Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

Gyermekei: Mihály, Mária, férj. özv. Csiszár Ferencné, Gyula, János és József. Szűcs István hentes- és mészárosmester, Szőny. 1894-ben Szönyben született. Iskolái elvégzése után a hentes- és mészárosipart tanulta ki Komáromban s mint segéd Budapesten, Debrecenben és Győrben gyarapította szaktudását. 1922-ben lett önálló mester Szönyben, ahol megalapította jelenlegi üzletét, amelyben kizárólag saját készítményt! hentesáruk eladásával foglalkozik. A világháború alatt a 12. gy.-ezred kötelékében az orosz fronton küzdött s 1918-ban mint tizedes szerelt le. A bronz vit. é., Károly cs.-ker. és a háb. emlékérem tulajdonosa. Szűcs János forg. adóhivatalvezetö, Esztergom. Sopronban 1898-ban született. Tanulmányait Zilahon végezte. Működését Debrecenben kezdte meg a forg. adóhivatalnál, majd Pestszentlörincen és Kispesten tevékenykedett. Utána Maglódon hivatalvezető volt és 1929-ben Esztergomba került, ahol mint a forg. adóhivatal vezetője tevékenykedik. A világháború alatt a 34. tüzérezred kötelékében az orosz és olasz fronton küzdött, majd a székely hadosztálynál is teljesített szolgálatot. A bronz vit. érem, Károly cs.-ker. tulajdonosa. A Polg. Lövészegylet parancsnoka. Neje: Kerényi Irén, gyermekei: Irén és János. Szűcs József ny. m. kir. rendőrtörzsörmester, Császár. 1888-ban Császár községben született. Iskolái elvégzése után a szülői háznál gazdálkodott, majd a tényleges katonai szolgálatát a 6. honvéd huszárezredben végezte és utána a m. kir. államrendőrség kötelékébe lépett. 1912—1921-ig mint lovasrendör és 1921—1929-ig mint gy. rendőr teljesített szolgálatot. 1922-ben lett törzsőrmester és 1929-ben 18 évi betudott szolgálat után nyugalomba vonult. Édesatyja: fSz. János gazdálkodó volt, elhúnyt 1916-ban. Neje: Pödröcz Mária, akinek unokatestvére: f Bene György 1916-ban az orosz fronton hősi halált halt. Gyermeke: Teréz oki. tanítónő. Szűcs Lajos gazdálkodó, községi képv., Gyermely. Szül." 1884-ben Gyermelyen. Iskolái elvégzése után a gazdálkodást édesatyja mellett sajátította el, majd önálló gazda lett. Jelenleg kb. 9 holdon gazdálkodik és saját nevelésű haszonállatokat tart. A világháború alatt az 5. huszárezred kötelékében az orosz és román fronton küzdött, egyízben sebesült s mint őrmester szerelt le. A II. o. ezüst, a bronz vit. érem és a Károly cs.-ker. tulajdonosa. A közs. képv.test. vál. tagja. A Hangya alapító és igazg. tagja. A ref. egyház presbitere és a Tejszöv. felügy. biz. tagja. Neje: Kiss Mária, gyermeket: Lajos és Zsigmond. ifj. Szűcs Mihály gazdálkodó, vm. th. biz. tag, Dad. Bokodon, 1901-ben született. Iskolái elvégzése után a gazdálkodást édesatyja mellett tanulta, majd 1928-ban önálló 934 gazda lett. Jelenleg kb. 60 hold földön gazdálkodik és saját nevelésű haszonállatokat tart. 1934 óta tagja a vm. th. bizottságának a Mezögazd. Kamara megbízásából. A közs. képv.-test. virilis tagja és a Pince Szövetkezet felügy. biz. tagja. Fivére: f Sz. Bálint a világháborúban 75%-os rokkant lett és 1932-ben hősi halált halt. Neje: Keszthelyi Zsófia, akinek édesatyja: f K. János a háborúban szerzett betegségében hősi halált halt. Gyermekei: Etel és Bálint. Szűcs Sándor községi főjegyző, Császár. 1900-ban Császár községben született. Középiskoláit Pápán, a közigazg. tanfolyamot Egerben végezte. Működését Császáron kezdte meg mint gyakornok, majd Étére került mint s.-jegyző. Utána Csép község főjegyzője lett, majd 1934 óta Császár község főjegyzője. A világháború alatt a 31. gy.-e. kötelékében az olasz fronton teljesített katonai szolgálatot. A Levente- és a Polgári Lövészegyesület elnöke, a Hangya ügyvezetője. Neje: Szakácsy Mária, gyermekei: Irén, Zsuzsánna és Sándor. Takács István gyógyszerész, Esztergom. Tolna megyében 1867-ben született. Tanulmányait Veszprémben és Budapesten végezte. Működését mint önálló gyógyszerész Hajdú megyében kezdte, majd Cinkotán és 1924—1935-ig Esztergomban tevékenykedett mint önálló gyógyszerész, ahol a „Fekete Sas" gyógyszertár tulajdonosa volt. 1935 óta Ráckevén a „Megváltó" gyógyszertár tulajdonosa. A városi képv.-testület virilis tagja és a megyebizottság tagja. Neje: Bauelli Hermina, gyermekei: f Jenő oki .gyógyszerész az olasz fronton 1918-ban hősi halált halt, Ernő oki. gyógyszerész Budapesten és Hermina. Dr. Takács János belgyógyász-szakorvos, Esztergom. Zalatárnokon 1901-ben született. Tanulmányait Pozsonyban, Szombathelyen és Budapesten végezte. 1927-ben nyerte orvosi diplomáját. Működését Budapesten a Szent István-kórház belgy. osztályán kezdte meg mint segédorvos, majd alorvos lett. 1934—35-ig Budapesten megszerezte a fogászati és az iskolaorvosi képesítést is. 1935-ben Esztergomban önálló orvosi rendelőt nyitott. A Ferencesek és a postások kezelőorvosa. Takács György nyug. m. kir. csendőrfőtörzsőrmester, Neszmély. 1888-ban Vice községben született. Iskolái elvégzése után édesatyja mellett gazdálkodott, majd a tényleges katonai szolgálat után átlépett a csendőrség kötelékébe. Működését Kolozsváron kezdte meg, majd 1919-ben Tatabányára és 1921-ben pedig Neszmélyre került, ahol 1924-ig teljesített'szolgálatot, amikor mint főtörzsőrmester nyugalomba vonult. Jelenleg saját földjén gyümölcstermeléssel "foglalkozik. A r. kat. iskolaszék tagja. Neje: Mészáros Etel. Takács Ferenc nv. m. kir. csendőrtiszthelyettes, Nagyigmánd. Mocsán 1888-ban: