ESZTERGOM II. évfolyam 1897

1897-10-10 / 41. szám

lességét? Vagy talán a házak vizsgálatát a polgármester köteles személyesen eszközölni? Ugy tudjuk, hogy az előnyomozás a kapitányi hivatal kötelessége s a polgármester csak ennek javaslata alapján jár el. S mert a való tényállást megismertettük, megtámadhatók voltunk ? Vagy talán Brutsy .lános urat mentettük azzal, hogy megirtuk, miszerint a szóban levő házát jövő tavasszal alapjából szándékozik felépíttetni ? Hát ez a megokolás, hogy egyebet ne mondjunk, legalább is gyarló. És ha az »E. és V.« teljesen tárgyilagos akar lenni, miért nem irta meg azt is, hogy a vármegye főorvosa lapunk megjelenése, tehát a lapunkban ismertetett valódi tényállás tudomásul vétele után, ment ki dr. Áldori Mórral a helyszínére ? Azt, hogy a Brutsy-féle házat megszemlélte és pedig vasárnap délután, megírja, de nem szeretné senkivel sem elhitetni, hogy a főorvost ezen elhatározásra lapunk ismert cikke indította. Járványfészeknek nevezi el a buda-utcai 499 sz. házat; azt állítja, hogy ott töbszörös tífuszos megbetegedés fordult elő, holott Scherhauffer Béla eseténél egyéb nem történt; legalább arról, hogy történt volna, maga a ker. orvos sem tud. Nem mentjük" mi Brutsy János urat, megvédi ő magamagát ; nem mentjük mi az ismert esetből kifolyólag azt sem, ha esetleg vétkes könnyelműség forgott volna fenn ; de igenis védelmezzük a város közönségének nyugalmát és békéjét, mint amely egy-két lapnak folytonos handabandazásai miatt immár vérig ingerült. És jó lélekkel nem engedhetjük meg azt sem, hogy tendenciózus rosszakarattal, a liberális klikk uralom feltolása érdekében valóságos aknamunkát folytassanak a város és annak becsületes és munkás első tisztviselője, a polgármester ellen. Hisszük, hogy az >E. és V.« kíváncsiságát eléggé kielégítettük ; bár lapunk mult vasárnapi cikke általános hangot árult el s nem hittük, hogy az »E. ésV.« azt magára nézve sértőnek találja! Az »E. és V.«-ével ez ügyben további polémiát folytatni nem szándékozunk. * Csavargőzös menetrendje Esztergomváros — Esztergom-csavargőzös állomás közöttJbrtfényes 1897. évi október hó 1-tól. I. menet reggel 6 órakor, a 6 óra 44 perckor Budapestre induló 127 sz. személyvonathoz, érkezik Budapestre 8 óra 45 perckor. iY. menet reggel 8 órakor, a 8 éra 41 perckor Budapestre induló 143 sz. személyvonathoz, érkezik Budapestre 10 óra 55 perckor. Továbbá a 8 óra 42 perckor Budapestről érkező 1402 sz. gyorsvonathoz, indul Budapestről 7 óra 30 perckor. III. menet 10 óra 30 perckor délelőtt a Budapestről 11 óra 6 perckor érkező 116 sz. személyvonathoz, indul Budapestről 9 óra 15 perckor. IV. menet délután 3 óra 15 perckor, a 4 óra 2 perckor Budapestre induló 115 sz. személyvonathoz, érkezik Budapestre 5 óra 55 perckor. V. menet délután 4 óra 30 perckor, az 5 óra 7 perckor Budapestről érkező 144 sz. személyvonathoz, indul Budapestről 2 óra 55 perckor. VI. menet este 8 órakor, a 8 óra 35 perckor Budapestről érkező 128 sz. személyvonathoz, indul Budapestről 6 óra 30 perckor. * Az erdei legeltetést, amelyet idb. Meszes Ferenc városi képviselő kért több társa és az árvíztől sújtott állattartó gazdák érdekében engegedélyezni, a kir erdőfelügyelőség megengedte oly korlátozások