Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

sok szerint Geréb — a király rokona lévén — Mátyásnak is jelöltje volt. Egyébként pedig Síorza Ascanio római bíbornok szintén igényt tartott a prímasi székre Róma támogatásával azon a címen, hogy amennyiben Arragóniai János Rómában halt el, az esztergomi érsek kinevezésének joga egyedül a pápát illeti meg. Mátyás — mint minden királyunk szt. István óta — apostoli király volt és a főkegyúri jogok eszerint korlátlanul illették, tehát annyival is inkább ellenszegült a pápa akaratának, mert Sforza követelése az ország rendjeit a végletekig felbosszantotta. Ily körülmények között — mert közben a rendek is megbarátkoztak azzal a gondolattal, hogy Hippolit legyen az érsek, — Mátyás azt ültette a prímási székbe és az érseki javak kormányzásával a ferrarai hercegi ház itteni követét, Valentiny Caesart, majd amikor az nem megfelelően intézte az ügyeket, Costabili Bertalant, az említett család belső emberét bízta meg. Beatrix tehát ezúttal is elérte célját és Hippolit — annak dacára, hogy VIII. Ince pápa érsekké történt behelyezését fejletlen korára való tekintettel megsemmisítette — Mátyás akaratából megmaradt a prímási méltóságban. — Ezt követőleg Mátyás nem késlelkedett a pápát döntésének elismerésére újabb tárgyalásokkal rávenni s ez megtörténvén, a pápa nemcsak jóváhagyta az érsekség adományozását, hanem 1787-ben Hippolit részére még palástot is küldetett. A gyermek-érsekről — kinek helytartója Ibafalvi Tamás prépost volt,-— személyét illetőleg — nincs mondanivalónk, ellenben tizenegy évi prímássága idejéből feljegyeztetett, hogy Esztergom városa feltűnően fejlődött, polgárai a fényes és rendkívül költséges érseki udvartartás mellett gazdagodtak, a vár megújíttatott és megerősíttetett. Mint rendkívüli eseményt, feljegyezték, hogy Esztergomban Hippolit alatt létesült az első toronyóra, mely az érseki palotát díszítette. Mátyás király halála után -— minthogy Beatrix királyné akarata abban az irányban, hogy Hippolit az érseki széket tovább megtarthassa, különben is népszerűtlen mivolta miatt nem érvényesülhetett, — a kis prímás hiába ment Rómába és hiába nyerte ott el a bíbornoki kalapot, hogy ezzel a kitüntetéssel további érvényesülését biztosítsa, visszaérkezése után elkövette azt a hibát, hogy helytartóját: a népszerű és takarékos Ibafalvi Tamás Esztergom-szentgyörgymezei prépostot, a helytartóságból felmentette s annak helyébe egy teljesen idegen olasz embert állított. Minthogy Hippolit alatt az egyház vagyona és az érseki jövedelmek egyrészt Mátyás király által több ízben jelentékenyen igénybe vétettek és nemcsak Beatrix élt vissza ezekkel a javakkal, hanem az érseki udvartartás esztelen fényűzése is az egyházi javak kárára esett, ezek a körülmények megpecsételték Hippolit sorsát. Az 1495-iki országgyűlés ugyanis éppen amiatt, hogy Hippolit az egyházi javadalmat idegennek juttatta, a XXX-ik tc.-hen kimondotta, hogy egyházi javadalmak idegeneknek nem adományozhatok. Valószínűleg ettőlfogva indult meg az a törekvés, hogy Hippolit letétessék s ennek eredménye volt, hogy a kis prímásnak a pápa parancsára le kellett mondani és meg kellett elégednie az egri püspökséggel.

1 Helyébe Erdődi Bakócz Tamás volt kancellár került.

2 Bakócz Tamás érsek. 1497—1521. Mielőtt e nagystylü, rendkívüli képességekkel megáldott prímás emlékét méltatnék, foglalkoznunk kell azokkal az eseményekkel, amelyek Mátyás halála után a magyar trón betöltését illetőleg lezajlottak. Mátyás királynak volt 1 Millenn. Tört. IV. 364. 2 Fraknói: Bakócz Tamás élete. 88 i