Tüskés Anna (szerk.): Omnis creatura significans - Tanulmányok Prokopp Mária 70. születésnapjára (2009)
Antik és középkori művészet
Omnis creatura significans itáliai duecento művészetén keresztül közvetített bizánci hatásokról van szó. Csak Itáliával közvetlen kapcsolatban álló, vagy itáliai érdekszférához tartozó területeken terjedt el. Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy itáliai vándorművészek festették-e vagy esetleg kialakulhattak-e hazai mesterekből álló műhelyek is? Feltehetően mindkettő előfordulhatott, a hazai mesterek jelenlétére utalhat a fennmaradt emlékek változatossága és a stílus eltérő eredete. Mesteijegyekre, műhely munkákra, stílushasonlóságokra egyedül Erdélyben találtam nyomokat. A Szent László-legenda gelencei, homoródkarácsonyfalvi és a másolatokban fennmaradt homoródszentmártoni, sepsibesenyői ábrázolásai közötti analógiákra már többen rámutattak.21 A felvinci és a csíkszentimrei kifestések közös vonásaira Kiss Lóránd restaurátor is felfigyelt, bár itt szerintem csak azonos műhelymunkáról lehet szó. A nemrég feltárt magyarvistai falképtöredéken az arcok formája leginkább Őraljaboldogfalva egyik mesterének munkáira emlékeztet. Ugyanakkor nem találok rokonságot a három hasonlónak ítélt szepességi freskó között, az egyetlen közös vonás az italobizánci karakter. A szepeshelyi falkép szerintem a cserkútihoz áll legközelebb, a szepesdaróci pedig ikonográfiái szempontból az erdélyi csíkszentimreivel tartozik egy csa4. kép. Magyarvista. Református templom. Keresztrefeszítés. Fotó: Kiss Lóránd. Iádba. A falképek mesterei — még ha idegen tanultságuak vagy születésűek is — itteni munkájukkal már a hazai művészetet gazdagítják. A jó színvonalú freskók pedig a fizetőképes megrendelők jelenlétére utalnak. De kik lehettek ők? Több helyen főpap a donátor (Magyar- vistán a fiatal lovagként megjelenített Széchy András püspök,22 Szepeshelyen Henrik prépost, Cserkúton pedig a pécsi püspök), utalva arra a meghatározó szerepre, amihez a későbbi művészetben is jutottak. Királyi megrendelés egyedül az őraljaboldogfalvi templom kifestése lehetett: Károly Róbert ekkora szerezte vissza birtokait Kán Lászlótól, aki szinte egész Erdélyt és a jogszerű koronázáshoz feltétlenül szükséges magyar királyi koronát is bitorolta .23 A kevés Árpád-kori emlék kivételével, a források valamilyen Károly Róberthez köthető eseményről beszélnek a freskók festésnek hozzávetőleges időpontjában. A stílus jegyeit kiforrottan viselő falképek esetében, a megrendelők az I. Károly hűségére esküdött új arisztokrácia soraiban keresendők, akiket szolgálatukért a király nagy földbirtokokkal jutalmazott. Erre a következtetésre jutott Kerny Teréz is a Szent László-legenda kialakulását vizsgálva. A falképek megrendelői ezek után „uralkodójukat követve itáliai mesterekkel, részben az udvar által preferált és favorizált témákkal ékesítették frissen szerzett településeik templomait.” Erre a célra tökéletesen megfelelt az új lovagi eszményeket idealizáló legenda.24 A győztes rozgonyi csata helyszínéhez közeli Csécs falképeinek kegyurát is a hű alattvalók között kell keresni, ahogy a kakaslom- nici, szepesdaróci, szepeshelyi, a királyt pártoló hospes települések falképeinek megrendelőit is.25 A hűség képi megjelenítésére a címertanilag többé- kevésbé helyesen megfestett Árpád-házi pajzsok beillesztése adott alkalmat minden, lovagok ábrázolására jónak ítélt helyen. Nem szokványos módon ide sorolták az Újtestamentumi jeleneteket is, így a centurió fegyverzete több Keresztrefeszítésen is ilyen (Őraljaboldogfalva, Magyarvista, Felvinc). Az ikonográfiái preferenciák terén megfigyelhető, hogy a románkori ábrázolásokon gyakori Ótestamen- tumi témák helyét átvették az Újtestamentum megfogalmazásai. Ezek többnyire a közép-bizánci képkincs továbbfejlesztései a nyugati egyház követelményei szerint. A szereplők kezét nem fedi vélum, Péter apostol tonzúrás, János apostol fiatal, szakáll nélküli. Ez a tömör megfogalmazásokat alkalmazó Komnenosz-kori, és nem a kortárs bizánci művészet hatott az itáliai duecento művészetére is, annak a festőgenerációnak az örökségeként, amely Konstantinápoly 1204-es kifosztása után a birodalom távoli központjaiban, a balkáni királyságokban, a keresztes államokban vagy még messzebb, Nyugaton keresték megélhetésüket. így fordulhat elő, hogy a falképek analógiái széles palettán mozognak.26 Egy sokrétű forrásból táplálkozó képi kultúrával találkozhatunk, a Felvincen és Őraljabol- dogfalván fennmaradt két Levétel a keresztről-jele- netet a közép-bizánci séma eltérő változatai szerint ké90 3. kép. Felvinc. Református templom. Levétel a keresztről. Fotó: Szabó Tekla.
