Elmer István: Fehér szavak. Kisregények a pálos rend történetéből (Budapest, 2013)

Fráter György: Az idők ereje

Idők teremtője; és aki által lett minden, maga is a mindenek közé született.

Ha ugyanis ez az Új Ember, a bűnös testhez hasonló alakban föl nem vette volna múlandóságunkat; és aki az Atyával egylényegű, az nem tartotta volna magához illőnek, hogy egytermészetű legyen az édesanyjával is, és így emberi természetünket - a bűn kivételével — önmagával egyesítse, akkor mi még mindig a sátán igájában sínylődnénk. Nem élvezhetnénk a Győztes diadalát, ha e győzelmét nem a mi természetünkben aratta volna.”

Becsukta a könyvet, elmosolyodott.

„Egyszerűen elmúlik bennünk az idő, s nem értjük, mert nem akaquk megérteni a küzdelem tétjét, amely túlmutat rajtunk.” Nemsokára rátörtek a zsoldosok, és egymás után lendülő késszúrások hasították át a testét. A vér azon a helyen, ahol a fehér reverendán még nem száradt föl a nyál, különösen gyorsan teijedt szét.

A3 200 S-