mellett, hogy csak az erdei tisztások, — körülbelül 65 kat. hold — legeltethetők, mig a fiatalosokban a legeltetés tilos. Arra nézve, hogy mikép lennének megközelíthetők a tisztások, intézkedés nem történt, s az állatokat alighanem léghajón fogják a legelőre vinni — mert odavezető ut nincsen. * A szénaügy. A nagy szenzációt keltett szénaügyben a vármegye alispánja tudvalevőleg f. hó 5-ére tűzte ki a fegyelmi vizsgálatot, amelyet Thiiránszky Lajos vármegyei Il-od aljegyző vezet kiváló kitartással. Azért mondjuk, hogy kitartással, mert az ügy felderítése végett számtalan tanút kell kihallgatnia, akik egyúttal károsultak is s bőbeszédüségük nagyon is próbára teszi a vizsgálóbiztos türelmét. Á vizsgálat szombatra már kész lesz s csak ennek alapján mondja ki az alispán — feszült kíváncsisággal várt — döntő határozatát. * Egészségügyi körút. Nagyon meg lehettek rémülve hétfőn és a következő napokon a bacillusok s a különböző betegségeknek káros csirái. Itt járt ugyanis az ő rémük, dr. Frank Ödön miniszter egészségügyi felügyelő személyében, aki a város főbb egészségügyi intézményeit látogatta meg s egyúttal figyelmét az iskolákra is kiterjesztette. * Pályázati hirdetmény. A bátorkeszi róm. kath. plébániához tartozó Madár róm. kath. fiókközségi 400 frtos évi fizetéssel és kényelmes lakással ellátott, államilag is segélyezett róm. Kath. néptanitói állomásra pályázat hirdettetik. Csak okleveles tanitók vagy tanítónők pályázhatnak; a kántorságban jártasak előnynyel bírnak. A felszerelt kérvények alulírotthoz cimzendők október hó 15-ig. Bátorkeszi (Esztergom vm. Köbölkút felé.) Meiszermann Ignác bátorkeszi esperesplébános. * Mai számunkban közlött, s olvasó közönségünk igényeit szem előtt tartó téli vasúti menetrendet olvasóink szives figyelmébe ajánljuk. * összeférhetlenség. A vármegye közigazgatási bizottsága kötelezte á város tanácsát, hogy jövő évi ápril hó 25-éig a rendőrkapitányi hivatalt okvetlen költöztesse ki a szenttamási volt községházból, mert együtt a két hivatalt összeférhetőnek nem tartja. A város tanácsa megfelebbezte e határozatot, mert olyan tisztességesnek a rkapitányi hivatalt mindenkor tartja, hogy mellé egy olyan hivatal kerüljön mint az anyakönyvi. Előre tudjuk, hogy Haan ur ismert befolyása ez ügyben is ismételten érvényesül. * Felhívjuk olvasóink figyelmét Brutsy Gyula lapunk mai számában közölt hirdetésére. * Felülfizetések. A párkányi kath. legényegylet szinielőadásán következők fizettek felül : Br. .Teszenák Gábor 2 frt. Frászt István 2 frt. Cservik Gábor 1 frt. Volner Ferenc 80 kr. Hofman István 80 kr. Panez József 30 kr. Sági Sándor 20 kr. Ivanics Gyula 30 kr. Morvái Izidor 30 kr. Milich N. 30 kr. Manovil Dávid 80 kr. Klement István 20 kr. Solti Pál 30 kr. Senauf N. 30 kr. Rohlicsek Mihály 30 kr. Tóth István 30 kr. Szelma Vince 30 kr. Ferenci N. 20 kr. Molnár Károly 20 kr. Ritter Gáspár 30 kr. Homolovics Károly 30 kr. Váczi Bálint 30 kr. Bitter Imre ifj. 20 kr. Csányi Ferenc 40 kr. Vikhor József 20 kr. N. N. 20 kr. Tóth János 30 kr. összesen 13 frt 10 kr. Fogadják a felülfizetők hálás köszönetünket. A párkányi kath. legényegylet. * Vigyázatlanságból a lábát veszítette el e hó 2-án a kovács-patak melletti kőbányában Fodor József