Zolnay László: A magyar muzsika régi századaiból (1977)

nuncupantur... .Sed beatus Stephanus considerans, quod sine capite et principe nemo bonus extitit, ideo eis comisit, ut ad subiectionem crucifero- rum Sancti Lázári de Strigonia subdere se teneantur, et ideo vocantur Zenla- sarygini..akik is Szent Lázár szegényeinek neveztetnek. Ám Szent István király megfontolván azt, hogy fő és vezér nélkül senki sem élhet jól, megparancsolta, hogy az esztergomi Szent Lázár kereszteseinek vettessenek alá, s így neveztetnek Szent Lázár szegényeinek...)

50. Erről 1. Zolnay László: Esztergom. Győr. 1957. 34. 1. és 44—45. jegyzet. A Szent Lázár-rendi lovagok középkori esztergomi kolostora - az utóbb a város határába olvadt - Bajon helységben feküdt. Tituláris szentje a Szent Kereszt. Helyét a mai Sintérház helyén, a Dorogi út nyugati oldalán gyanítják. Első említése: 1245.

Magáról a krónikahelyről idézzük Kardos Tibort (Deákműveltség. Századok,

73. évf. 466.): „Akár helyes a szövegnek ez az alakja, akár nem, mindenhogyan arra mutat, hogy a XIV. századi kompiláció szétválásakor már egyértelmű volt a regösök egyik csoportja a »gyakok«-kal (gyiák, deák). Kiegészíti ezt az adatot a garaboncziás diák mítosza, melyben a táltosok tulajdonságai a diákokra vannak átruházva. A pogány táltosok varázscselekményeit a regösök örökölték, s elsősorban ők adhatták át a diákoknak mint a hivatással együttjáró attribútumukat.” Ugyanerről 1. Pais Dezső: A magyar ősvallás nyelvi emlékeiből. Budapest, 1975. 151.

51. Szabó István: A falurendszer kialakulása Magyarországon. X-XV. század. Budapest, 1971. 68.

52. A csodaszarvas legendával kapcsolatos véleményét Mezey László a Képes Krónika 1964. évi fakszimile kiadványának jegyzetében (187.1.) foglalja össze: „.. . a magyar ősmondában egy nőstényszarvas vadászatáról van szó. A változás úgy történhetett, hogy az első király családjának és népének eredetmondáját bizonyos mértékig a keresztény legendakészlet megszokott változatához közelebb akarván hozni, családi birtokán, a Csepel-sziget egyik mellékszigetén — Csuton - Szent Eustachius tiszteletére templomot épített, mivel Eustachius mondájában is szerepel egy szarvascsoda, ott azonban már hímszarvasról van szó. így került át magyar használatba a nyugati és keleti kereszténység legendairodalmában egyaránt szereplő csodaszarvas motívum.” A szarvasünő szereplése a kutatók szerint „az Árpádok ősanyjának, Enechnek belépését jelenti az ósmondák körébe”.

53. A latin szöveg: „ad locum, ubi sedis est principalis tocius regionis. Erat autem ibi ydolum quoddam celebre pro ceteris, ex quo demones frequenter dare manifeste responsa solebant. Hoc igitur causa turbe vicinarum urbium ad huius rei spectaculum statutis temporibus illud adorature conveniebant. Maxime itaque multitudinis populi ydolum circumstante, sanctus pontifex - scilicet Sanctus Adalbertus - fide fortis paratus pro Christo tradere in mortem animam suam, audacter accessit cunctis face accensa in conspectu sacerdotum ydoli. ..

369