ESZTERGOM I. évfolyam 1896

1896-07-12 / 28. szám

Károly és Deutsch György zászló bizottsági tagoknak, ugy a gyűjtés, mint a zászló megrendelés és felavatásnál tett fáradozásaikért. Az egyesült esztergomi kőműves, kőfaragó és cserepező iparosok. Kiállítás. Tanitók a kiállításon. Most, hogy a tanításban beállt a szünet, az ország csaknem valamennyi részében mozgalom indult meg a tanítók közt, hogy csoportosan ránduljanak föl a kiállítás tanulmányozására. A tanítóknak ezt a törekvését nagyban elősegítik az egyes tanfelügyelők is. Igy Eötvös Károly Lajos, Hajdumegye tanfelügyelője, legközelebb 150 hajdumegyei tanitót vezet a fővárosba s hogy azok itt a kiállítást lehető alapossággal tanulmányozhassák, tizenkét napig itt fognak időzni. — Árvamegyéből is szintén tekintélyes számban készülnek meglátogatni a kiállítást. Az árvamegyei tanítókat ugyancsak tanfelügyelőjük, Kubinyi Mihály vezeti. Ezenkívül főkép Szepesmegyében mutatkozik nagy mozgalom a tömeges felrándulás ügyében. Hogy mily erős ez a mozgalom, mutatja az a körülmény, hogy a megyéből csaknem az egész tantestület beadta már folyamodványát a kiállítás igazgatóságához, hogy részére a szokásos kedvezményeket eszközölje ki. Ünnepek és mulatságok. A jövő héttől kezdve Jiétről-hétre egy-két nagyobb ünnepségre készülnek a kiállításon. Sokféle nagy, pompás látványosságot terveznek, melyek mindegyike bizonyára sok ezer embert fog a fővárosba hozni. Lesznek a többek közt diszfelvonulások, virágkorzók, virágcsaták, kivilágítások 90,000 izzólámpával, nagy katonai takarodó, 8 katonai zenekarnak együttes hangversenye, művész-este Pálmai Ilka és Kopácsy Juliska közreműködésével, monstrehangversenyek és dalelőadások a tavon, még pedig külön hölgy- és férfikarra, velenczei éjszakák stb. stb. Minden hétre jut majd egy-két ilyen nagyobbszabásu ünnepség ugy, hogy bármikor jőjön is a vidéki ember a fővárosba, mindig jókor érkezik, hogy egy-két ilyen ünnepélyen résztvehessen. Inasok és segédek kiállítása. E hónap 15-én nagyérdekü időleges kiállítást nyit meg Dániel Ernő kereskedelmi miniszter. A mester-inasok, segédek és munkások kiállítása ez, melyen a saját készítményeiket mutatják be. Azoknak a kiállítása lesz ez, akiknek ügyessége és ízlése, szorgalma és találékonysága záloga a magyar ipar méltán várható felvirágozásának, s tanúsága az utolsó tiz esztendő nagy haladásának. A bejelentett tárgyak már nagyreszt ott vannak a kiállításon, s már hozzáfogtak a rendezéshez és a katalógus elkészítéséhez is. Már is látnivaló, hogy a legérdekesebb kiállítások egyike lesz ez, telve meglepően szép, ízléses dísztárgyakkal, a házi I szükségletre való pompásan dolgozott cikkekkel, a melyek csaknem kivétel nélkül a magyar iparos meglepő ügyességéről, elmésségéről és találékonyságáról s emellett jő ízléséről tesznek tanúbizonyságot. A kiállítás egy teljes hónapig marad nyitva, a mit különösen a vidéki kamaráknak és iparhatóságoknak azzal ajánlunk a figyelmökbe, hogy nagyon kivánatos volna a legtöbb helyen úgyis tervezett tömeges iparos felrándulásokat, legfőképen a segédek és tanulók fel rándulását arra az időre kitűzni, a mikor ez a reájok oly • fontos kiállítás nyitva lesz. A millennium emlékkoronái. A fővárosban a legutóbbi napokban egy uj és nagyon szép divat kapott lábra. A hölgyek karkötőiről, az óraláncokról, nyakékekről, pénzestárcákról, nyakkendőkről eltűntek a régi szokásos formájú apróságok : a szent-györgy-tallér, a négylevelü lóhere, a szerencsedisznó és turbános szerecsen, s a helyöket a millennium ünnepét jelképező, igazán ízléses, művészi kivitelű millenniumi emlékérem foglalta el. Ezek az emlékérmek tudvalevőleg az ország ezeréves fennállásának emlékére verettek s egy korona nagyságúak. A legszebb emlékpénzek ezek, a melyeket Magyarországon eddigelé vertek. Pompás mívűek s gyönyörű, mesterséges patina van máris rajtok. Az érem egyik oldalát a király kitűnő mellképe díszíti, a másik oldalon a magvat Géniusz vezeti kantárszáron Árpád vezér lovát, hogy az uj hónába, az ősök hajdani földjére vigye. Árpád mögött halavány körvonalakban a felvonuló magyarság látszik. A vidék jó izlésű dolgokban követni szokta a főváros példáját. Ebben az uj divatban bizonyára követni fogja. Irodalom és Művészet. Az aradi vértanuk kivégzése, Thorma óriási festménye most már a kiállítás főkapujának szomszédságában, a Wampetics dísztermében látható. Este villamos fénynél, belépő dij 30 kr. A kép tárgya ez: . . . Szombat