Tüskés Anna (szerk.): Omnis creatura significans - Tanulmányok Prokopp Mária 70. születésnapjára (2009)
Barokk művészet
Omnis creatura significans 6 Schoen Arnold: Fischer V. festő levelei a Szent Ist- ván-főoltárképről. I—III. Székesfehérvári Szemle, III. évf. (1933) 2. sz. 24-25. Székesfehérvári Szemle, III. évf. (1933) 3-4. sz. 38; Székesfehérvári Szemle, IV. évf. (1934) 3~4- sz. 71-75. 7 Szilárdfy Zoltán véleménye szerint Mária Terézia arcmása: Szilárdfy Zoltán: Kovács Péter - Szelé- nyi Károly: A barokk Székesfehérvárott. In: Ars Hungarica, XXIV. évf (1996) 2. sz. 224. Az uralkodónő leányának arcát látják benne: Szarka Géza: A székesfehérvári belvárosi plébánia története. Szerk. Csurgai Horváth József, Kovács Eleonóra, Mózessy Gergely. Székesfehérvár, 2003. 96; Cs. Dobrovits, 1993.11. 8 Cs. Dobrovics, 1993.11, Szilárdfy, 1996. 224; Szi- lárdfy Zoltán: Szent István király fólajánlásának attribútumai. In: Művészettörténeti Értesítő, XLVIII. évf. (1999) 1-4. sz. 74. Szarka, 2003. 96. 9 Bővebben ld. Szilárdfy Zoltán: Sajátos típusok Szent Erzsébet barokk kori ikonográfiájában című tanulmány vonatkozó részeit jelent kötetben. 10 Galavics Géza: Program és műalkotás a 18. század végén. Egy festmény születése és fogadtatása. Szerk. Aradi Nóra. Művészettörténeti füzetek 2. Budapest, 1971.16-17. 11 Török József-MóZESSY Gergely: Jubilseum Dicece- sis Alba-Regalensis. Budapest, 2002. 7-13. 12 Az egyházmegye királyi alapítólevele 1777. február 17-én, pápai megerősítő bullája 1777. június 17-én kelt. Török - Mózessy, 2002.16. 13 Somogyi Árpád: A székesfehérvári püspöki kincstár. In: Művészettörténeti Értesítő, XXI. évf. (1972) 2. sz. 124-127. 14 Séllyei Nagy Ignác püspök hűségét és lekötelezettségét mutatja az uralkodó halála után elmondott pátoszteljes, a királynőről csak felsőfokban szóló írásban fennmaradt prédikációja. (Excellentissimi Illustrissimi ac Reverendissimi Dni Epsicopi Sermo occasione celebratarum die igna mensio Decembris pro sua Majestate Sacratissima Maria Theresia Solenium exequiarum in Cathedrali Ecclesia Alba Regalensi ad Populum habitus.) Acta Ecclesiae Álba Regalensis Annorum 1780. 474- 500. Székesfehérvári Püspöki és Székeskáptalani Levéltár, No. 5901/2. 15 Fitz - Császár - Papp 1966.128. 16 Szignált jobbra lent: Steiner R. A püspökkel való rokonságáról: Török József — Legeza László: Székesfehérvár évezrede. Budapest, 2002. 35. képaláírás. 17 Fényi Ottó: Milassin Miklós. In: A Székesfehérvári Egyházmegye jubileumi névtára 1977-ben, alapításának 200. esztendejében. Székesfehérvár, 1977.76-77. és 3.4.6. 8. lj. Továbbiakban Névtár, 1977. 18 Sulyok János: Steiner Fülöp. In: Névtár, 1977. 121. 19 Csiszolt üveg-ládika, Szent Erzsébet ruhájának egy apró darabját őrzi, Szent István, Szent Imre és Szent László ereklyéi mellett, alatta „S. ELISABETH HUNG. VID” felirat. Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum ltsz. 98.1249. Smohay András: Szent Imre ereklyéje és tartója. In: Szent Imre 1000 éve. Multimédiás DVD-ROM a székesfehérvári millenniumi emlékév és kiállítás dokumentumairól. Katalógus. Szerk. Kerny Terézia. Székesfehérvár, 2007. Kát. 15. A másik monstracia formájú ereklyetartóban Alacoque Szent Margit ereklyéje mellett Árpád-házi Szent Erzsébeté látható „S. El- isab. Hung. Vid.” felirattal, Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum ltsz. 98.1244. 20 A templomról: Smohay András: A székesfehérvári szemináriumi, egykori karmelita templom művészettörténeti feldolgozása. Szakdolgozat, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Művészettörténeti Intézet. Székesfehérvár- Budapest 2004. Kézirat. Az oltárkép szignált, datált jobbra lent: „TuryGyula 1908.” 21 A kép a Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeumból került vissza Zsámbékra 2004-ben. Vászon, olaj. 85x108 cm. Ltsz. 74.875. 22 A templomról és az átalakítás munkálatairól ld. Bölcskey Ödön: A ferencrendiek székesfehérvári Szent Imre temploma. Székesfehérvár, 1930. A könyvről: Kerny Terézia: A ferencrendiek székes- fehérvári Szent Imre temploma. In: Kerny, 2007. Kát. 162. 23 Fényi Ottó: Prohászka Ottokár. In: Névtár, 1977. 136. 24 Leszkovszky György munkásságáról legújabban: Benkő Zsuzsanna: Leszkovszky György munkássága és a Cennini Társaság működése. Szakdolgozat. Pázmány Péter Katolikus Egyetem. BTK, Művészettörténet Tanszék. 2007. Kézirat. Fehérvári tevékenységét említi: Benkő Zsuzsanna: A magyarszentkirályok. In: Kerny, 2007. Kát. 191. 25 Smohay András: Liliom és Rózsa. Kerny, 2007. Liliom és Rózsa kiállítás anyaga. 7. tabló. The Modern Monuments of the Cult of St Elisabeth of Hungary at Székesfehérvár Professor Mária Prokopp is not only the well-known expert of Saint Elisabeth of Hungary but a person who follows the exemplary life of the famous saint. This essay presents the remaining artefacts of the cult of Saint Elisabeth in Székesfehérvár. After the Ottoman occupation, the medieval Saint Elisabeth’s Church was ruined, however, from the 18th century until now, there are many artworks in honour of Elisabeth. In the cathedral one can see the small painting of Johann Ignaz Cimbal (1722-1795) from 1768. The magnificent architectural frame of Franz Anton Hille- brandt (1719-1797) in the sancturay can be devided into three pictorial sections. The first one shows Saint Therese of Avila, the second is King Saint Stephen’s dedication of the crown to Our Lady, and the third is about Saint Elisabeth of Hungary. This artistic programme shows the will of the royal procurer, queen 234
