Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1909

23 János hercegprímáshoz, hogy nagy befolyásával eszközölje ki, hogy az esztergomi gimnázium 8 osztályú főgimnáziummá tétessék. Sok tervezgetés után Scitovszky nagylelkűsége és áldozatkészsége megtalálta a szerencsés megoldást. A nagyszombati gimnáziumot, amelyben szintén a bencések tanítottak, ugyanazon szomorú sors érte, mint az esztergomit, lefokozták algimnáziummá. A prímás eleinte úgy akart Nagyszombatban a bajon segíteni, hogy kiegészíti az ottani algimnáziumot főgimnáziummá oly módon, hogy az alsó osztályokban bencések, a felsőkben pedig világi papok tanítanak, akiket ő fizetett volna. Utóbb azonban arra határozta magát, hogy ő átveszi az egész nagyszombati főgimnáziumot, viszont a sz. Benedek-rend lemond Nagyszombatról és az esztergomi algimnáziumot a maga erejéből kiegészíti 8 oszt. főgimnáziummá. Ebbe beleegyezett a miniszter és Rimely főapát és ő Felsége is jóváhagyta a cserét. Mivelhogy az eddigi székházban most már nem fért volna el a megnagyobbodott tanári kar, azért a város megvette a székház szomszédságában levő Adámy-féle házat, emeletre építtette és összekapcsolta a székházzal. A vételár: 12.000 frt felét a hercegprímás fizette. Magát a gimnáziumot oly módon nagyobbította a város, hogy a városházának a Széchenyi-térre néző részéből néhány helyiséget hozzácsatolt a gimnáziumhoz. Az egész mozgalom legbuzgóbb pártfogója: Scitovszky hercegprímás maga tartotta 1852. évi október 4-én az ünnepi Veni Sancté-t és utána megnyitotta az új főgimnáziumot. Igazgatónak a főgimnáziumhoz Ferency Jakabot nevezte ki a főapát. Azonban a megtoldott gimnáziumi épület a városháza szomszédságában nem felelhetett meg a követelményeknek és csakis a város szorult anyagi állapota miatt kellett a főgimnáziumot ott elhelyezni. Igaz, hogy a főgimnázium első éveiben a tanulók száma oly csekély volt, hogy kényelmesen fértek el a termekben; de amint a 60-as években az ifjúság száma rohamosan emelkedni kezdett, előtérbe lépett ismét egy új főgimnázium építésének szüksége. Szánandó volt a muzeumok helyzete: a fizikai, természetrajzi és kémiai szertárak egy aránylag kis helyiségben voltak összezsúfolva. Nem volt rajzés tornaterem, nem volt helyiség az ifjúsági és tanári könyvtár számára. 1866-ban és 67-ben foglalkozott is a város az új főgimnázium kérdésével; az új épület helyéül a város tulajdonában lévő buda-utcai „Bárányvendéglőt" szemelte ki; de azután, mivel időközben a tanulók száma megcsappant, a dolog elaludt. Napirendre került majdnem 10 év múlva, 1877-ben Palkovich Károly polgármestersége alatt. Most már komolyan foglalkozott a város a gimnázium építésének ügyével. Az egész iskolaügy rendezésére bizottság küldetett ki; ez az új főgimnázium helyéül a sz. Ferenc-rendiek udvarának a bencés székház felé eső