Török Csaba: A szent életű bíboros (Budapest, 2016)

A magyar Sion főpapja

A magyar Sion főpapja orvosok papságnak, templomszolgálatnak tekintik az emberek körüli szolgálatukat. (...) Mennyi felmorzsolódott lelket, mennyi megfagyott, kihűlt szívet tudnak a vallásos és lelkiismeretes orvosok tapintatos szavai az utolsó órában Istennel kibékíteni!” (ME 104). Kiemelten fontos volt a munkássággal való törődés, hiszen kö­rükben a kommunista propaganda olykor ellenpólus nélkül tarolt. Sokan meg is lepődtek, hogy amikor Mindszenty 1945. december 23-án megjelent a „vörös Csepelen”, sok ezer munkás kitörő örömmel fogadta őt: „Nem a gyűlöletet, hanem a szeretetet hirdetem. A gyűlölet lávája egy évtizede elöntötte a világot, úgyhogy fuldoklunk benne ma is...” (ME 127). A világos beszédre szükség volt, mert gyakran elhangzott a szlo­gen: „Jó katolikus is lehet marxista.” A tisztánlátás mindennél többet ért, „ezért országos méretű terveket dolgoztam ki az Actio Catholica rátermett vezérkarával. (...) Kiadtuk [a] háborús újjáépítés idején mi is a felhívást a lelki újjáépítésre, és a lesújtott nép körében a fatimai üzenet szellemében nemzeti engesztelő mozgalmat indítottunk” (ME 142). Ahogy látható, a katolikus öntudat megszervezése elsődlegesen spirituális szinten indult meg, a középpontba pedig az engesztelő áldozat gondolata228 és a Mária-tisztelet került. 1946. február 2. és 9. között engesztelő novénára került sor az ország minden templomában (ME 144k). A hercegprímás igyekezett minden helyzetben legelőször a lelki, spirituális dimenziót megmozgatni: enélkül egyrészt nincs vigasz, másrészt nem lehet erőt nyerni a jövő feladataihoz. Amikor 1947-ben aláírták a párizsi békeszerződést, a budapesti Szent István-bazilikában imavirrasztásra hívta egybe a híveket, hogy imával tartsa meg őket a hitben: „Ha a nagy csákányütés alatt Téged, Istenünket, a nagyhatalmú 228 Ennek kapcsán eleven példa volt a nem sokkal korábban szentté avatott Árpád­házi Margit élete. Mindszenty 1946-os nagyböjti pásztorlevelét is e témának szentelte, ld. Egyházam és hazám. Mindszenty József hercegprímás szentbeszédei, vol. 1. (szerk. Beke, M.), Esztergomi főegyházmegye, Esztergom, 1991, 76-81. „Amikor örvények és zátonyok között haladunk, van dolga az evezőnek, de elengedhetetlen a természetfölötti segítség beiktatása” (ME 143). 137

Next

/
Oldalképek
Tartalom