Zolnay László - Lettrich Edit: Esztergom - Panoráma útikönyvek (1971)
A IX. század végi magyar honfoglalás Esztergomot feltehetőleg lakott dunai átkelőhelynek találta. E korból származó leleteink, így a város mai területén 1955—1956-ban feltárt Kovácsi nevű, honfoglalás- és Árpád-kori településnek régészeti anyaga a zalavári régészeti emlékek rokona, s X. századi avar—szláv— magyar kölcsönhatást mutat. Esztergomból és környékéről (Dömös, Szob, Dorog, Baj ót, Neszmély, Lábatlan, Környe) származó számos honfoglaláskori magyar leletünk kétségtelenné teszi azt, hogy Esztergom vidékét a Duna mindkét partján a magyar honfoglalásnak már az első hulláma elözönlötte. A honfoglaló magyar törzsek nevét a környék számos helyneve őrzi. így a Gyarmat törzsre Gyarmatpuszta és a régi Esztergom vármegyei Kőhídgyarmat emlékeztet. A honfoglaló Tarján törzs nevét a gerecsei Tarján és a mai Vérteskéthely régi neve: Terjen viseli. Tárkány község a Tárkány törzsnév emléke. Míg a szlávság a táj Duna-jobbparti részén hagyott hátra sok helynevet, a korai magyar törzseknek a Duna túlsó partján maradt fenn számos helységneve. Ilyen a Keszi törzs emléke Várkeszin és Bottyán János későbbi fészkében, Bátorkeszin. A csallóközi Megyercs és Nagymegyer neve a honfoglaló magyarság vezető törzsének, a Megyer — Magyar törzsnek itteni korai birtokára utal. X - XI. századi magyar helynév a mai Komárom megye területén Füzitő, a hajósok, hajóvontatók és vizafogók Árpád-kori faluja. Azt, hogy Esztergom valamely nemzetségünknek, törzsünknek a szállásbirtoka vagy annak éppen a központja lett volna, semmi sem bizonyítja. Valószínű, hogy a Duna-zug, Pilis megye s vele a X. századi Esztergom is csak a pereme lehetett a királyi nemzetség, az Árpád-ház Veszprém—Székesfehérvár központtal kialakított hatalmas birtokának. A törzsi szervezet idején még a közép-dunántúli Székesfehérvár bizonyult a fejedelmi szállás legalkalmasabb helyének. A kalandozások korának alkonyát jelző 955. évi lechmezei vereség azonban intelem volt a magyarság számára: vagy hozzáigazodik a feudális Európa akkor új, társadalmi rendjéhez, vagy — ragaszkodva a maradibb törzsközösségi társadalomhoz — menthetetlenül összeroppan a nyugat-európai népek együttes támadásában. A központi fekvésű Székesfehérvár 24