szepesmegyei munkás, aki ott nagyobb kőtömbök lefeszegetésével volt elfoglalva. Munkája közben egy hirtelen lezuhanó kődarab ugy ütötte el, hogy jobb lábát a szó teljes értelmében összezúzta. A súlyosan sérült embert a városi közkórházba szállították be, hol most műtét alá kerül. * Eji ragadozók. A külvárosok gazdaszszonyai között nagy az elkeseredettség, mert egész nyáron nehéz fáradsággal, sok vesződséggel felnevelt baromfiaik napról-napra vesznek. Van eset, hogy egy éjjel egész kis baromfiállományt fojtanak halomra a túlszaporodott görények. A pusztítást betetőzik a rókák, ezek a ravasz állatok, kipusztítanak házról-házra minden szárnyas állatot, anélkül, hogy csak egy is hurokra kerülne belőlük. Nagy, nehéz telet jelent ez uram — mondotta tudósítónknak egy szentgyörgymezei gazda — mert a rókák takarítanak. Amint a beállott őszi hideg idő mutatja, e jóslás alighanem valóra vezet. * Hóesés. A váratlanul bekövetkezett hideg időjárással egyidejűleg megyénk területén két helyről jelentenek havazást. Igy pénteken PusztaMaróton arasznyi vastag hő esett s Bátorkeszin is fehér lepelbe burkolta a hó a házakat. * Katonavirtus. Csak nemrég emlékeztünk meg arról, hogy a legsötétebb szenttamási odúk egyikében egy katonapék véres scenát rögtönzött. — Most ismét hasonló esetről kell írnunk. Egy hatóságilag tűrt bünbarlangban hétfőn nagy vigságot ült egy bús baka, akit ezen hangos viselkedéseért intettek csendre az éj lepkéi, rendőrrel fenyegetvén a bánatos hadfit, aki erre a rendőrségre mondott nem valami hízelgő megjegyzést. Ép ekkor jártak arra Bitter Gyula és Kribus József nevü rendőrök, akikben felébredt a megsértett hivatalos méltóság érzete és bementek a lebujba, hogy kikutassák a gyalázkodó firmát. Nem sokat kellett kérdezősködniük, mert a baka ur előállott és magára vállalta, hogy ő kissebbitette a rendőrséget. — Erre Bitter' feléje közeledett, mire a hős hadfi kirántván oldalfegyverét, több folytonossági hiányt eszközölt az önérzetes rendőr ábrázatán s az általános zavart felhasználva, csákója hátrahagyásával elillant. Talán jó lenne ezeket a lebujokat kissé rendszabályozni, vagy megapasztani, mert végre is hasonló esetek nem valami nagyon emelik a közbiztonság hírnevét. Esztergom ezredéves múltjából. Törökvilág Esztergomban. LII. A korponaiak pedig u. a. év február 21-én ily hirrel rémitették a selmecieket. »Mivel a budai basa áthelyeztetnék kimondta, hogy távozása előtt még nagy zsákmánylást fog elkövetni. Már tegnapelőtt a pesti, esztergomi és váci törökök nagyszámban átkeltek a Dunán.* Országos vásárok és egyéb sokadalmak nem mehettek végbe anélkül, hogy mészárlás ne történt volna. Ilyenkor ugy, mint a báthi vásáron is, a huszárok vagy hajdúk voltak az imposztorok, de ennek fejében, ha a török valakit azok közül elfoghatott, az biztosan halálfiává lett. Ily sokadalmi mészárlásról és hajdufogásról jelent Sóky János Léváról Bakó Ferencnek 1630. évi március hó 6-án: »A sallai sokadalomkor Esztergom alul afféle csavargó latrok a töröknek neki ütöttek és kettőt ugyan ott levágtak, a harmadikat sebesen vitték be, de vélem, hogy az is megholt. Mondják, hogy egyik jó ember volt, de nem tudhatom a nevét. Mult szombaton a törökök mintegy negyven lóval jöttek Kánára s onnan alá Váradra, ott találtak tizenkét damasdi kínlódó szegény hajdút, ezek közül hirtelenében hárman szekeret kértek a bírótól, de a törökök őket utolérvén mind hármukat levágták. Azután Sáró felé nyargaltak, ott két nógrádi hajdút találtak, kik levelet vittek Újvárba ezt mind a kettőt lecsapták.