Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

Rudolf királytól. Endre, a XVIII. század első felében telpedett le Esztergom vármegyében és az 1738 október 14-én tartott közgyűlésen vétetett fel a vármegye nemesei sorába. 1755-ben Süttő helység egy részét bírta. Címer: vörösben, zöld alapon álló ormozott bástyatorony nyitott kapuval; ormozatán három arany búzakalászt tartó, aranymezű, könyöklő kar. Sisakdísz: két fekete szarv között pajzsbeli kar. Takarók: vörös-arany. G e i s z l e r (Gaizler) János 1757 július 18-án nyert címeres nemeslevelet Mária Terézia királynőtől s ez 1757 szeptember 9-én hirdettetett ki Esztergom vármegyében. A XIX. század első felében Uny helységben bírt földesúri joggal. Antal és József 1805-ben nyerlek nemesi bizonyságlevelet Esztergom vármegyétől. Gyulay (gyulai, báró és gróf) Ferenc 1716-ban Komárom vármegyében Marcelháza részeire nyert kir. adományt. 1724-ben Esztergom vm. alispánja. Ferenc 1732 május 12-én bárói, 1735 március 30-án Ferenc nevű fiával egyetemben grófi rangra emeltetett. A fenti Ferenc megszerezte Karvát és Sárkányfalvát (1732); II. Ferenc 1743-ban Karvát, 1755-ben Sárkányfalvát bírta. Címer: négyeit pajzs, a harmadik és a negyedik mező közé ékelt ötödik mezővel és szívpajzzsal. Ebben aranyfekete C betű és római VI. szám áll. A nagy pajzs: 1. Veresben, zöld alapon befelé fordult koronás arany oroszlán, jobb előlábával kardot, baljában zöld koszorút tartva. 2. Kékben zöld alapon ezüst félkerékből kinövő ezüst patriarcha-keresztet tartó, koronás arany oroszlán. 3. Kékben, zöld alapon nyílt arany szárny között álló, verestollas, sisakos, páncélos vitéz kiterjesztett karjaival a két szárny végét tartva. 4. Veresben természetes vízen úszó tengeri szűz. 5. Aranyban farkát szájában tartó koronás fekete kígyó. Három sisak. Sisakdíszek: I. Görbe kardot és koszorút tartó pajzsbeli oroszlán, növekvően. Takaró veres-arany. II. (középső). Pajzsbeli kinövő páncélos vitéz. Takaró: kék-arany. III. Patriarcha-keresztet tartó pajzsbeli oroszlán. Takaró: kék-arany, H a j ó s y Pál, István, János és József, úgyszintén egy másik József és Mihály 1805 szept. 23-án hirdettettek ki Esztergom vármegyében. A XIX. század első felében Karva helységben bírt a család földesúri joggal. H a ma r (nemespanni és gyöngyöshalászi). Nyitra vármegyéből származik. Őse: Mihály 1602 április 20-án nyert címeres nemeslevelet, melyet Esztergom vármegyében hirdettek ki. Fia: Pál, az esztergomi érsekség ügyésze (1864—66), Esztergom vármegye alispánja. Árpád Esztergom vármegye árvaszéki elnöke volt. Ennek fia: Árpád budapesti ügyvéd. H éya (sárfalvai) Jakab 1783-ban nyert a székely székektől nemesi bizonyságlevelet, amelyet 1783 december 9-én hirdették ki Esztergom vármegyében. Imre 1828—31-ben Esztergom vármegye másod, majd 1832—40-ben első alispánja. Horváth (tiborczszegi). Imre és Ferenc 1803-ban nyertek nemesi bizonyságlevelet Vas vármegyétől, melyet 1803 június 14-én hirdettek ki Esztergom vármegyében. A XIX. század első felében Uny községben bírt a család földesúri joggal. Hrabovszky (hrabovai és kis-kotessói) Trencsén vármegyéből származó család.l László 1747-ben nyert nemesi bizonyságlevelet Trencsén vármegyétől, mely 1751-ben hirdettetett ki Esztergom vármegyében. Az 1754-55. évi összeírásban László van felvéve Esztergom vármegye nemeseinek névjegyzékébe. H u n y a d y. A XIX. század első felében Karva helységben bírt földesúri joggal. Huszár (nagy-baráthi). A hontmegyei család esztergommegyei ágából István 1678-ban Lábatlanra és Piszkére nyert királyi adományt. Imre 1702-ben 18" 275