Zolnay László - Lettrich Edit: Esztergom - Panoráma útikönyvek (1971)

levelek alapján a „városi szabadság”, a valamivel nagyobb társadalmi egyenlőség részeseivé váltak. Ezek a kiváltságlevelek kimondották azt is, hogy a földesurak nem akadályozhatják meg a polgárokat abban, hogy a földbér kifizetése után a városba költözzenek.

É viszonyok között megerősödnek a céhek is a városban; 1683 és 1715 között Esztergomban 17 önálló céh alakult. A kereskedést németek, rácok, görögök és zsidók űzték, az utóbbiakat 1711-ben az érsek a polgárváros területéről érseki területre költöztette át. A XVIII. század utolsó évei óta rendszeressé váltak az esztergomi hetivásárok is. Ezekre, s a négy időszaki országos vásárra főként a Kisalföldről jártak sokan. A rendszeres postajárat Buda, Pozsony és Bécs felé már korábban, a XVII. század utolsó éveiben megindult.

A Rákóczi-féle szabadságharcban a város magyar, tehát jobbágy eredetű polgársága — a fejedelem hűségére tért Bottyán János császári ezredessel együtt — nagyrészt a szabadságharc lobogói alá állt. Utóbb ennek az ellenhatásaképpen Esztergomba egyre több németet telepítettek be.

Rákóczi kurucai, akik számára a Dunántúl Bottyán néhány sikerétől eltekintve „végzetes terület” volt, 1706-ban kemény ostrom után, csupán néhány hétig tudták birtokukban tartani az esztergomi erősséget. Bottyán János ezekben a hetekben betegen feküdt bátorkeszi kúriájában. Mégis, amikor hírét vette annak, hogy a kuruc kézre került Esztergom katonái között lázongás ütötte fel a fejét, szekérre ült, majd két hajdúra támaszkodva felment az esztergomi várba, ahol személyes megjelenésével sikerült a katonákat lecsendesítenie.

Bottyán betegségének és a kuruc vezérek széthúzásának lett a következménye, hogy a kuruc haditanács 1706. október 11-én megnyittatta az esztergomi vár kapuit Stahremberg seregei előtt. Polgárságának mintegy másfél ezer aranyáért azonban I. József 1708-ban kiemelte a várost a kamarai igazgatás alól, -s újra a szabad királyi városok sorába iktatta. Bottyánra — aki 1709-ben követte a Kuckländer osztrák városparancsnok börtönében meghalt feleségét, Lakatos Juditot — már nem tudott lesújtani a szatmári békét követő osztrák reakció, csupán vagyonát juttatták az osztrák városparancsnok kezére.

56