Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

1936-ban lett önálló, miután a bányatársulat kötelékében 1902—1926-ig fejlesztette szaktudását. Fűszer- és vegyeskereskedését 1925-ben alapította felesége nevén, amely 1930 óta saját cége alatt működik. Füszerés vegyeskereskedésében, valamint hentesés mészárosüzletében több embernek nyújt megélhetést. A világháborúban is kivette az őt megillető részt, a 82. k. gy.-ezred kötelékében az orosz és román fronton harcolt, ahol kétszer sebesült. A nagy ezüst, bronz vitézségi érem, a Károly cs.-kereszt tulajdonosa. Neje: Klimes Borbála, aki régi tokodi családból származik. Gábor József ny. honvéd tiszthelyettes, Komárom. 1890-ben született. Iskolái elvégzése után gazdálkodott. 1911-ben bevonult Komáromban az 5. huszárezredhez. 1914ben hadbavonult. Az orosz, oláh és az olasz frontokon 43 hónapig harcolt. Súlyosan megbetegedett és megsebesült. A nagy és kis ezüst, a bronz vit. érem, a Károly cs.kereszt, a seb. érem, a háb. emlék érem tulajdonosa. 1919-ben Komáromba került és nyugalomba vonulásáig, 1927-ig folytatta szolgálatát. Neje: Pató Mária, gyermekei: József, Ferenc, Géza, Irén és Antal. Gábriel István esztergomi tanító. Diplomáját Esztergomban szerezte 1914-ben. 1915-ben katonai szolgálatra vonult be. 24 hónapig arcvonalbeli szolgálatot teljesített a világháborúban az orosz és olasz fronton. Mint tartalékos hadnagy szerelt le. 1920 óta esztergomi tanító. Egy évig az „Esztergomi Friss Újság" c. napilapnak és 15 évig az „Esztergom" c. politikai és társadalmi lapnak volt felelős szerkesztője. A Magyar Távirati Iroda esztergomi tudósítója. Az Esztergomi Balassa Bálint Irodalmi és Művészeti Társaság rendes tagja és szépirodalmi szakosztályának titkára. A Társadalmi Egyesületek Szövetségének Esztergom városi titkára. Gábris József vegyeskereskedő, Nagyigmánd. 1876-ban Nagyigmándon született. Iskolái elvégzése után kitanulta a cipészipart. Mint önálló mester 24 éven át működött. Háború alatt a szerb fronton a 31. gy.-ezred kötelékében súlyosan megsebesült. Rokkantan szerelt le. Háború után megalapította üzletét, melyhez a trafikjogot 1925ben szerezte meg. Neje: Heitler Rozália, gyermekei: László és János. Gált István oki. polg. isk. tanár, Felsőgalla. Lécfalván 1900-ban született. Középiskoláit és a tanárképző főiskolát Kolozsváron és Budapesten végezte. Tanári oklevelét 1926-ban nyerte. Működését 1927-ben kezdte meg Felsőgallán a polgári iskolában és azóta megszakítás nélkül mint magyartörténelem szakos rendes tanár tevékenykedik. A világháború alatt a 24. gy.-ezred kötelékében a székely hadosztálynál teljesített katonai szolgálatot s mint hadapródőrmester szerelt le. A Károly cs.-kereszt és a háb. e. é. tulajdonosa. A Népm. Bizottság tagja és előadója és a Frontharcos csoport tagja. A székely hadosztály és a Hargita jelképes székely község szervezője és jegyzője. Neje: Horváth Rózsi oki. polg. isk. tanárnő, aki Nagykápolnán született. Középiskoláit és a tanárnőképző főiskolát Budapesten végezte. 1926-ban nyerte oklevelét. Működését 1926-ban kezdte meg a r. k. zárdában Zsámbékon, majd 1927 óta a felsőgallai polg. iskola magyar-német szakos tanárnője. Népm. bizottság tagja és előadója. Gyermekei: István és Csaba. Gál Mihály ny. mozdonyvezető, fűszer- és vegyeskereskedő, Komárom. Császáron 1897-ben született. Iskoláit elvégezve, a kovácsipart tanulta ki. Működését a Máv.-nál fiatalon kezdte meg. 1927-ben mint mozdonyvezető vonult nyugalomba. A háborúban az orosz, román és az olasz frontokon harcolt. A Károly cs.-kereszt tulajdonosa. 1931-ben megalapította üzletét. Neje: Bódis Teréz, kinek fivére, B. Károly a háborúban szerzett betegségében halt meg. Gyermekei: Judit-Erzsébet és Zsuzsanna-Terézia. Gálicz Imre gazdálkodó, Mocsa. 1886-ban Mocsán született, ott végezte iskoláit is. 1907-ben önálló gazda lett. Pápán elvégezte a gazdasági tanfolyamot. Jelenleg 38 holdon gazdálkodik. Kiállításokon többízben részt vett. A háború alatt a 19. vadászzlj.-nál az orosz fronton harcolt, ahol megsebesült. Rokkantként szerelt le. Községi képviselőtestületi tag, a gazdakör pénztárosa, a legeltető társ. vál. tagja, a Hangya igazg. tagja, az egyháztanács és a tejszövetkezet tagja. Neje: Szokol Emilia. Gyermekei: József II. é. teológus, Mária és Imre gazd. Gálicz István gazdálkodó, Esztergom. 1880-ban Esztergomban született. Iskolái elvégzése után édesapja mellett sajátította el a gazdálkodást. 1900-ban önálló gazda lett. A világháborúban a 14. h. gy.-ezred kötelékében harcolt. 1916 június 7-én orosz fogságba esett, ahonnan élete kockáztatásával 1918-ban szökés útján tért vissza. •— Neje: Csákváry Teréz, gyermeke: néhai József mészáros és hentes volt. Önálló üzemét 1922-ben édesapja támogatásával létesítette. 1936-ban elhúnyt, azóta özvegye vezeti az üzletet. Gárdos Zsigmond oki. gyógyszerész, az Őrangyal gyógyszertár tulajdonosa, Nagyigmánd. Budapesten 1900-ban született. Egyetemet Budapesten végzett, oklevelet 1926-ban nyert. Budapesten 1919—1928-ig, Egerben 1928—1932-ig működött. 1932-ben átvette Nagyigmándon a már 50 év óta fennálló „Őrangyal" gyógyszertárt. A háború alatt az l-es gy.-ezred kötelékében mint önkéntes tizedes szolgált. Községi képviselőtestületi tag virilis jogon, a Magy. Gyógyszerész Egylet, az úrikaszinó tagja. Neje: Friedmann Márta, gyermeke: Gábor. Gáspár Imre községi főjegyző, Kisigmánd. Nagyigmándon 1900-ban "ületett. 738