Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

Tatára kerül, ahol 1933-ig szolgál. A világháborúban a 3l-es gy. ezred kötelékében szolgált, ahol súlyosan sebesült és mint rokkant szerelt le. Felesége: Hatschek Lujza tatai családból ered. néhai Babik József ny. m. kir. állategészségügyi felügyelő, Esztergom. 1876-ban Hidasnémetin született. Középiskolákat Szolnokon, a főiskolát Budapesten végezte. Mint tanársegéd Budapesten működött, majd Hátszegre került, mint m. kir. járási állatorvos, onnan Dévára, Nagykárolyba, majd Bábolnára helyezték, ahol a ménesbirtok gazdasági állatorvosa lett és járási teendőkkel lett megbízva. Mint föállatorvos került Bábolnára és 1929-ben történt nyugalomba vonulásakor az állategészségügyi felügyelői címet nyerte el. A világháborúban Pozsonyban teljesített katonai szolgálatot, ahol a lókórház parancsnoka volt. 1933ban halt meg. Felesége: schönfeldi Hübner Berta. Gyermekei: Izabella, József és Éva. Bagossy Béla gépészmérnök, üzemigazgató, Bánhida. 1882-ben Szolnokon született. Középiskoláit Szolnokon, az egyetemet Budapesten végezte. 1904-től 1919-ig mint a Ganz Villamossági Rt. mérnöke működött. 1920-tól 1923-ig a Ganz és Társa Danubius Rt. üzemfőnöke volt felügyelői rangban. 1923-től 1928-ig az alacskai kőszénbánya és vili. rt. igazgatója, ezzel egyidejűleg 1926-tól 1928-ig az Imperial vegyészeti gyár műszaki igazgatója volt. 1928-tól 1929-ig a Magyar Dunántúli Villamossági Rt. építkezésének ellenőrzését végezte és 1930 jan. 1-től a vállalat üzemigazgatója lett. Működési köre a Budapest—Győr közötti állomások és a Budapest—Horvátkimle közötti több ezer voltos távvezetékre terjedt ki. A vármegyei törv. hat. bizottság póttagja, a Magyar Mérnökök és Építészek Nemzeti Szövetségének, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület, a Magyar Természettudományi Társulat, a budapesti Mérnöki Kamara rendes tagja, a tatabányai tiszti kaszinónak tagja. Az m. kir. áll. felsőipariskolán létesített vezető gépészi tanfolyam miniszteri vizsgáló biztosainak egyike, a m. kir. Curián az energia törvény alapján létesített külön bizottság műszaki ülnöke és a bánhidai ref. egyház főgondnoka. Felesége: bocsári Mocsáry Róza. Gyermekei: Pál és Katalin. Dr. Bagyi Gyula orvos, Csév. 1903-ban Bujákon született. Középiskoláit Balassagyarmaton, az egyetemet Budapesten végezte, 1929-ben nyert orvosi diplomát. Pestújhelyen a munkáskórházban, majd Szegeden és Csömörön működött és 1932-ben Csév községben, mint magánorvos telepedett le. A Stefánia vezető orvosa, a Nep. helyi titkára, Csév község virilis képviselője. Felesége: Szalay Jolán oki. tanítónő. Gyermekei: Márta és Mária. Baják István úri szabó mester, Dorog. 1898-ban Esztergomban született, iskoláit 682 szülővárosában végezte. Az ipart Esztergomban tanulta és mint segéd Győr, Szeged, Csorna és Szabadka legjobb mestereinél fejlesztette szaktudását, 1924-ben lett önálló mester Esztergomban, 1933-ban pedig Dorogra került, ahol megalapította divatáru üzletét és úri szabóüzemét. Rendelésre, mérték után készíti ruháit, az úri közönség kedvelt szabója. A világháborúban a 26. és 31. gy. ezredben az orosz fronton harcolt, sebesült és 1917-ben fogságba is került. Neje: Korzinek Etelka, szintén esztergomi eredetű. Gyermeke: Etelka. Bajcsy Zsigmond mészáros- és hentesmester, Tokod. 1886-ban Dunamocson született. Iskolái után a húsiparos szakmát tanulta ki és mint segéd Budapest, Csepel és Tokodon gyarapította szaktudását. 1923-ban Tokodon lett önálló mester saját erejéből és szorgalmából. A világháborúban az orosz fronton harcolt és mint őrmester szerelt le. A község képv.-testületének virilis tagja, a tokodi ref. egyház presbitere. Felesége: Szalay Éva. Gyerm.: László, Etelka, Jolán. Bajnok Vince ny. m. kir. csendőrtörzsőrmester, Dunaalmás. 1873-ban Apátiszakállason született. Iskolái után atyja mellett gazdálkodott, majd katona éveit a 83-as közös gy. ezredben töltötte el és azok leszolgálása után 1897-ban lépett az m. kir. csendőrség kötelékébe. Mint csendőr Nyitra, Zólyom, Somogy és Győr megyékben teljesített szolgálatot és a 25 évi szolgálat után ment nyugdíjba. A háború alatt az orosz és szerb fronton szolgált. Felesége: Takács Mária, ősrégi dunaalmási családból ered. Dr. Bakonyi Adolf ügyvéd, Komárom. 1873-ban Szentgálon született. Iskoláit Veszprémben, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. Mint ügyvéd Rákospalotán, Nagyigmándon, majd 1930 óta Komáromban működik. Vármegyei tb. főügyész, az izr. hitközség alelnöke, városi képv. testület tagja. Felesége: Somlyai Margit, aki 1930 óta a komáromi izr. nőegylet elnöke. Gyermekei: Iván és László. Bakonyi (Blazsek) József főkáptalani főpénztárnok, Esztergom. 1886-ban Budapesten született. A kassai gazd. akadémiát végezte, érettségit Budapesten tett. Mint uradalmi segédtiszt gróf Eszterházy Mihály örökösei birtokán kezdte el működését, onnan báró Wodiáner Alberthez került. 1911ben került az esztergomi főkáptalanhoz, ahol előbb mint segédtiszt, majd intéző, később közp. pénztárnok és 1934-től mint főpénrtárnok működik. A világháborúban a 8., majd a 301. és 308. komb. honv. gy.ezred kötelékében az orosz fronton szolgált mint századparnok, főhadnagyi rangban. Felesége: Báthory Ibolya, gyermeke: Éva. nemes Bakos János protonotárius, m. kir. kormányfőtanácsos, kanonok, Esztergom. 1863-ban Léván született. Középiskoláit Léván, Nagyszombaton és Esztergomban végezte. 1885-ben szentelték pappá. Muzslán