Tüskés Anna (szerk.): Omnis creatura significans - Tanulmányok Prokopp Mária 70. születésnapjára (2009)
Antik és középkori művészet
Omnis creatura significans különböző fej díszek, kézelők, épületek és trónusok megjelenítésénél (Őraljaboldogfalva, Disznajó, Csécs, Kaporna, Cserkút, Kakaslomnic) vagy Krisztus keresztnimbuszánál (Felvinc, Gelence, Csíkszentimre, Magyarvista). A díszítőelemek gazdag tárháza korántsem merült ki ezzel. Az épületek tagolására és a képkeretek díszítésére a szőlőinda, a palmetta, a különböző szalagminták, rombuszok és rozetták különböző kombinációját használták. Olyan ritkább motívumok is előfordulnak, mint az őraljaboldogfalvi püspökszent öltözetének szíves mintázata. Az ikonográfiái elemek és a festésmód egyenlő alkotó elemei bármely stílusnak. Az italobizánci stílus esetében az ikonográfia fő jegye az itáliai duecento művészetén át közvetített közép-bizánci séma, a ferences eszmék hatása. A képalkotás terén szembeötlő, hogy a vörös vagy bizánciasabb arany dicsfényes szereplők szinte betöltik a rendelkezésükre álló egyszerű vörös vagy mustrás képkereteket. Az üresen maradó hátteret a térbeliséget érzékeltető nyugatias építészeti díszlettel töltötték ki. Ez a horror vakui jelentkezik a mustrák már-már túlzó alkalmazásánál is. A fennebb felsorolt jellemzők teljes mértékben bizonyítják egy többé-kevésbé egységes italobizantinikus emlékkor létét. További kutatásuk rendkívüli eredményekkel kecsegtet a 14. század első harmadának eddig szegényesnek ítélt festészetében, aminek képe már mostanra is radikálisan megváltozott. Jegyzetek 1 Prokopp Mária: Italobizantinikus stílusjelenségek. In: Magyarországi művészet 1300-1470 körül. Szerk. Marosi Ernő. Budapest, 1987. 346-350. A veszprémi Gizella-kápolna, szepeshelyi bazilika, a szepesdaróci, a kakaslomnici, az őraljaboldogfalvi és részben a cserkúti templomok kifestése kapcsán. 2 Tóth Melinda: Falfestészet az Árpád-korban. Kutatási helyzetkép. In: Ars Hungarica XXIII. évf. (1995) 2. sz. 137-154. Főként Veszprémre vonatkozatva. 3 Szabó Tekla: Az őraljaboldogfalvi református templom freskói. Doktori disszertáció. ELTE BTK, Művészeti és Művelődéstörténeti Doktori Iskola, 2007. 4 Szabó Tekla: Az őraljaboldogfalvi falfestmények feltárása és korabeli másolataik. In: Műemlékvédelmi Szemle 14 évf.(2oo4) 39-64. Ld még: Szabó Tekla: Az őraljaboldogfalvi református templom felújításai. In: Arhitectura religioasá medievala din Transilvania. IV. Satu Maré, 2007. 277-305. oldal. 5 Kivételt képez Kaporna. 6 Gelencét Prokopp a lineáris gótika stílusjelenségei között tárgyalta kiemelve a valóban gótikus mester által festett Szent Katalin-legendát (Prokopp, 1987. 350.); Jékely a Passió ciklus kapcsán a falképek italobizánci összetevőjére hívta fel a figyelmet (Jékely Zsombor: Krisztus Passiója a gelencei templom középkori freskóciklusán. In: Tanulmányok Tóth Sándor 60. születésnapjára. Szerk. Rostás Tibor - Szakács Anna, Budapest, 2000. 129-146.). Jenei a teljes kifestését őrző templom egyidejű, de eltérő eredetű gótikus stílusára hívta fel a figyelmet: a Szent Jakab-legendát és a Passió-ciklust a lineáris gótika narratív stílusához, a Szent Katalin- legendát a gótikus udvari miniaturaművészet hatást hordozó irányzathoz sorolta. Itáliai vonást csak a Szent László legendában látott (Jenei Dana: Gothic Mural Painting in Transylvania. Bucure§ti, 2007. 46-49.). Kakaslomnic esetében Prokopp az italobizánci összetevőt, Marosi klasszikus gótikus elemeket hangsúlyozta (Marosi Ernő: Gótika. In: Galavics Géza - Marosi Ernő - Mikó Árpád - Wehli Tünde: Magyar Művészet a kezdetektől 1800-ig. Budapest, 2001. 98-99.) 7 Horogszegi Tamás Pál: A cserkúti római katolikus templom és középkori falképei. Szakdolgozat. Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Művészettörténet szak, 2005. Ebből a szempontból még megvizsgálandók a közeli Málom freskói is. 8 Publikálatlan. Az ortodox temető kápolnájában. A félköríves szentély északi oldalán Gábriel és Mihály arkangyalok trónoló Mária a kisjézussal látható. Kelet felé haladva még két töredékes apostol figurája vehető ki. 9 Legutóbb: Togner, Milan: Ranogotické nastenné mal’by. In: Gótika. Szerk: Dusán Burán. Prague, 2003, 129-137. Bővebben lásd: Glocková, Bar- bora: Dravecké Ukrizovanie a Zvestovanie. Otázka jusného vplyvu v stredovekey nástennej mal’be Slovenska. In: Galéria 2002. Rocenka Slo- venskej národnej galérie, 2002. 7-27. 10 Főként: Dvoráková, Vlasta - Krása, Josef - Stejs- kal, Karel: Stredovéká násténná maiba na Slo- vensku. Praha-Bratislava, 1978. 25-42; Legutóbb Togner 2003,129-137. 11 Dvoráková-Krása-Stejskal 1978,142-143; Legutóbb Togner 2003,131. 12 Többször restaurálták. Főként: Dvoráková- Krása-Stejskal 1978,91-92. A korai gótikus lineáris és az italobizánci hagyományban nevelkedett festők közös munkája. A szerző a két stílus rusztikus keveredésében a helyi hagyományok bizonyítékát látta. Legutóbb Togner 2004,129-137. 13 A falképekről lásd: Jékely, 2000. 129-146; legutóbb: Jenei, 2007.46-49. 14 Lángi-Mihály 2003,44-45. A részleteges feltárás előtti állapotról. A közelmúltban előkerült Szent László-legendát Lángi József restaurálta. 15 1957-ben Kovács Dénes tárta fel. A freskóréteg konzerválásra 2003-ban került sor. A feltárt falképekről főként: Szabó, 2007. a. 47-67. A képeket ld: Jékely Zsombor - Kiss Loránd: Középkori falképek Erdélyben. Értékmentés a Teleki László Alapítvány támogatásával. Budapest, 2008. 50-59. 92
