Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

Működése alatt szervezte meg a Levente, Polg. Lövész Egy. és a Tűzoltó Testületet. A hősök szobra felállítása és a villany bevezetése a községbe nevéhez fűződik. Neje: Kelemen Erzsébet. Szántó Géza úri és női divatkereskedő, Esztergom. Koppányszántón 1875-ben született. A textil szakmában fejlesztette szaktudását, megfordult külföldön is. 1902 óta Virág Dezsővel társasviszonyban önálló Virág és Szántó címen. Üzlete fővárosi nívójú, dúsan fölszerelt áruraktárral, márkás árukat tart. Szolid- és megbízhatósága közismert. A háborúban részt vett, az üzletet a kommün alatt kifosztotta a csőcselék. Volt virilis városi képviselő, vm. th. biz. tag. A kereskedők társulatának választmányi tagja. A város több szociális és kultúregyesiiletének támogatója. Neje: Hecht Márta. Gyermekei: Magda (hírlapíró) és Pál, aki a középisk. elvégzése után textil szakmát tanult és a cégben aktív részt vesz mint bejegyzett cégvezető. Az O. M. K. E. közp. választmányának tagja, 1930 óta az esztergomi keresk. társulat titkára, a Trieszti Általános Biztosító Intézet esztergomi föügynöksége. Szánthó István MÁV műszaki s.-tiszt, Tóváros. Szentesen 1890-ben született. Iskoláit és a vasúti tanfolyamot Budapesten végezte. Működését a MÁV gépgyárában kezdte, majd az aradi üzletvezetőséghez került. Utána Budapesten, majd 1922 óta Tóvároson tevékenykedik mint műszaki segédtiszt, szemafórfelvigyázó. A világháború alatt a haditengerészet kötelékében mint I. o. matróz az „Adria" és a „Duna" csatahajókon szolgált és több tengeri ütközetben vett részt. A bronz vit. érem és a Károly cs.-ker. tulajdonosa. Neje: Garán Mária, gyermeke: István. szendrei Szántay József erdőőr, városi főraktárkezelő, Esztergom. 1891-ben Esztergomban született. Iskolái elvégzése után az erdőőri szaktanfolyamot a budapesti Erdőfelügyelöségnél tette le. 1920-ban lépett Esztergom város szolgálatába mint erdőőr és 1936-tól mint a városi főraktár kezelője tevékenykedik. A világháború alatt a 14-ik gy.-ezred kötelékében a szerb, orosz és olasz fronton küzdött, háromízben sebesült s mint őrmester szerelt le. Két kis ezüst, bronz vit. érem, Károly cs.-ker., seb. érem 3 sávval és a háb. emlékérem tulajdonosa. Régi sárosmegyei nemesi család sarja. Neje: Rothmayer Erzsébet, gyermekei: Julianna, Erzsébet és Anna. Szász Ferenc lakatos és puskamüves, Esztergom. Kabátfalván 1888-ban született. Iskolái elvégzése után a lakatos- és szerelőipart tanulta ki s mint segéd Budapesten, Székelykeresztúron és Petrozsényben fejlesztette szaktudását, majd a tényleges katonai szolg. alatt a 24. gy.-ezrednél fegyvermesteri tanfolyamot végzett s mint fegyvermester szolgált tovább 1926-ig, amikor nyugalomba vonult mint főfegyvermester. A világháború alatt az orosz, olasz és román fronton küzdött, kétízben sebesült s mint a kis ezüst, bronz vit. érem és a Károly cs.ker. tulajdonosa szerelt le. 1932-ben lett önálló .megalapította jelenlegi lakatos, vízvezetékszerelő és puskamüves üzemét. Az Ipartestület tagja. Neje: Kilin Borbála, gyermekei: Ferenc, Gyula, Béla, Lajos, Ilona, Borbála, Gizella. Szász István ny. m. kir. csendőrtiszthelyettes, Tata. Kézdiaibis községben 1885ben született. Iskolái elvégzése után édesatyja mellett gazdálkodott, majd a tényleges katonai szolgálatot a 2. gy.-e., majd a 82. székely hadosztálynál végezte és utána a brassói 7. csendőrker. kötelékébe lépett. Medgyesen, Nagybáron, Petrozsényben, Alsónyiresfalván és Tatabányán szolgáit és mint őrsvezető Tata, Kocs és Császár községben tevékenykedett. 1934-ben 36 évi betudott szolgálat után mint tiszthelyettes nyugalomba vonult. Szolgálata alatt számos dicsérő és elismerő okiratban részesült felettesei részéről. A szolg. é. ker., jub. ker. és a háborús emlékérem tulajdonosa, ősrégi magyar székely család sarja. Neje: Zsidó Mária. Szász Jenő MÁV áll. elöljáró, Süttő. Gyöngy községben 1889-ben született. Középiskoláit Csíksomlyón végezte. Utána a MÁV szolgálatába lépett és Budapest-Ferencváros p.-u.-ron, később Nyergesújfalun és Kenyérmezőn, majd újra Nyergesújfalun mint állomásvezető tevékenykedett. 1926ban került Süttőre, ahol azóta megszakítás nélkül mint állomás elöljáró működik. A háborús emlékérem tulajdonosa. Sógora: néhai ifj. Szalay János aktív hadnagy az olasz fronton 1917-ben hősi halált halt. Neje: Szalay Irén, akinek édesatyja néhai Sz. János MÁV állomásvezető volt. Szász Pál ny. m. kir. csendőrtiszthelyettes, Bánhida. Biborcfalván 1889-ben született. Iskolái elvégzése után édesatyja mellett gazdálkodott, majd a tényleges katonai szolgálatát a 82. székely gy.-ezred kötelékében töltötte. 1914-ben mint csendőr vonult be és a háború végéig teljesített szolgálatot Erdélyben mint őrmester. Később Bánhidán, Tarjánban, Tatán és Jászberényben mint örsparancsnok tevékenykedett. 1927-ben lett tiszthelyettes. 1936-ban 35 évi betudott szolgálat után nyugalomba vonult. Két kerületi nyilvános kitüntetésben részesült. Az osztrák és magyar háb. emlékérem és a 20 éves jub. kereszt tulajdonosa. Neje: Nagy Mária, gyermekei: Károly és Gabriella. Szeberényi Andor gyógyszerész, Szőny. Békéscsabán 1902-ben született. Középiskoláit szülővárosában, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. 1926-ban nyerte oklevelét. Mint gyógyszerészsegéd és bérlő Békéscsabán és Debrecenben tevékenykedett. 1936-ban vette meg a „Megváltó" gyógy893