van, hűs októberi regg, 1849. okt. 6. Hatodfél óra reggel . . . A tizenhárom aradi vértanú közül négy dicső már megdicsőült, fél órával előbb kegyelmesen agyonlőtték őket az aradi vársáncon. Fél hét óra van reggel, kilenc vértanú még fogoly s még hős, még él. De ezek már az utolsó percek. És ezekről az utolsó percekről festette meg képét Thorma János. Az alávaló gyilkosság szintere: az aradi vár előtti tér. Zsigmondháza és Uj-Arad előtt terül el a vesztőhely, itt a magyar Golgotha. Ide hozták a kilenc foglyot: Damjanich Jánost, Pöltenberg Ernőt, Török Ignácot, Lahner Györgyöt, Knézich Vilmost, Nagy Sándor Józsefet, Leiningen Károly grófot, Aulich Lajost, Vécsey Károly grófot. A nyirkos őszi hajnalban összegyűltek már a vár déli kapujánál, innen jöttek gyalog, megvasalva, láncra verve. Damjanichnak béna volt a lába, nem tudott gyalog menni, azt feltették egy parasztszekérre, a szekeres sirt az egész uton, a tábornok vigasztalta. Egy zászlóalj osztrák gyalogos kisérte a kilenc hőst a vesztőhelyre. Itten megálltak, a katonaság nagy négyszöget formált és bezárta a kilenc egyforma bitót, a kilenc vértanút, a papokat, a hóhért és pribékjét, a porkolábot. Felolvasták a halálos ítéletet, a porkoláb — igen, a porkoláb! — formából kegyelmet kért. A gyilkosságot vezénylő őrnagy mondta : »Istennél a kegyelem !« Megkezdődik a »munka*, mely a magyarnak örök dicsőség, a másiknak örök szégyen. Itt kezdődik a kép : A bakó — brünni fajzat — Pöltenberg Ernő nyakára keríti az egy ujjnyi vastagságú kötelet. Vele szemben nyolc társa a halálban — még élnek és szembe néznek a halállal. Nagy Sándor áll elől mereven és gőgösen nézi a hóhérok munkáját. Damjanich János az, aki a szekéren ül és csillogó szemeiből az elszántság és a gyűlölség villog ki. A szekér vendégoldalához Leiningen gróf támaszkodik. Török Ignác alakja az, amely a keresztet emelő pap mögött látható. A Vécsey Károly gróf kezét fogja. A Vécsey karjába fonja karját Lahner György. Mindkettőjük vállánál látható a Knézich Károly feje. Aulich Lajos a sorban a legutolsó. Két szakasz gyalogos látszik mögöttük. Ez a kép; ami aztán következik, mindnyájan tudjuk. Meghaltak mind, ebben a sorrendben: Pöltenberg, Török, Lahner, Knézich, Nagy Sándor, Leiningen, Aulich, Damjanich, Vécsey . . . Az Ugron-párt új közlönye. Augusztus 1-én Sima Ferenc országos képviselő főszerkesztése alatt uj politikai napilap indul meg. Az uj lap az Ugron-pártnak elveit fogja hirdetni. Megjelent: Isten Igéje cimű egyházszőnoklati folyóiratnak 8-ik füzete dr. Halmos Ignác jeles és szakavatott szerkesztésében, ki mindent elkövet, hogy a veterán s páratlanul olcsó folyóirat hivatásának megfeleljen. Megrendelhető Esztergomban, Buzárovits Gusztávnál. Ára 2 frt egész évre. Egy ügyes vasalónő, ki mosóintézetben hosszabb ideig volt alkalmazva, elvállal vasalást házban és házon kivül. Címe: BÉRES ANNA, Szent Annautca 316. sz. Az 1847. évben alapított császár és királyi arany-, ezüst- és bronznemiiek gyára. BRIX k ANDERS a koronás arany érdemkereszt és a cs. és kir. orsz. iparművészeti múzeum érdemének tulajdonosa. Bécs. I.j Dorothea-utca 5. Bejárat: Graben. Készit a legolcsóbb gyári árakon templomi érctárgyakat góthikus és román stílusban, tűzben emaillirozva és ékkövekkel kirakva, és filigránmunkákat. Képes árjegyzékek, fényképek és rajzok kívánatra bórmentve ós díjtalanul küldetnek. Javítások, aranyozások és ezüstözések jótállás mellett elfogadtatnak. Kitü ntetve: Legfelsőbb elismerő okirattal 1879 ápr. 29-én ő Felsége a király által. 1865. febr. 5-én ő csász. és kir. fensége Károly Lajos főherceg által. 1877. márc. 20-án Simor János, Magyarország hercegprímása ő Eminenciája által. 1864. okt. 21. Lovag Rauscher, bécsi hercegérsek ő Eminenciája által. 1867. Párisi. 1873. bécsi világ kiállitási nagy dijéremmel. 1884. cs. és kir. országos iparművészeti múzeumi állami éremmel. UDVARDI ALBERT szíjgyártó-mester Esztergomban. Hl Ajánlja jól berendezett szíjgyártó-üzletét, melyben minden a szíjgyártói szakmába vágó H cikkek a legjutányosabb árakon, jól elkészítve beszerezhetők. Kaphatók jó minőségű nyergek, utazó bőröndök, vadász- és útitáskák, == hajtó és lovagló ostorok, de különösen kocsizó lószerszámok nagy választékban. DC Minden percben ÍOO lovat felszerelhetek. Kaphatni nálam szerszámrészleteket. Minden e szakmába vágó javítások elfogadtatnak s vidéki megrendelések a legpontosabban kiszolgáltatnak. ÁRJEGYZÉK KÍVÁNATRA BÉRMENTVE KÜLDETIK.