Bárdos István - Beke Margit (szerk.): Egyházak a változó világban (Esztergom, 1991)
Előadások - IX. Egyház és társadalom
Hivatalos közlönyük az Igaz Szó lett, amelynek kaucióját Csernoch János esztergomi kanonok, néppárti képviselő, a későbbi hercegprímás tette le. Az 1905 évi októberi II. kongresszusukon már 40 egyesületről adtak számot. Figyelmet érdemel, hogy ekkor fogadták el az első hazai keresztényszocialista programot, amely messzemenő szociális reformokat sürgetett. Elvi indoklása szerint "a templomokból ki kell vinnünk a krisztusi elveket a mindennapi élet ezer viszonyaiba, a politikába, a gazdasági életbe, a családba és társadalomba. Nincsen szükség a mai társadalmi rendszer felforgatására, véres forradalomra. Nincsen szükség a magántulajdon elközösítésére. A tőkét nem megsemmisíteni, elközösíteni kell, hanem visszaéléseit megszüntetni. Ha pogány volt a tőke, meg kell keresztelni." 1906-ban Lakatos Géza titkár jelentése szerint 33 új egyesületet alakítottak, tehát a szervezkedés ekkor volt a legintenzívebb. A vidéki centrumok egyesületei fokozatosan ún. kerületi titkárságokká alakultak át, egy-egy régió mozgalmának középszintű irányítóivá váltak; így Győr, Szombathely, Pápa, Pécs és Kassa egyesületei. 1906-07 folyamán a mozgalom belsőleg differenciálódott. Míg a társadalmi jellegű egyesületekben foglalkozásra való tekintet nélkül bárki részt vehetett, aki elfogadta a keresztényszociális eszméket és programot, addig a hatékonyabb gazdasági-szociális érdekvédelemhez szakmai szerveződésekre, a keresztényszocializmus közéleti érvényesítéséhez pedig politikai pártra volt szükség. így már 1905-től megkezdődött a nagyobb egyesületeken belül az ún. szakosztályok szerveződése. Az országos szakegyesületek közül 1907 végéig négy alakult meg: az építőipari munkások, a vasmunkások, a famunkások és a szabómunkások szakegyesülete. Ezeknek összesen 46 helyi csoportja volt. A tagság nagyrészt a kisipari alkalmazottak közül került ki. A titkári jelentés szerint ekkor kb. 100 egyesületük működött mintegy 15 000 taggal, ami a háború előtti csúcspontot jelentette. 1907. november 10-én bontott zászlót az Országos Keresztény - Szocialista Párt. A kongresszuson elfogadták a párt szervezeti szabályzatát és programját. A pártprogram legfontosabb politikai követelése az általános titkos választójog és a demokratikus szabadságjogok kivívása volt. Emellett számos szociálpolitikai igényt is megfogalmaztak, amelyek a szociális törvényhozás útján lennének elérhetők. A konkrét gazdasági-szociális érdekvédelmi programpontok megfeleltek az egyesületek 1905-ben elfogadott programjának. Az új párt első elnöke Lakatos Géza, az egyesületek titkára lett. Bár a keresztényszocialista párt alakulásánál közreműködtek a Katolikus Néppárt keresztényszociális irányzatának tagjai is, nem értettek egyet a párt kettészakításával. így Giess- wein, Huszár, Haller és Ernszt továbbra is a néppárt tagjai maradtak. Jelenlétük azonban azt mutatja, hogy a keresztényszocialista párt az egyesületekre támaszkodva, de a néppárt égisze alatt jött létre, és attól nem emancipálódott. A keresztényszocialista párthoz a későbbiekben is a nevesebb politikusok közül csak Giesswein Sándor csatlakozott, aki 1910-ben kilépett a néppártból annak konzervativizmusa miatt. 1913-ban őt választották meg a párt elnökévé, így a keresztényszocializmus parlamenti képviseletet nyert. Miként nézett ki az 1910-es évek elején egy jelentősebb keresztényszocialista egyesület? 1910- ben a Pápa és Vidéke Keresztény Szociális Egyesületnek 244 fizető tagja volt. A tanonc szakosztályhoz 152 fő tartozott. Négy szakcsoport működött: a bőrmunkásoké 28, a famunkásoké 14, a szabómunkásoké 13 és az építőmunkásoké 10 taggal, összesen 65 fő. Az egyesület össztaglétszáma tehát 462 fő volt. Ez azt mutatja, hogy a szakmai csoporthoz nem tartozók még sokszorosan felülmúlták a szakmailag szerveződőkét. Ez a belső struktúra országosan is jellemző volt a mozgalomra. A keresztényszociális egyesületek még a virágkoruknak mondható évtizedben is igencsak a katolikus társadalmi szerveződések perifériájára szorultak. Az 1912. évi Győr egyházmegyei canonica visitatio adatai szerint az egyházmegye területén 15-féle katolikus egyesület működött 331 helyi csoporttal és kb. 30-35 000 taggal. Ezen belül ún. keresztény munkásegyesület mindössze három volt, és kettőnek ismeijük a taglétszámát, amely 103 főt tett ki. Az összeomlás előtti, tehát a történelmi Magyarország területén lévő keresztényszocialista mozgalomról az utolsó átfogó adatok 1914-ből ismeretesek. Ekkor a Keresztény Szociális Egyesületek Országos Szövetségének 98 helyi egyesülete volt. A szövetség kebelében hét országos szakegyesület működött több helyi csoporttal: Budapesten 10, Pécsett 6, Szombathelyen és Nyitrán 5-5, Újpesten 4, Kassán és Pápán 3-3 csoport volt. A regionális megoszlás mutatja, hogy a dunántúli 501
