Pifkó Péter: Töredékek a királyi városról - Városunk, múltunk 1. (2015)

építését. 1880-ban Únyon Simor János érsek 1080 forintért egy új kertes épületet vett iskola céljára, s a régit eladták. Ugyancsak Simor érsek építtette Bajnán még 1874-ben az iskolát, szomszédban a kántortanítói lakással. Az iskola felszerelését is Simor fizette. 500 kötetes könyvtár és testgyakorlóterem szolgálta a tanulók lelki és testi épülését.

Nagyölveden a lakosok szegénysége miatt csak 1884-re tudták a második tantermet berendezni. Kesztölcön 1893-ban épített a hitközség 2 tantermes iskolát. Cséven is ekkorra készült el az új iskola, tágas tanteremmel. Tokodon szintén ebben az évben vehették birtokukba a diákok két tantermes iskolájukat. 1895-ben épült fel az új iskola Párkányban, amit kántortanítói lakás - 2 szoba, konyha, kamra, pince -, 3 tanterem, egy óvoda terem, két tanítói és egy óvónői szoba tett korszerűvé és teljessé.

A tanító fizetése is sok helyen hagyott kívánni valót maga után. A törvény 300 forint fizetést írt elő a tanítónak és 200 forintot a segédtanítónak. Természetesen a törvény csak álom maradt a legtöbb tanítónak. Esztergom vármegye községei közül 21 helyen meg sem közelítette a fizetés a 300 forintot, sőt Bátorkeszin előfordult, hogy hosszabb ideig egyáltalán nem kapott fizetést a tanító.19

Áttekintve a 19. század elemi iskoláinak helyzetét, csak arra volt lehetőségünk, hogy egy-egy Esztergom megyei község oktatási hibáit, vagy erényeit felvillantsuk az olvasó előtt. Teljes, átfogó képet csak nagyobb tanulmányban lehetne adni. Az mindenesetre látható: a hibák kiküszöbölésére folyamatosan törekedtek. A század vége felé a községeket némelyek,

75