Thaly Kálmán: Bottyán János Rákóczi Ferencz fejedelem vezénylő tábornoka. Történeti életrajz a kuruczvilág hadjárataival (Budapest, 1986)
XIV.
128 lenséget, utána nyomakodván, hátulról üsse meg1); így a németet a hegyek közé beszorítva tönkre tehetik. Mind Bottyán, mind Eszterházy híven végbe vitték a reájok bizottakat. Eszterházy Tatában megszállván, a Vérteseknek Tata és a Duna közötti egyik magasb csúcsára állítá őreit, hogy Bottyán táboráig beláthassanak, s jókor értesíthessék, ha mi történik, vezérüket. E hegyormot ma is Őrhegynek, vagy Strázsaliegynek nevezi a nép2). Bottyán — ki az erődítésekben kedvét leié — ekkor a neszmélyi bérezek egyikére, a melyen hajdan valami törökvár volt, sánezot vettetett, s őrséggel megraká. Jó erős posítió ezen „Basavára,“ mert meredek és magánálló hegycsúcs, s az ágyúk róla a Duna partját dominálják. A hagyomány szerént volt is itt a komáromi kiütő császári hadakkal némi csatája Bottyánnak, azonban történelmi adatot eddigelé még nem találtunk erre nézve. Míg- Stahremberg a felett tanakodék: melyik parton lenne könnyebb megsegíteni Esztergomot? A fejedelem azalatt bevette azt, s September 14-kén Te Deumot énekeltetett Szent-István várkápolnájában. Bottyán ezután csakhamar megbetegedék; hihetően ó sebei újultak ki. Bátorkeszire kelle magát vitetnie, kastélyába. A fejedelem, ki hű öreg tábornokát lelkiismeretes tevékenységéért igen szerette : jeles udvari orvosát Langenthali Dr. Lángot kiddé gyógyítására, a ki a szívós életerejíí férfiút egy hét alatt ismét lábra állítá. Mikor még oly gyönge volt a lábbadozó beteg, hogy önerejéből alig bír vala járni: az esztergomi kuruez várőrség — Horváth Tamás magyar és Bonefoux német gyalog ezrede — egybeveszvén, elkezdett zavarogni. Boty- tyán féltette, hogy a rút viszály miatt a vár vész el, mert ’) Eszterházy Antal tábori könyve. 2) S utána a tudományos irodalom is. L. Hunfalvy J.: „A magyar birodalom természeti viszonyainak leirása. “ II. k. 418. és 450. 1.
