Beke Margit: Boldog Meszlényi Zoltán Lajos püspök élete és halála (Budapest, 2009)
Birtokügyekkel foglalkozva
államtitkár helyettessel folytatták le, aki megállapította, hogy a Szentszék a cseh állammal már előbb kötött modus vivendi-ben magasabb egyházi érdekeket tartva szem előtt, az odaáti magyar egyházi birtokokra vonatkozólag a Szentszék lekötötte magát. A Szentszék nem ragaszkodott akkor ahhoz, hogy a birtokokat a jog szerinti magyar javadalmasok kapják vissza, hanem elfogadta, hogy szlovák katolikus fennhatóság tulajdonába jussanak. A cseh kormány hajlandó a birtokokat hivatalosan a Nagyszombati Apostoli Adminisztratúrának átadni. Ezt az is indokolja, hogy szegénységük miatt nem tudnák e birtokok adósságát kifizetni. Ezért a magyar javadalmasok ebből semmit nem kaphatnak. A csehszlovák kormány azért bánt el kivételes eljárással a boroszlói lengyel hercegérsek birtokaival szemben, mert közvetlenül velük tárgyalt. A Szentszék közölte, hogy a birtokok átvétele után a jogalanyok jogalapját, ezután az esetleg magyaroknak járó jövedelmi részt a Nagyszombati Apostoli Adminisztratúra fogja majd kiutalni. Serédi bíboros ezután kifejtette, hogy a jogalapok megítélésekor magyar szakértőt is igénybe kellene venni. Az esetleg megítélésre került összeget a cseh kormánynak garantálnia kellene. A birtokokat bíró cseh kormány elszámoltatásának elengedése praecedenst teremthet más kormányok számára. Rámutatott arra is, hogy a készülő magyar telepítési törvény megalkotásánál a Szentszék ilyen hozzáállása az egyházi javak elbírálásánál kedvezőtlen hatással lesz. O személy szerint is kellemetlen helyzetbe kerül, mert nem lesz erkölcsi bázisa, hogy az egyházi vagyon megvédelmezése ügyében szót emelhessen. Ezeket közölte nemcsak Pizzardo érsekkel, hanem az időközben Lourdes-ból hazatérő Pacelli államtitkárral is. O kérte, hogy mindezeket írásban is terjessze fel, ami megtörtént. A fentieken kívül Serédi kérte, hogy a Congregatio Concilii helyett egy kardinálisokból összeállított bizottság elé kerüljön a jogcímekről döntő tárgyalás. Az érdekelt magyar jogalanyok több ízben is kerestek alkalmat, hogy erre vonatkozólag tárgyaljanak a cseh kormánnyal, de soha nem akart velük szóba állni. Méltányossági alapon a magyarok tervezetet kívántak eléjük juttatni, de a cseh kormány ezeket elutasította. A magyar javadalmasok bíztak a Szentatya kijelentésében, vagy inkább ígéretében, hogy a csehek által kívánt dismembratio addig nem történik meg, amíg a csehek nem rendezik a vagyon ügyeit. Nemcsak a birtokokat kellett volna visszaadni tehermentesen, hanem az elmaradt jövedelmekért kárpótlást kellett volna fizetni. Kérte Serédi, amennyiben a Szentszék más álláspontra jutott, erről értesítse a magyar kormányt is. Serédi azt is közölte, hogy a cseh kormány azért kéri a hágai per visszavonását, mert 260 millió cseh koronával nem tud elszámolni. Ezután kijelentette, hogy a pert visszavonja, ha a cseh kormány a következőkkel mutatja ki jóindulatát. 1. A javak visszaadása előtt meg kell vizsgálni az előző gazdálkodást. Ezt végezze Jantausch Pál püspök, nagyszombati apostoli adminisztrátor, de legyen jelen teljes joggal magyar delegátus is. Ha kiderülne, hogy nincs a kárta115
