A Tanácsköztársaság napjai Esztergomban (1960)
Dezsényi Miklós: Komárom és Esztergom szereplése a Magyar Tanácsköztársaság Honvédő Háborújában
A győri Direktórium tagjai már korábbi időpontban tervezték a Komárom elleni támadást, melynek végrehajtása előzőén április 27-re volt kitűzve. A támadási szándékot, anélkül, hogy erről a Vörös Hadsereg Parancsnoksága tudott volna, közölték Kun Béla és Szántó Béla hadügyi népbiztosokkal. A tervet mindkét népbiztos, az előzőekben ismertetett okok miatt, a leghatározottabban ellenezte és a legsúlyosabb megtorlást helyezte kilátásba az általuk kiadott tiltó rendelkezések megszegőivel szemben. Mindezek ellenére a támadás mégis megtörtént és évtizedekre volt szükség ahhoz, hogy a sikertelen harcászati vállalkozás valódi hadműveleti jelentősége kiértékelhető legyen. A Komárom körüli lezajlott események kialakulásánál nagy szerepe volt az ottani terepviszonyoknak, melyet döntő módon a mindkét parti oldalon elterülő vár jelenléte határozott meg. A várrendszer erődjei úgy a jobb, mint a balparton elterülő teljes kört képeznek, melynek középpontja az átkelést biztosító közúti Duna-híd volt. Ennek megfelelően a várrendszer arcvonala minden irányban sugárszerűen kifelé van fordítva és az egyes erődök a két parton egymás felé háttal állanak. A komáromi vár évszázadok óta azonos rendszer szerint települt ezen a földrajzi adottság által megszabott helyen, egységes várparancsnokság alatt és egységes védelmi rendeltetéssel. Az erődítési helyzet mindkét parton hasonló, majdnem azonos volt. A város alatt elterülő Hadi- (Erzsébet) sziget és a város keleti szegélyén húzódó Vágduna és torkolata, mint természetes akadály, a várost védő burzsoá cseh csapatok számára volt előnyös. A balparti Komárom városa ez időben, a belgrádi fegyverszüneti megállapodás szerint, a burzsoá csapatok megszállása alatt volt. A jobbparti városrész körül az odavezető közutak mentén a várrendszer három erődje fekszik. A Dunapart mellett keleti irányban a Csillag erőd (Donau- fort),Jnyugati irányban a Monostori erőd (Sandberg) és dél felé az Igmándi erőd képezett hídfőszerű biztosítást. A terep mindkét oldalon jórészt teljesen sík, településsel és erdőségekkel erősen borított volt. A jobbparti erődök közül laktanyaszerűen csak a Monostori erőd volt felhasználva, míg a másik kettő üresen állt, vagy raktárnak használták. A Komárom ellen magyar részről végrehajtott támadás időpontjában a balparti városban és környékén a burzsoá cseh 39. légiós ezred két zászlóalja és egy üteg állomásozott. A csoport a 7. burzsoá cseh hadosztály kötelékébe tartozott. Ebben az időpontban azért nem volt több katonai erő a városban, mert a május 1 körüli időben a cseh hadsereg mindenhol támadásban volt és igyekezett minél több harcegységet az arcvonalon bevetni. Valószínűleg a város fontossága miatt állomásozott itt még a cseh hadsereg Zéman dandár parancsnoksága is. Feltételezhetően a május 1-én lezajlott támadás miatt, később igyekezett a burzsoá cseh hadvezetőség a komáromi helyőrség megerősítésére több csapatot összevonni, amiért is május 20-ra Komárom és közvetlen környékén a 39. légiós ezred mindhárom zászlóalja és már 2 üteg állomásozott. A MAGYAR VÖRÖS HADSEREG komáromi hely-
