Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)

IRODALOM, TUDOMÁNY ÉS MŰVÉSZET - Művelődéstörténeti visszapillantás - Földváry István dr - Fraknói Vilmos - Glück Béla - Graeffel János - Gunszt József - Guzsvenitz Vilmos - Gyarmathy József - Győrffy Iván

139 Irodalom, tudomány és művészet. ki ; 1891-ben a M. Tud. Akadémia archaeologiai bizottságába választották be. 1899-ben az akadémia tiszt, tagja lett. Ezenkívül a nemz. múzeumi tanács, a múzeumok és könyvtárak tanácsának tagja, az orsz. képzőművészeti tanács, valamint az orsz. régészeti és embertani társulat másodelnöke ; aSz. István-Társulat tud. és irod. osztályának tagja ; a Sz. István-rend kiskeresztese, s a Lipótrend lovagkeresztes vitéze, a porosz kir. II. oszt. vörös sasrend lovagja, a pápai Sz. Gergely-rend nagykeresztese. Erdemei jutalmául a király bárói rangra emelte. Müvei : A Kassán fennállott nemesi convictus. 1882. — A magyar vallás-alap hajdan és most. 1888. — A kath. clerus sérelmei 1848 előtt és után. 1889. — A magyar tanulmányi alap hajdan és most. 1892. —Az ingó műemlékek. 1893. — A legfőbb kegyúri jogról. 1896. — A katholikusok autonómiájáról 1897. — III. Béla, magyar király emlékezete. 1900. — A műemlékek védelme a magyar és külföldi törvényhozásban. 1906. — A vall. és közoktatásügyi miniszter megbízásából szerkesztette a műemlékek orsz. bizottságának kiadványait : I. Magyarország műemlékei. 1905. II. A műemlékek helyrajzi jegyzéke és irodalma. 1906. Irt továbbá több czikket a napilapokba s folyóiratokba, főleg a Budapesti Szemlébe. Földváry István dr., tiszti főügyész, szül. Esztergomban, 1855 jún. 21-én. Jogi tanulmányait Budapesten elvégezvén, szülővárosában telepedett le, a hol 1886 óta a város tiszti főügyésze. Munkái : Költemények. 1878. — A boldogság útján. (Újabb költemények.) 1891. — Egyes költeményei különféle szépirodalmi lapokban jelentek meg. Vallásos költeményei közül különösen említendő a pályadíjjal jutalmazott Szent István cz. himnusza, mely a millenniumi orsz. programm egyik pontja volt s széltében szavalták. — írt politikai és jogi czikkeket is. Fraknói Vilmos, kanonok, cz. püspök, szül. 1843-ban. 1865—71-ben az esztergomi papnevelő tanára volt. Jelenleg nagyváradi kanonok, szent-jobbi apát, cz. püspök, a könyvtárak és múzeumok országos főfelügyelője, a M. Tud. Akadémia tiszt, tagja, stb. Bővebb életrajza Nyitra vármegye monográfiájában található. A nemzeti történetírásnak fáradhatatlan müvelője, ki számos és értékes művel gazdagította irodalmunkat. Esztergomban a következő müveit írta : Dallos Miklós győri püspöknek politikai és diplomatikai iratai (1618—1626). 1867. — Pázmány Péter és kora. 3 köt. 1868—72. — Ezenkívül Zádorival szerkesztette az Új Magyar Sión I—III. évfolyamát. Glück Béla, szül. 1872-ben Esztergomban. Iskoláit Budapesten végezte s hivatást érezvén magában a nyomdászatra, 1885-ben a Légrády Testvérek nyomdájába lépett be s ma is ott működik mint művezető. Kiváló érdemei vannak a hazai nyomdaipar fejlesztése körül. Irodalmilag is dolgozott, szakjának kérdéseivel foglalkozó czikkeket írván. Szakczikkei a ,,Magyar Nyomdászat Évkönyvé"-ben, a „Magyar Nyomdászat", „Grafikai Szemle" hazai s több külföldi folyóiratban jelentek meg. Önállóan jött a Bendtner József emlékfüzet czímű müve. 1905. Graeffel János, pápai prelátus, szül. Esztergomban, 1833-ban. 1856-ban G áldozó pappá szenteltetvén, rövid ideig segédlelkész volt ; majd tanár lett a nagyszombati főgimnáziumban, később ugyanitt igazgató és az érseki konviktus kormányzója. 1888-ban pozsonyi, egy évvel később esztergomi kanonokká, 1891-ben cz. apáttá nevezték ki ; 1900-ban pápai prelátus lett. Önálló irodalmi müvei : A szeretet gyöngyei. Budapest, 1855. — Adiutorium nostrum in nomine Domini. Tyrnaviae, 1858. (II. kiad. 1864 ; III. 1881. ; IV. 1887) — Függelék az „Adiutorium nostrum" czímű imakönyvhöz. — Epitome. A latin adiutorium-ból kivonatos latin-magyar kiadás. 1881. (II. kiadás.)'—A sasvári háromszázados búcsújárat. Nagyszombat. 1865.—Néhány értekezést és könyvismertetést is írt. Gunszt József, plébános, szül. Esztergomban 1824-ben. Czikkei a Religió- G ban és Családi Lapokban jelentek meg. Guzsvenitz Vilmos, tanítóképző-intézeti igazgató, szül. 1865-ben. Fölszenteltetése után hat évig segédlelkész volt Hidaskürtön, 1894-ben EsztergomVizivárosban, a hol egyúttal a tanitóképző-intézet segédtanára lett. Két évi működés után ugyanazon intézet rendes tanárává, 1897-ben pedig igazgatójává nevezték ki. Munkái : Egy középkori mese és aquinói Sz. Tamás. 1895. — A penitenciatartás szentsége 1896. — Szent beszéd Sz. Adalbert ünnepén. 1900. — Vaszary Kolos (Ünnepi beszéd). 1905. Átdolgozta Erdődi János : Test- és egészségtanát. Lélektanát. Népiskolai nevelés- és tanítástanát, Neveléstörténetét.^ 1905—1907. — írt czikkeket a Magyar Állam, Alkotmány, Esztergom, Hitszónoklati Folyóirat, Magyar Tanítóképző, Egyházi Közlöny, Katholikus Nevelés, Népnevelő cz. lapokba és folyóiratokba. Gyarmathíj József, esztergomi igazgató-tanító, szül. Esztergomban 1853-ban. Pályadíjas müve : Mikép lehet a gyermekeket iskoláinkban gyakorlatilag a jó rendhez szoktatni ? Számos czikket írt az esztergomi lapokba. Győrffy Iván, főtanító, szül. 1830-ban. 1867-ben került Esztergomba víziG városi főtanítónak, s 1883-ban itt halt meg. Földváry István dr. Fraknói Vilmos. Glück Béla. raeffel János. unszt József. Guzsvenit;. Vilmos. Gyarmat hy József. yőrffy Iván