Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

V. Ferdinánd király 1836 október 20-án címert

1 adományoz a vármegyének, mely azonban a régitől csak igen kevéssé tér el. Ezidőtájt ugyanis országszerte nagy mozgalom indult meg, hogy a megyei élet külsőségeiben is teljesen magyarosodjék meg és a közigazgatás, továbbá az igazságszolgáltatás írásbelisége magyar legyen. Esztergom vármegye az esetek jó részében addig is magyarul vezette jegyzőkönyveit,

2 de az eddigi latinnyelvű körirat helyett magyar nyelvűt kívánt. A király az óhajt teljesítette. Az új adományozásban foglalt eredeti címerleírás a következő: — Scutum videlicet ad morém veterem rotundo, in quo divus Adalbertus Episcopus et Martyr,

3 Provinciáé autem hujus tutelaris, candido habitu pontificio amictus, Cruce pectorali de collo pedente aurea insignis, Caput mitra pariter candida bicorni et patulo curvamine superius hiante, Episcopis propria, auro ac gemmis ornata, binisque cruciculis fastigiata tectus, radio item aureo, sanctitatis tessera, incinctus, subter umbraculum, a Pallio, seu Postergali violacei coloris superne in moduni collecto, Coronaque auro squammata ac quinque semicirculis in vertice coeuntibus globumve cum cruce sustinentibus clausa umbellato, atque inde ad latéra expanso, et utrinque antrorsum reflexo, nec non Zonis aureis iterato symmetre praecincto, ad basim ussue defluente adornatum, — in Sella et brachiis aureis instructa Considens, dextra manuum tres Lanceas spiculis argentatis, sinistra vero Pedum pastorale aureum tenere conspicitur; Inscripta ad marginem ipsius Scuti filis aureis limbatam majusculis Literis, in orbem justo intervallo dispositis, sequenti Epigraphe: Esztergám Vármegye Pecsétje, 1836.

4 Esztergom vármegye örökös főispánja a mindenkori prímásérsek volt, ami a címerekben is igen érdekesen jutott kifejezésre. Például Boleszló esztergomi érsek (a XIV. század első felében) pecsétjében csúcsíves oltártábla van. A főalak a középső fülkében az Istenanya, balkarján a kisded Jézussal, balról tőle a vármegye címerében szereplő Szent Adalbert püspök, mitrával és apostoli szent kereszttel. Egyik utódjának: Demeter bíborosnak pecsétjei gótstílü oltártáblát ábrázolnak. Az oltár baloldali fülkéjében Szent Adalbert áll, feje glóriával körülvéve. Meg kell emlékezni arról a tényről, hogy Esztergom megye falvainak nagy része már a XVIII. században saját pecséttel rendelkezett.

5 így a jelenleg cseh uralom alatt levő Bátorkeszi pecsétje búzakévét ábrázol, körirata „Bátorkeszi Falu Pecséti", Dág falué pedig sarlót ,,Dág Daggiensis" körirattal. Igen érdekes a szintén csehek alá került Bart község pecsétje, mely a vármegyei 1 Eredetije Esztergom vármegye levéltárában. Ehelyütt mondok köszönetet Zákonyi Miklós káptalani fölevéltáros és alszászi Vitái József vármegyei fölevéltáros uraknak helyszíni, Dr. Föglein Antal fölevéltáros és Dr. Komoróczy György levéltári tisztviselő uraknak levéltári kutatásaim során tanúsított sz. segítségükért. Dr. Föglein „Zólyom vármegye pecsétje" (Turul 1934.) c. kiváló tanulmánya irányt ad a vármegyei pecséttörténeti kutatásnak. 2 Lásd Nemzeti Múzeum kézirattárában. Fol. Hung. 1407. sz. a. és a vármegye levéltárában elfekvő köteteket. 3 Tárgyalva Esztergom megye monográfiájában is. 955—8 között született, meghalt 997. ápr. 23-án. Nagy érdenvei voltak Magyarország megtérítése körül. Prágai püspök volt, később Rómában, majd Lengyelországban élt. A poroszokat is meg akarta téríteni, de közöttük vértanúhalált halt. 4 A címer rövid magyar leírása: Ezüst mezőben, zárt aranykoronával díszített és hermelinnel bélelt arany szegélyes lila fejedelmi köpennyel övezett trónján ül szent Adalbert püspök és vértanú, lila palástban, csipkeszegélyes miseruhában, fején aranyos püspöksüveggel, baljában pásztorbottal, jobbjában három ezüst lándzsával, mellén aranyláncon fiiggő feszülettel, lábán arany saruval. (A heraldikában ritka lila színt a püspöki palást magyarázza.) 5 O. L.: Esztergom vármegye urbáriumai. 195;