Komárom-Esztergom megye településtörténeti kalauza

KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE RÖVID LEÍRÁSA ÉS BIBLIOGRÁFIÁJA - TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS

TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS ugyancsak tucatnyi település létezett már az Árpád-korban. Tatán és Tóvároson túl ki kell emelni Almás és Neszmély községeket. Árpád-kori település volt Esztergom vármegye későbbi esztergomi járásában, a Dunántúlon: Abony (Szentkirály), Ákospalotája, Bajna, Bajon, Bajót, Básztély, Bercse, Berény, Bikol, Bille, Csabja (Kiscsaba), Csitri, Csév, Csolnok, Dág, Dorog, Ebszőny, Epöl, Esztergom/vár, szabad királyi város, Fenyérd, Kovácsi, Libár, Örmény, Peszér, Petyen, Szamár, Szentgyörgy, Szentistván, Szentkirály, Szentlázár, Szentmáriamező, Szentpál, Szenttamás, Sziget, Tapolca, Újfalu, Újváros, Úrkút/ Gyermely, Gyilok, Gyulafenyér, Héreg, Kápa, Kesztölc, Kirva, Kövi, Lábatlan, Mány, Marót, Mogyorós, Munkád, Nyika, Nyírmái, Ogan, Örs, Örsej (Csamaszombata), Pél, Piszke, Ráb, Rád, Sáp, Sártvány, Somodor, Sümeg, Süttő, Szalánka, Szentalbert, Szomor, Tardos, Tarján, Tát, Tobold-sziget, Tokod, Töttös, Udvarnok, Újfalu, Úny, Vadács, Vadas, Valmot, Vicsep, Vigan, Zalazsom, Zsidód. A Dunán inneni rtjszen, a későbbi párkányi járás területén nem volt ennyire sűrű az Árpád-kori településrendszer, ami a királyi vár Dunán túli fekvéséből is következik: Arad, Bart, Béla, Bény, Búcs, Csenke, Ebed, Ecsed, Farnad, Gombás, Gyarmat, Gyiva, Hidegkút, Hort (Virt), Kakat, Karva, Kéménd, Keszi, Kéty, Kicsind, Köbölkút, Kövesd, Kural, Libád, Mocs, Muzsla, Nána, Ölved, Ösztövér, Patacs, Sárkány, Szép, Szőgyén, Tata. (Nem azononos a Komárom vármegyei Tatával!) A két vármegye Árpád-kori településein túl az évszázadok közigazgatási változásai miatt további hasonló korú településeket is találunk a mai megye területén. Ilyenek például Pilis vármegyéből Ákospalotája, Dömös, Marót, Bitócz és Kesztölc, és folytathatnánk tovább felsorolásukat. Veszprém vármegyéből Bana, Bársonyos, Kerékteleki, Bakonybánk, Bakonyszombathely, Hánta, Réde, Ácsteszér, Aka és Csatka, Fejér vármegyéből Bakonysárkány, Majk, Cset (Oroszlány), Gesztes, Vitány, a Hont vármegyei Helemba. 1270-ben V. István a mindenkori esztergomi érseknek adományozta az Esztergom vármegye örökös főispánja címet. 1301-et követően előbb Kőszegi Iván, a Vencel pártján álló főúr, majd Csák Máté tartományúr pusztította a Károly Róberthez hű érsekségi birtokokat, illetve a Károly Róbert párti főurak birtokait. 1301-ben Kőszegi Iván elfoglalta az esztergomi várat. Tamás esztergomi érsek kiállt Károly Róbert mellett. A királyi hatalom megerősödése után az esztergomi érsekek hatalmát jól mutatta, hogy Nagy Lajos nápolyi hadjárata során Telegdi Csanád érsek 1347-ben királyi helytartó lett. Utódai több zsinatot tartottak Esztergomban, 1453-ban Széchy Dénes újjáépíttette az esztergomi székesegyházat. Vitéz János esztergomi udvara európai hírű volt. Az érsek 1471-ben szembefordult a királlyal, aki bebörtönözte. Bakócz Tamás 1506-1511 között megépíttette a Bakócz kápolnát. X. Leó pápa az esztergomi érsek prímási és követi méltóságát végleg megerősítette 1513-ban. 1526-ban a mohácsi csata után a török csapatok a Duna bal partját végigpusztították Esztergom vármegyében, és már Komárom vármegyébe is betörtek. 1543-ban Esztergom török kézre került, a vármegye vezetése is elmenekült, hollétéről évtizedekig nem tudunk. 1543 után pár évvel a törökök Esztergommal szemben, Párkánynál egy erődöt emeltek, s a török lovascsapatok innen kiindulva hatalmas területet raboltak ki, adóztattak. Hosszú évtizedeken keresztül Érsekújvár mellett Komárom és Tata volt az a két magyar végvár, amely a török támadásoknak útját állta. Komárom soha nem került török kézre. A török alatt a dunántúli részekről kisöpörték a magyar adószedőket, így aló. század folyamán készült összeírásokban egyetlen dunántúli faluval sem találkozunk. Esztergom vármegye Dunán inneni területeiről magyar részre adózott Muzsla, Gyarmat, Búcsú, Kéménd, Magyarszőgyén, Németszőgyén, Vásárhely, Bart, Ölved, Kural, Farnad, Köbölkút, Újfalu, Bátorkeszi, Sárkány, Alsóbény és Felsőbény. Az adószedők Komárom vármegyében sem juttottak túl a Dunán. Esztergom vármegye legnagyobb birtokosa az érsekség volt. Komárom vármegyéből Kürt, Perbete, Bajcs, Anyala, Naszvad, Imely, Martos, Szimő, Nagygúta, Kisgúta, Bálványszakállos, Keszegfalva tartoztak hozzá. Királyi birtok volt Ekecs, Nagymegyer, Izsap, Markháza, Várbogya, Felsőgellér, Alsógellér, Vártany, Megyercs, Gadóc, Őrs, Újfalu. Komárom vára és környéke. Egyéb birtokosok tulajdona volt: Kolta, 22