« A végházak parancsnokai szüntelen levele*zésben valtak, hogy egymást idejekorán értesítsék és elővigyázatra intsék a fenyegető veszedelemben. Igy Nyitrai Pál damasdi kapitány 1630. dec. 8-án futárokkal küldi levelét Bakits Péter palánki főkapitányhoz. A levélen kivül állott: »Falusi birok éjjel-nappal külten küldjétek ez levelet Palánkra.« Tartalma pedig ez : »Az két basa (a bosnyai és szigetvári) nem csak, hogy Esztergomot őrzeni jött, hanem minden bizonynyal az hold megtelvén el csap egy felé, vagy Verebély, vagy Baka, vagy Rhussó, avagy ide Palánk tájára. De elmegyen szerencsét próbálni, akire Isten ne segítse, hanem mind lábig oda veszszen . . . Az bodonyhelyi kapitányt, Dombay Pált, igen vitéz embert, harmadmagával fogták el az esztergomiak győri Szent-Mártonnál az pusztán és ugy vitték alá Budára. Minket is ez elmúlt szerdán az hegy oldalából megkémleltenek az párkányi törökök. Napestig tizenkét gyalog török mind reánk nézett, ki ment ki, és ki jött be a kapun. Hogy az hajdúk próbálgatták puskájokat azt vélték, hogy segítségünk jött valahonnan, de hogy látták semmi sincs, az pasának is ezek azt mondtak: hogy csak magok vannak az ebek, nincs semmi segítségek. Ez elmúlt harmadik éjjel két házat nyitottak meg, ugy keresik az embereket. Mink éjjel nappal az nagy rettegésben vagyunk. « Hasonló szándékkal és célból irt 1631. év november hó 25-én Burián János lévai kapitány a bakaiaknak. Az érdekes levél im így szól: »Kegyelmeteknek ezt írhatom, hogy az hitetlen pogány nemzetségh tegnap verradóra Sitva táját Verebellen felül legelsőben Kalanot rablotta el, kibiil sok rabot és marhát vitt el. Egész Teszerig égetett és rablott, egész Rabindolig volt a rablója, hét avagy nyolc falut égetett meg, az tebibül rabot hajtott és marhát. A mi kevés lovasunk és gyalogunk volt kimentek volt. Tainaig voltak a lovasok. Szinte akkor költözött vissza a török, de bele nem kaphattak, mivel mind rendelt seregben gyütt vissza. Egész Endréig kisértették a törököt. Zádori uram is öszve érkezett volt ami lovasságunkkal Sallóban Volt az gyalogja, csak janicsárok is volt háromszáz, anélkül anni másféle gyalogja. Az dandárja is ott várta az rablót. Az is volt az rabló hatszáz. És igy, az mint szemekkel látták, volt mintegy két ezerén. Az pogányság Sallónál rendelt seregben várta és kiállott az mi kevés seregünk ellen, az mienk nem lehetett mind egy harmadfél (száz). Szettek ott mind kocsira és szekerekre rakták a szegén rabokat, ugy mentek. Elég keserves szivvel irtam kegyelmeteknek szegény hazánkra való szerencsétlenséget. Félem rajta, hogy többet is el ne raboljanak. Csak az egy Isten gondviselőnk. Az mint szemekkel lálták sok fehér népet és gyermeket, marhát számtalant vittek, kinek számát nem tudhatjuk meg ilyen hirtelen. Azt is hozták hírünkkel, hogy Esztergomnál sok lajtorját, kapát és fejszét készítettek volna. Nem tudjuk gonosz szándékát az hitetlen ebeknek.«