lenni, leszámítva, megálltuk a helyünket; ha mégis letiportak, azt nem mint emberek, hanem mint vadállatok, nem mint törvényt tisztelő, hanem mint a törvény szelleméig föl nem emelkedett duhajok tették. Amit azok ránk hoztak, az már nem májusi fagy, hanem tél volt, melytől Magyarországon megdermedt az erkölcsi érzés s megfagyott a jog, törvény és igazság. S valamint nem panaszkodhatunk a mult fölött, ügy nem panaszkodunk a jelen fölött sem, ami az eszmék hatalmát s az elveknek kihatását illeti. Süt a nap az égről most is s nem vált vizenyőssé az intelligens s keresztény érzés az országban. Föl is melegiti a sziveket, s akikben van nyíltabb s tágabb körű fölfogás s mindenekelőtt meg nem hamisított keresztény érzés, azok hevülnek s lelkesülnek is s mint tüzfokok melegítik is az ajkukon és személyiségükön csüggő népet. Vannak azonban mindenféle árnyalatú és fölfogású urak talárban és civilben, kik a hicsot és annak pénzét és dolgozik. — Először kirakatot csinált, most a bolt belsejét készíti. — Tiz év alatt tán elkészül a leyéltározással. A levéltári múzeum az Óvárban nyilt meg, a város közepén. A nagyobb várudvarról a hatalmas négyszögépületen át a belső négyszögletű udvarba ér az ember. Richter Ede a falakba töméntelen sirkövet, epitáfiumot épített. Csodáljuk a 300—400 éves kelheimi kőtáblák keménységét, melyben sértetlen maradt a szép relief. — »Heute mir, morgen dir« ijeszt az egyikről, a föltámadt Krisztus bátorít amott, régi német szabású nemes aszszony térdel, stb. ... a Marci-, Stachel- stb. családok régi sírkövein. Az udvar teteje nyilt, az eső beeshetik, de a sírköveket és táblákat nem érheti, mert egy régi emeletes folyosó padlózata vonul fölötte. Az udvar mélyében hatalmas kapú nyílik. Nagy terembe értünk. A falakon lobogók, szőnyegek, képek; a terem közepén és oldalain üvegtetejű asztalok, azaz szekrények állanak, melyeknek kis kulcsait úgy őrzi a levéltáros, akár a mesebeli sárkány az elátkozott kincset. írni és olvasni unalom ezeket a dolgokat, de látni élvezet. — Egy hajdú valamely szögletből örökké a vendégek kezeit és a kincsek iránt való jóindulatát tanulmányozza. Nagyot néztem egy okmányra: Hunyady és Giskrának 1452-ben sz. Bertalan napján kötött szerződésére, melyről csak annyit tudtak a tudósok, hogy valahol létezett vagy létezik, de egyik Szerkesztőség és kiadóhivatal: Papnövelde, hová az előfizetések, kéziratok és hirdetések küldendők. Hirdetési árak: Egy háromhasábos petitsor ára 16 fillér. Többszöri közlésnél árkedvezmény. deg számításban s az önző ambícióban már jól lehűltek s kik az időjárás szeszélyei szerint a köpönyegforgatásba beletanultak, ezek fölfújják magukat s érvényesülési viszketegtöl bántva, s hogy maguknak a felsőbbeknél az »Ochsentur« meredek ösvényén érdemeket szerezzenek, ráfújnak a hevülő alsóbb rétegekre akár püspöki, akár vikáriusi, akár esperesi, akár plebánosi magaslatról vagy éppen főispáni, szolgabírói, jegyzői polcról, s csinálnak májusi fagyot júniusban, júliusban, söt augusztusban is; a kánikulában is ; csak választás legyen. S hiába ember az ember; leggyöngébb pedig a fagyokkal szemben az érzékeny ember. Némelyik nagyon is érzékeny a léghuzam iránt; megérzi az enyhe, hús fuvalmát is és náthát kap, köhögös lesz, elreked, feje fáj, akadozik a beszéde ; nem tudni mi a baja; csak az avatott szem igazodik el gyöngeségein. Az ilyen csúzos és rheumás emberek nem birják el' az érzékeny lelkiismeretnek szemrehányását, hogy ök a felsőbbeknek nem tetszenek s a fuvalom szerint igazítják életdereglyéjüknek vitorláját; tetszeni akarnak minden hatalmasságnak, de nem Istenért, s viszont ök maguk nagyobb kegyek reményében nyomják alárendeltjeiket. Nem tudom, hogy ezek a májusi fagyok mennyire csapnak ránk abban a szeptemberi vagy októberi választásban; de jó lesz ellenük eleve védekezni. A védekezés saját lelkületünk megizmosodása. Ne imponáljon nekünk az igazság s a kereszténység védelmében sem hivatal, sem cim. Mi férfiak, sem látta. — Azt mondják, megér 10 ezer forintot, és ha lehet, szabad ellopni. Van itt sok értékes és érdekes okmány. Egyelőre csak a levéltáros tudja a becsüket: I Zsigmond decretuma 1405-ből, melyben privilégiumokat ad Selmecnek ; IV. Béla elégett okmányának másolata német nyelven Ulászló aláírásával; Giskra János kinevezi Rössel-t kamaragróffá; Zsigmond tilalma az aranykivitel ellen stb. stb. . . . A falakon és falak alatt igazi furcsaságok : pl. a ferula, azaz óriási lapos kanál, melylyel a szegény bűnös bányászt, a kit zsákba bujtattak, ismeretlen kezek jól elpáholtak a törvény nevében. — Akkor bérlevonás nem volt. Amott két ezüst kalapács, elmés bevéséssel: Und der Wein guth und das Erz, So ist der Mann fröhlich, und das Herz. A baloldali szögletben valóságos lakatosremek hever, egy hatalmas vasláda, csinálta 1675-ben Bartholomeus Schwartz, de olyan ravaszul, hogy a láda tetején a sok acélcifraság között a legfurfangosabb tolvaj is elfelejti, hogy —• oldalt kell nyitni a zárakat. — Egy kulcsforditással fölnyílik a láda teteje, mely belülről száz pántjával, fogával, horogjával úgy néz ki, akár a cet szája. Régi cserépkályhák, pecséttartók, képek, óriási szobrok és ezer ritkaság. A világos nagy teremből Mars apónak lakásába érünk. — Itt lakik a régi háborúk halála. A földön óriási kögolyókból, apró puskagolyókból alkotott gúlák hevernek, 15. századból való rémitö golyószórók két óriási kerék között, nyilak, szu-