Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

szati szakcikkei nyomtatásban is megjelentek. Édesatyja: f dr. V. Mihály Komárom város tisztifőorvosa, MÁV orvosi tanácsadó, Stefánia vezető főorvosa és rendőrorvos volt. Édesanyja: Bányay Gizella. Neje: Huszka Ilona. vitéz Varga János földbirtokos, Felsőgalla. Született 1889-ben Felsőgallán. Iskolái elvégzése után a gazdálkodást édesatyja mellett tanulta, majd 1920-ban önálló gazda lett. Jelenleg kb. 50 holdon gazdálkodik és saját nevelésű haszonállatokat tart. A világháború alatt a 12. gy.-ezred kötelékében az orosz fronton küzdött, egyízben sebesült s 1915-ben fogságba esett. Szökés útján 1918-ban tért haza s mint őrmester szerelt le. A nagy és kis ezüst vit. érem, Károly cs.-ker., seb. érem és a háb. emlékérem tulajdonosa. 1927-ben avatták vitézzé. A közügyek vezetésében 1930 óta vesz részt, előbb mint községi bíró, majd mint virilis képviselő. A Gazda Kör elnöke, az O. K. H. igazg. és a Hangya felügy. biz. tagja. Egyháztanács tag és a Legeltetési Társulat elnöke: Neje: Hetzmann Mária, gyermekei: Mária, Magdolna, Anna, János, Jakab, Margit, Teréz, József és Erzsébet. Varga János darálómalomtulajd., Neszmély. Szül. 1874-ben Neszmélyen. Iskolai elvégzése után az ipari pályára lépett és az asztalosiparban nyert szakképzettséget. Mint segéd, Bécsben, Münchenben és Budapesten fejlesztette szaktudását, maid asztalosmester lett. Harminc évig tevékenykedett iparában, majd 1924-ben daráló-malmot létesítet. A malmot 1932-ben modernül villanyerőre átszerelte és személyesen vezeti. Jelenleg a malomvezetés mellett gazdálkodással is foglalkozik. Nagyatyja f V. János, Komárom, később Neszmélven tanított és Jókai Mórnak volt tanítója. A család birtokában van Jókai Mór eredeti kézírásával ellátott két kötetes „Egy magyar nábob" c. Jókai regény, amelyben belül olvashatók a következő sorok: „Varga János hajdani kedves tanítómnak, szeretetem és emlékezetem jeléül". Jókai Mór. Ezt a két kötetet Jókai személyesen hozta el szeretett tanítóiának. Neie: Mátés Mária, gyermekei: Kálmán, polg. isk. tanár és Béla. Varga József Felsőgalla-Tatabánya Ált. Fogy. Szöv. igazgatója Felsőgalla. Tóvároson 1895-ben született. Iskolai elvégzése után a keresk. pályára lénett és ebben nyert szakképzettséget. Működését a MÁV árudájában kezdte, maid külföldön fejlesztette szaktudását és 1924-től a FelsőgallaTatabánva Ált. Fogy. Szöv. megszervezője és vezetője lett. A szövetkezet ügveit nagyszakértelemmel vezeti és fejleszti tovább. Neje: Maitán Elvira, gyermeke: Ella. Varga Károly nv. MÁV ii. altiszt, Neszmély. Vasváron 1870-ben született. Iskolai elvégzése után előbb gazdálkodott, majd a tényleges katonai szolg. után a MÁV kötelékébe lépett 1896-ban. Működését Győrben kezdte, majd Moson, Almásfüzitő és Dunaalmáson tevékenykedett 1930-ig, amikor 35 évi szolg. után nyugalomba vonult. A r. kath. egyház isk.-székének tagja. Neje: Komáromi Anna, gyermekei: Rózsi, a dunaalmási Hangya könyvelője, Erzsébet, férj. Gombái Istvánné, Vilma, férj. Pintér Gézáné. Varga Lajos kisbirtokos, Nagyigmánd. 1913-ban született Nagyigmándon. Középiskoláit Bpesten és Székesfehérváron végezte, majd átvette a családi birtok vezetését. A nemzeti hadseregnek egy évig volt tagja, a 3. h.-huszárezr. kötelékében s mint karpaszományos tizedes szerelt -le. Édesatyja: f V. Lajos tekintélyes kisbirtokos volt, aki a világháború alatt a 31. gy.e. kötelékében az orosz fronton harcolt és 1914 aug. hóban eltűnt, illetve hősi halált halt. Édesanyja: szül. Somogyi Lidia. Varga Mátyás kisbirtokos. Felsőgalla. Szül. 1899-ben Felsőgallán. Iskolái elvégzése után a gazdálkodást édesatyja mellett tanulta, majd 1932-ben önálló gazda lett. Jelenleg kb. 25 holdon gazdálkodik és saját nevelésű haszonállatokat tart. A Gazdakör alapító tagja, jelenleg titkára. A Mezőgazd. bizottság és a Népműv. Egyesület tagja. Édesatyja: V. Antal tekintélyes gazda, aki a község vezetésében, mint előljáró, közgyám és mint törvénybíró vette ki részét. Neje: Scheirich Teréz, gyermekei: József, Mátyás s Mária. Varga Miklós községi esküdt, társulati térmester, Felsőgalla. Tatán 1883-ban született. Iskolái elvégzése után előbb a gróf Esterházy Móric, majd a Dréher Antal versenyistálló kötelékében tevékenykedett. 1908-ban lépett a Bánya Társulathoz és 1919-től, mint térmester tevékenykedik megszakítás nélkül. A község vezetésében 1936 óta mint községi esküdt vesz részt. Neje: Borsner Johanna, gyermeke: János. özv. Varga Nándorné szül. Pálffy Emilia, földbirtokos, Kömlőd. Ősi nemesi családból Kömlödön született. Középiskoláit Pápán végezte. Édesatyja: f P Lajos .tolnaszentgyörgyi és bereghi Pálffy nemesi családból származott. Édesanyja: f szomorodi Jókuthy Lidia. Első férie: + V. Nándor községi főjegyző volt. Elhunvt 1918-ban. Második férje: f Boday Miklós földbirtokos volt. Elhúnyt 1935-ben. Gyermekei: Varga András és Varga Aranka földbirtokosok. Varga Pál bor- és sörnagykereskedő, Felsőgalla. Bokodon 1897-ben született. Iskolái elvégzése után a hentes- és mészáros-iparban nyert szakképzettséget és mint önálló mester működött két évig Bokodon 1924-ben, mint társas cég, Jakobi és Varga cég alatt, bor- és sörnagykereskedést alapított Felsőgallán. 1930 óta feleségével együtt önállóan vezetik üzletüket, 919