Rayman János: Az esztergomi érsek prímások érmei (Pécs, 2018)
Széchényi György
Széchényi György (1685-1695) *Kisszécsény, (Krassó-Szörény vm. Ma Sáceni Románia) 1605 körül, t Pozsony, 1695. február 18. Bölcseletet tanult Nagyszombaton, majd a bécsi Pázmáneumban teológiát. 1631-ben teológia doktor és pappá szentelték. Gyorsan emelkedett a papi pályán. 1632-ben kanonok és a nagyszombati papnevelő igazgatója. 1643 Csanádi, 1648 veszprémi, 1658 győri püspök. 1668 kalocsai érsek, 1685-től haláláig esztergomi érsek prímás. 1644-től kancellár, I. Rákóczi Györggyel a linzi békegylásokon az udvart képviselte. 1671- ben a protestáns prédikátorokat elitélő pozsonyi vésztörvényszék tagja. A Wesselényi összeesküvés elítéltjeiért közbejárt az uralkodónál, de nem tudta őket megmenteni. 1687-ben megkoronázta Pozsonyban 1. Lipót fiát, az ifjú Józsefet, aki 1. József néven lett magyar király. Lerakta a Széchényi család felemelkedésének alapjait. Megalapította Budán az első középiskolát 1687-ben, Academicum et Universitatis Collegium néven, (ma Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium). További számos intézményt alapított. Ezek közül a jelentősebbek a győri, kőszegi, esztergomi, egri, pécsi jezsuita kollégium. Kolostorok létrejötténél is jelentős szerepet játszott. Vasváron a domonkos, Esztergomban a ferences, Budán a kapucinus, Egerben a szervita, Somorján a pálos, IIláván a trinitárius. Kismartonban és Lajtahidán az Agoston-rendi, végül a Pozsonyban az Orsolya- és Clarissa-rendi kolostorok alapításában vett tevékenyen részt. De a budai papnevelde, a győri, budai, lőcsei és trencséni nemesi fiúneveldék is nevéhez fíízhetők. Egyházi kiadványok kiadást tette lehetővé.53 A Széchényi családi címer 1697-ig. Püspöki címere a győri jezsuiták épületén 53 Új magyar életrajzi lexikon Helikon Kiadó Kft. Budapest, 2007 130
