Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

Ebben az évben a Pázmándyak az egyesült Szomor-Somodort átengedték bizonyos kömlődi birtokrészek fejében báró Sándor Mihálynak. Az 1720. évi öszszeírás még kizárólag magyar jobbágyokat mutat ki, Szomoron, akik ref. anyaegyházat alkottak. Sándor báró birtokbajutása után elkergette vallásuk miatt magyar jobbágyait és helyettük r. kat. vallású svábokat telepített, jobbára a közelebb fekvő, már német falvakból. Az új telepesek között tótok is lehettek, mert a falu egy utcája hosszú ideig Tót-utcának hivatott. 1758-ban a földesúr elvette a ref. templomot, azt átadta a katolikusoknak s számukra a következő •évben plébániát szerveztetett. A szomori r. k. egyházközség fennállásáról már 1759-ből vannak feljegyzések, hivatalosan azonban 1764-ben alakult meg. Első plébánosa Huszár Miklós volt. 1768-ban 48 jobbágy, 20 zsellér és 6 iparosból állott Szomor lakossága, akiknek száma csak igen lassan emelkedett. (1828-ban 690, 1850-ben 698, 1869-ben 741 és 1920-ban 921 lélek lakta.) Nagykiterjedésű szőlőhegyein a bortermelés volt fő megélhetési forrásuk. Az 1914—18. évi világháborúban hadbavonult 200 főnyi szomori lakosból .37 áldozta életét, 4-en pedig megrokkantak. Hősi emlékoszlop hirdeti dicsőségüket az utókor számára. A község lélekszáma 893, akiknek 80%-a ma is német, 20%-<a magyar. Házainak száma 150. A lakosság foglalkozás szerint megoszlik 720 őstermelő, 112 iparos, 23 kereskedő, 2 közlekedési alkalmazott, 18 közszolgálati alkalmazott, 14 nyugdíjas, 4 házicseléd között. Határa 2343 k. hold, mely feloszlik 1856 h. szántóra, 65 hold rétre, 69 hold szőlőre, 168 h. legelőre, 47 h. erdőre, 31 h. kertre, 1 hold nádasra és 106 hold terméketlen területre. Az egyes birtokkategóriák közül a nagybirtok 1, a középbirtok 3, a kisbirtok 79, a törpebirtok 132 birtoktesttel van képviselve. A kereskedelem szempontjából a „Hangya" szövetkezet fiókja áll a fogyasztók rendelkezésére. Hitelintézete a Szomori Hitelszövetkezet, mint az O. K. H. tagja, mely szövetkezet a helyi gazdák közreműködésével 1895-ben alakult. A jelenlegi vezetésben résztvesznek a központilag kinevezett igazgató: Amorth Mihály asztalosmester, elnök, Mencz János pénztáros és Kovács Ferenc kántortanító, mint könyvelő. Az igazgatóságnak tagjai még Mudroncsik Márton aljegyző, SzeidI Ferenc cipészmester, Tunigold János és Steiner Antal gazdálkodók. A felügyelőbizottság 4 tagú. Iparát 23 különféle szakmájú kisiparos képviseli. Piaca Zsámbék és Dorog. Legközelebbi vasútállomása a Budapest—győri vonalon Bicske és Herceghalom. A Budapest—zsámbéki autóbuszjárat is érinti a községet. Postahivatala helyben van. 1. r. kat. 2 tanerős és 2 tantermes mindennapi elemi népiskolája látja el az oktatást, melyet az egyházközség tart fenn. Kulturális Egyesületei az Egyházi Dalosegylet és a Népművelési Könyvtár. 1 orvos és 1 bába lakik helyben, legközelebbi gyógyszertára Zsámbékon (8 km-re), közkórháza Esztergomban van. Ivóvize egészséges forrásvíz. A községben működő Szomori Hangya fogyasztási és értékesítő szövetkezet 1917-ben alakult. Elnöke és ügyvezetője: Fischer Lajos plébános, a vezetésben résztvesz még 4 igazg. tag és 5 felügyelőbiz. tag. Megemlítendő még a Szomori Tejszövetkezet, mint az O. M. T. K. tagja, mely 1936-ban kezdte meg működését, ami a gazdatársadalom támogatásával, Fischer Lajos plébános vezetésével jött létre, összesen 77 taggal, 110 drb. 10 P-s névértékű üzletrésszel. Ma már tagjainak száma a 100-at is meghaladja. Célja: a helyi gazdatársadalom által termelt tejtermékek értékesítése. Az üzém teljesen modernül van felszerelve, melyet Wagensommer Antal vezet. A legeltetési társulat Szomoron 1932-ben alakult, megalapítója: Mike főjegyző volt. A társulatnak ma 93 tagja van, a rendelkezésre álló legelő 74 kat. hold. Elnöke: Sinkó Mihály községi bíró, ügyvezetője és pénztárosa: Güll József törvénybíró. A társulat vezetésében résztvesznek az igazgatóság és felügyelőbizottság tagjai. 38 593