Thaly Kálmán: Bottyán János Rákóczi Ferencz fejedelem vezénylő tábornoka. Történeti életrajz a kuruczvilág hadjárataival (Budapest, 1986)

XLV.

495

nak Forgács Juliána, majd ennek halála után b. Palocsay ellen. Ezen ügyben királyi, országgyűlési, kanczellári stb. végzések léteznek. Végre a királyi fiscus is beléelegye- dett a dologba: az özvegy által hit alatt be nem vallott ingóságokat — mivelhogy Bottyán egyenes utód nélkül múlt vala ki — magának követeié. Sokan éheztenek a dús kincsekre, és sokfelé széjjel is oszlának az öreg tábornok véren szerzett keresményei.

A mi a fekvő-birtokokat illeti: Bagonyát, Vinárt, Varsányi, Újfalut, Alsó-Szúdot, Szent-Keresztet, és Bálványt az özvegy kapta; Bélát a tábornok még életében átadá unokájának Szabó Mózesnek, a ki, mint egyéb adatokból is kitűnik, kegyencze vala; az újvári házat, Csatát, Ké- méndet, Madart és Szent-Pétert a fiscus a szathmári béke után elfoglalta, mint Bákóczi által adományozottakat, s visszabocsátá a kuruczok által hazaárulásért megnótázott elébbi tulajdonosaiknak; Bátorkeszit, Nagy-Bényt, Köbölkutat, Kis-Ujfalut, Kigyós-Gyarmatot s a lyándi és csudái pusztákat az özvegy és az örökösök s legatáriusok közösen birák 1713 sept. 24-kéig, akkor a Pálffy-ház részére kiváltatván, a zálogösszegen osztozának meg. Károlyi Sándor önéletírásában olvassuk:

„A bátorkeszi jószág kiváltására az Méltóságos Pálfi- háztól cessiót és engedelmet nyervén: in Anno 1713 abban fáradoztam, s néhai Bottyán János successoritól és legatáriusitól — mgllyek közül tizen ketten vannak — kiváltottam s kézhez vettem minden perpatvar nélkül, nevezet szerint Bátorkeszit, Köbölkutat, Kis-Ujfalut, Nagy- Bényt s Kigyós-Gyarmat nevű falukat és jándi (leándi) és csudái praedium okát. “

E birtokok közül Köbölkutat és Gyarmatot Bottyán második nejének adott móringlevelében 6000 forintig le- köté vala, — ezen összeg erejéig tehát Forgács Juliána részesült bel őlök. Gyivát és az alföldi jószágokat: Nyár-