Csorba Csaba: Esztergom hadi krónikája (1978)
Félhold a Kereszt Helyén
után), Ság, amelyet már 1546-ban is megkísérelt elfoglalni a török; Buják, Hollókő, Salgó, Szécsény és Gyarmat. Újvár maradt az egyetlen érseki vár, ezt örökölte elődei hagyatékából Oláh Miklós, az új esztergomi érsek, aki 1553. július 7-én lépett érsek elődei helyére. Nem kétséges, hogy Újvár is elveszett volna, ha a töröknek ereje és ideje marad egy északnyugati hadjáratra. Hiszen Újvár tüzérségét - amikor Oláh Miklós átvette a várat - mindössze 80 szakállas puska és 3 kis tarack jelentette; volt hozzájuk 182 golyó, 6 tüzesíteni való golyó, 15 kis hordó lőpor, és 1 hordó kén. Egyéb fölszerelés: 26 lándzsanyél, vas nélkül. Oláh Miklós 4 bombardát(5,illetve 17 mázsásat), két 17 mázsás ágyút, néhány száz ágyúgolyót vitetett először a várba, majd a következő évben, 1554-ben két 6 mázsás ágyút, lőport, ként, ólmot, 300 jól megvasalt lándzsát. A Csallóközből 40 hajó fát szállíttatott a sánc építésére. A bástyafalak kötését vessző vagy fonás helyett vasból készíttette, a király adta a 200 mázsa vasat. A vár erődítését és hadianyaggal való ellátását a törökök egyelőre nem zavarták, inkább északkelet felé portyázgattak Esztergomból. Ahmed esztergomi bég a váci béggel Vácnál egyesülve: Nógrádés Hont megyét pusztította. 1554-re Esztergom megyében - az 1552-es hadjárat eredményeképpen - az adódó portyák száma a korábbi (1533) 267-ről 138-ra csökkent - a megyei kimutatás szerint. A törökök ugyanakkor a szandzsákban, amely Esztergom vármegyénél nagyobb területet foglalt magába, 216 falut, várost, pusztát írtak össze, ami 2432 „házat” jelentett, de ebből 1208 „ház” adóhátralékos maradt. Ferdinánd a béke ügyében Verancsics Antal pécsi püspök vezetésével küldöttséget menesztett a Portára. Az 1554. november 23-án kelt követi utasítás panaszkodott az esztergomi török őrségre, hogy az nemcsak a meghódított területen, hanem a kétfelé adózó részekben is igazságtalan merényleteket követett el. így megtámadták a farnadiakat, s mikor az érseki új várból, Oláhvárból segítségükre siettek a falubelieknek, 30 érseki huszárt csellel, lesből megtámadtak és elfogtak. A tárgyalások éveken át folytak eredmény nélkül, a megegyezést mindenekfelett Erdély hovatartozása fölötti vita hátráltatta. Esztergom körül ez időben csendesség volt. Újvárat tovább erősítették, s az országgyűlés jónak látta Bars és Nyitra vármegyei jobbágyok ingyenmunkájával; az érseki, káptalani, a turóci prépostsági jobbágyok és Báthori András jobbágyainak ingyenmunkájával is elősegíteni ezt (1556:12.tc.). 1556-ban a komáromi naszádosok megismételték öt esztendővel korábbi csínyüket, s szeptember 26-án megtámadták Esztergomot. Átvágták a palánkot s porrá 116 égetve teljesen kirabolták a volt királyi várost - akkori nevén Rácvárost. Paksy János