Tüskés Anna (szerk.): Omnis creatura significans - Tanulmányok Prokopp Mária 70. születésnapjára (2009)
Antik és középkori művészet
Tanulmányok Prokopp Mária 70. születésnapjára falán látható töredéket is a XV. század első feléből. A freskóra először Gózon Imre lett figyelmes: „[...] Keleti oldalán kívül: fresco festvényben dicsfénytől körözött ember fo.”*3 A falképet több mint egy évszázad múltán 1979-ben a templom műemléki helyreállítását megelőző régészeti kutatás során tárták fel részlegesen az Országos Műemléki Felügyelőség munkatársai, Bá- lintffy Péter restaurátor és Valter Ilona régész vezetésével, h „Ugyancsak freskórészletet találtunk a templom nyugati falán, a toronytól északra nyugatra lévő falszakaszon 200 cm magasságban. Mechanikus tisztítás után egy Anjou-kori páncélzatban álló, jobb kezében széles, nagy kardot tartó páncélos lovagalak bontakozott ki a későbbi meszelési rétegek alól. Glóriája jól látszik, arcát a későbbi vakolásnál szándékosan elrontották. A toronyfalhoz közel egy másik alak áll, ezt nem bontottuk ki.”1.1: A kard attribútum alapján leginkább Szent István király és Szent Imre herceg figurája merülhet fel, hiszen ekkortájt Lászlót a leggyakrabban bárddal ábrázolták. Marosszentannán (Sántana de Mure§, Románia) az egykor Szent Anna tiszteletére szentelt plébánia- templom (ma: református templom) déli hajófalának külső oldalán az újabban előkerült három koronás szent álló alakjának töredékét, elhelyezésük alapján, szintén Szent István, Imre és Szent László együttesének tartják első publikálok16 Jelenlegi ismereteim szerint azonban mindössze két, a pelsőci és a bártfai kompozíció tekinthető minden kétséget kizáróan a három magyar királyszentet megörökítő külső falon ábrázolt együttesnek. A Gömör vármegyei Pelsőc (Plesivec, SzK) egykor Szűz Mária- Szent György tiszteletére szentelt plébániatemplomának déli kapuja fölött eredetileg a három magyar királyszent állt frontális nézetben, merev testtartásban. Kompozíciójuk erősen sérült. Szent István király és Szent László ikonográfiájáról vörös szinópiáik adnak fogalmat. Szent Imre alakja teljesen elpusztult. Csupán jobb keze maradt fenn, melyben gombos végű botot tart, mint a szalárdi (Sälard, R) református templom szentélyben ábrázolt Szent ImreJ7 A falképek megrendelése a Bebek-familiához köthető. A családban a politikai érdekek és személyes devóció együttesen alakította a magyar szentekhez fűződő különleges viszonyt, amely művészetföldrajzilag is jól körülhatárolható.18 A mindenekelőtt Szent László tiszteletében markánsan megragadható reprezentációjuk mögött — korábbi családi pozícióik révén — az egyházi és lovagi ideál egyaránt érvényesült.'9 A Liga tagjai sorában tevékenykedő Bebek Detre ezt a kultuszt ügyesen a politika szolgálatába állította Nápolyi László (1386-1414) oldalán, abból a pragmatikus megfontolásból, hogy a trónkövetelő behívásához az eszmei hátteret és a jogalapot éppen Szent László tisztelete biztosította. Fiai, mindenekelőtt Bebek László okulva apjuk bukásából már nem a politika porondján, hanem kegyúri templomaikban terjesztették a magyar szentek tiszteletét. A gömöri Gecelfalva (Kocel’ovce, SzK),20 Krasznahorka (Krásna Hörka, SzK), Körtvélyes (Hrusov, SzK), Pelsőc, Gömörrákos (Rákos, SzK), Tornaszentandrás, Zsip (Zip, SzK), és talán még a gombaszögi pálos,21 templomainak falán megjelenő, s ekkortájt már konvencionálissá vált magyar király szentek, illetve titulusok ugyanis egyértelműen Bebek III. Detre fiainak keresztneveire utalnak. A magyar háromkirályok külső falképen megjelenő ma ismert legkésőbbi kompozíciója a bártfai Szent Egyed tiszteletére szentelt római katolikus plébánia- templom tornya első emeleti zónájának déli falán volt látható. Az al fresco technikával festett, 4,5 x 2,8 méter nagyságú falkép megrendeléséről a város számadáskönyve lényegében minden fontos adatot tartalmaz. 1509-ben Krausz Imre és Krausz János festette 35 forintért: Rationale inchoatum sub Indicatu pru- dentis ac circumspecti Alexii Glauchner Anno Domini 1509: „[...] item fecimus hoc Anno depingi imaginem Sti Christophori et trium Regum, atque horologium in turri Ecclesiae per Joannem Emerici et Krausz ratione eujus laboriseidem solvimus fi. 35-”22 Az együttesről Myskovszky Viktor 1879-es leírása nyújtja a legrészletesebb információt: ,A- torony első emeletének egész felülete veressel szegélyezett fekete sávok által két részre van osztva, a baloldali képmezőben sz. István, sz. László és szent Imre herczeg alakjai festvék, a jobb oldali kép mezejét pedig, a gyermek Jézust a vállán hordozó nagy Kristóf colossalis alakja egészen betölti. Szent István királyunk őszbevegyült 2. kép. Myskovszky Viktor: A bártfai Szent Egyed templom magyar szentkirályokat ábrázoló falképének rajzvázlata (1867-1874). Papír, tempera, toll. 400 x 280 mm. Budapest, Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, Tervtár. Czigler Győző-hagyatéka. Ltsz.: 30.700 Felvétel: KÖH 83
