Tüskés Anna (szerk.): Omnis creatura significans - Tanulmányok Prokopp Mária 70. születésnapjára (2009)
19-20. századi művészet
Omriis creatura significans katlanul magas számára, egyelőre beláthatatlan feladatnak mutatkozik. A hagyatéki eljárás és az utána eltelt időszak mégis sok tanulsággal járt és bővítette az életművel kapcsolatos ismereteinket. Minden egyes kisebb és nagyobb helyi Prokop gyűjtemény rendelkezik olyan sajátosságokkal, melyek vizsgálata az egész életműre vonatkoztatva is tartalmazhat értékes megállapításokat. A csepeli Szent József Otthon gyűjteménye, nem kifejezetten múzeumi helyszínen megvalósult állandó kiállítás, mely az adott épület funkciójához, helyiségeinek méreteihez igazodik tematikájában és formavilágában. Az egyes darabok elhelyezése a véglegesség szándékával, az épület dekoratív belsőépítészeti egységének kialakításához járult hozzá. Mivel az építésszel együttműködve, az átadással egyidejűleg jött létre összművészeti alkotásnak tekinthető az architektúrával. A koncepció előzménye a római Szent István Ház enteriőije. Az 1960-tól 2000-ig készült darabok közül csak a keresztút és 1-2 utólag beillesztett festmény került be 1992 után az eredeti kontextusba, többségük a megnyitás napját megelőző évtizedekből származik. Keletkezésük ideje felöleli Prokop Péter római évtizedeit, valamennyi stíluskorszakát, technikáját, témáját. A Keresztény Múzeumba a hagyatékból került művek sajátossága, hogy Prokop Péter adakozó válogatása után megmaradt műveket tartalmazza. Ami talán első megközelítésben gyengeségnek műtermi, raktári maradéknak tűnik, több vonatkozásban különleges értékként is megfogalmazható. A művekről szükségszerűen részletes leltár készült, melynek alapján érdekes kép rajzolódik ki róluk. A képek túlnyomó többsége szignált, datált, keretezett, kasírozott, feltehetőleg intézményi elhelyezésre szánt darab. Stiláris, tech4. kép. Keresztút (részlet), 1993. Farost, olaj, 41x31 cm. Csepel, Szent József Otthon, kápolna. Fotó: Mudrák Attila. nikai sokszínűségük a Szent József otthonéval megegyezik. Van egy egészen különleges vonása e külön gyűjteménynek. Kronológiája különösen korán indul és későn, 2002-ben Csepelen fejeződik be azzal együtt, hogy valamennyi köztes évet is reprezentálják. A Magyarországról való menekülés időszakában, a jugoszláviai fogolytáborokban készült rajzok közül 9 darabot tartalmaz. 2006-ban, az 1956-os forradalom művészeti vonatkozásainak kutatása kapcsán, Sümegi György tanulmányaiban hamar jelentőségre tettek szert a ritka portrék. *5 Az egyik krisztusi példázatnak a magyar művészetben szinte egyedülálló megformálására talált a képek között legutóbb egy másik kutató.16 A művészettörténeti érdeklődés számára a fő művek, illetve a művész által a legjobban sikerült darabok fő vonulata mellett a munkafázisokat jellemző vázlatok, a köztes eredmények sem érdektelenek, melyekből ugyancsak bőven találhatunk példát Esztergomban. A továbbiakban érdemes lenne feltérképezni valamennyi megajándékozott intézménynek a maga kép együttesét, majd az adatok összesítésével szinte napról napra rekonstruálható lenne a termékeny prokopi alkotói folyamat a maga ikonográfiái és stiláris sajátosságaival. Lehetnek megajándékozott helyszínek, ahová viszonylag zárt kronológiai és tematikus egységet képező művek kerültek, míg máshová szélesebb időszakot, akár több évtizedet is felölelő vegyes tematikájú darabok jutottak el, amint azt Csepel és Esztergom esete jól szemlélteti. Ugyancsak elengedhetetlen a művek programszerű bemutatása, időszakos kiállítások, letétek és mindenek előtt állandó kiállítások formájában. Jegyzetek 1 Prokopp Mária: Prokop Péter festőművész (19192003). Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Olasz Tanszék, Szeged, 2003. 2 Többek között Sükösdön (plébániatemplom szentélye, 1950), Rómában (A Pápai Magyar Intézet kápolnájának kifestése, 1950; A Szent István Zarándokház oltárfreskói, mellékoltárképei, üvegablakai, a liturgikus tér és a felszerelés tervezése, 1967); az Egyesült Államokban működő magyar templomokban (South Bend, 1962-64 és Toledo, 1973); a Róma környéki új építésű szerzetesi központokban és a fatimai Mária kegyhelyen (Szent István kápolna, 1970,1993). 3 M. Kiss Pál: Prokop Péter festőművész kiállítása. Kalocsa, 1980.; A Városi Kiállítóteremben rendezett kiállítást Prokopp Mária nyitotta meg. A köszöntőt a városi tanácselnök mondta a főként világi tematikájú képek sora előtt, melyek ajándékként Kalocsán maradhattak. 4 Kiállítások sorát ld. Prokopp, 2003.138-141.; a Keresztény Múzeumban rendezett második kiállítást Prokopp Mária a művész jelenlétében nyitotta meg 1996-ban. 5 Prokopp, 2003.137-138. 318
