Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene
birtokait Mihály fiai: István és Ferenc örökölték. Károly (szül. 1814. f 1857) Esztergom vármegye jegyzője, később a prímási uradalom ügyésze, Sándor (szül. 1816. f 1900) 1848. nemzetőri százados. Gáspár (szül. 1822. f 1893) Dömösön plébános. Nemesszeghy. Komáromvármegyei régi nemes család, melynek Esztergomba a Rév-Komáromban 1853 júl. 5-én született István nevü fia költözött. Atyja: Antal, anyja: Boronkay Anna volt. Nemesszeghy István zeneszerző, a nemzeti zenedének egykor jeles növendéke és oki. zenetanár. 1883-ban Kecskeméten áll. főreálisk. zenetanár s 1903-ban onnan neveztetett ki az esztergomi érs. tanítóképzőhöz hasonló minőségben. Jelenleg nyugalomban él Esztergomban. O'sváth (csengeriíjfalusi). ősi székely eredetű család, melynek őse Szapolyai János király uralkodása alatt (1526—40) Ugocsa vármegyében telepedett le. Utódai: Pál, Gereelv, András, István 1630 május 12-én nyertek címeres nemeslevelet III. Ferdinánd királytól, melyet 1630-ban Borsod és 1656-ban Szatmár vármegvében hirdettek ki. Tagjai közül Gvörgv és András a XVII. század közepén Berettyóuifaluban laktak, György 1659-ben részt vett II. Rákóczy György lengyelországi hadjáratában, de tatár fogságba esvén, 200 tallérral ke'Mt maiját kiváltania. Fia András, 1686-ban Bihar vármegve táblabírája. Utóda Pál 1745-ben szintén Berettyóújfaluban birtokos. A jelenleg élő nemzedék Páltól (szül. 1800, megh. 1864) származik. Ennek utódai: f Pál 1848/49-i honvédtiszt, Bi^ar vármegyének a m. kir. csendőrség szervezéséig volt komi cszá rHJsa és történetíró, + G^ula v. főiegvző és + Albert dr., a budapesti m. kir. államrendőrség és az O. T. I. v. főorvosa. Pál fiai: f Pál v. cs. kir. ezredorvos, f Imre v. kir. ítélőtáblai bíró, jogi szakíró, f Gyula v. m. kir. pénzügyi titkár, történ°tíró, a Szt. Margitsziget történetének szerzőie, Andor, Esztergom szab. kir. város ny. főjegyzője, író, történész, régész és a Mafrvar Vármegvék és Városok Múltja és (elene monográfiái sorozat főszerkesztőie. Utóbbinak István (dr.) fia m. kir. államrendőrségi fogalmazó és jogi író. Ez utóbbi'ól származik II. Tibor főgimn. tanuló. Néhai idb. 0. Gvulának I. Tibor fia a bu r'aoesti Hermes bank cégvezetője. író, színműíró. Néhai idb. O. Albert néh f Albert fh v. kir. it. táb'ai bíró, Pál fia min. tanácsos, szolnoki kir. pénzügyigazgató. Néhai O. Imre István fia m. kir. honvédőrnagv, Béla fia m. kir. honv. százados, Imre fia v. honv. főhadnagy, magántisztviselő, László fia székesfővárosi tisztviselő. Néhai II. Albert Pál (II.) fia m. kir. honv. főhadnagy. Címer: kékben, zöld alapon fehér lovon ü'ő, zöldruhás, fehérköpenveges, sárgacsizmás, sarkantyús, magyarsüveges vitéz, jobbjában lobogós lándzsát tart. Sisakdísz: zöldruhás, kékköves, magyar. süveges, szemközt fordult vitéz növekvően, jobbjában kardot tart, balját csípőjére teszi. Takarók: kék-arany, veres-ezüst. P ál ff y (erdödi gróf és herceg). Esztergomban a család a XVII. század közepén Bátorkeszit szerzi, melybe Pál örököseit 1654-ben beiktatták. Bátorkesz a XVIII. században P. Miklós nádor örököseinek birtokába jut. Utóbb a hercegi ágé lesz, mely 1848-ig volt a helység földesura. A bátorkeszi uradalomhoz Esztergom vármegyéből Kisújfalu és Köbölkút helységek tartoztak. Palkovics (szenkviczi). Károly, Sándor és ennek fiai: Károly, István, Lajos, Géza és Gyula 1835-ben nyertek nemesi bizonyságlevelet Esztergom vármegyétől. Károly vm. birtokos, Esztergom vármegye és város 48/49. kormánybiztosa. 61-ben I. alispánja, orsz. képviselő és az Eszterházy hercegi javak zárgondnoka volt. Gyermekei: I. László (f) várm. alispán volt; Clarissa (f) Szöllősv Kálmán huszáralezredes neje, Gizella férjezett Pongrácz Sándorné, fia: f Kázmér vm. főjegyző; Miklós (f) és Pál (f) ikertestvérek, vezérkari őrnagyok. ,281
