Komárom-Esztergom megye településtörténeti kalauza

KÖRNYE

MOGYORÓSBÁNYA NÉPRAJZ Földrajzi nevei többnyire kétnyelvűek Szőlő-sor (Winohradek) Ábel völgye (Ábelova dolina). A nevek a gazdálkodásra (Káposztások, Szántók az almafánál - a hajdani sok almafa miatt), a bányászatra (Salakhányó), a lakosság összetételére (Sváb utca a mai Petőfi S. u.) utalnak. A múlt században jellemzőek voltak a három és négyosztatú házak. A szabadkéményes konyhában hasáb alakú kenyérsütő kemence állt, amelynek felső részébe a szabadkémények megszűnése után hús füstölésére szolgáló részt, ún. "vindófnit" építettek. A szobában álló kemencét a konyhából fűtötték. A ház építőanyagát legtöbbször magából a telekből termelték ki. Eleinte rakott sárfal, majd vályogtágla volt a fő építőanyag. A szarufás tetőszerkezetet zsúppal fedték, de korábban a zsindely és a nád is előfordult. Szép pincesorában állóhézagos faoromzatú, évszámmal ellátott, faajtós, emeletes, zsúpfedelű présházak is találhatók, melyek műemléki védelemre javasoltak. A "Cservenyica" nevű falurészen "sárga földet" termeltek ki, amelyet a kemencék és a házak vakolásához használtak, de szállították ezt a táti pékek számára is kemencéik javításához. Feltételezhető, hogy innen bányászták régen a fazekasagyagot is. KATOLIKUS EGYHÁZ Az 1332-37. évi pápai tizedjegyzékben Miklós nevű papját említik. A veszprémi püspökség alá tartozó falunak ekkor már állt temploma. A török időkben a község plébániája megszűnt. 1701-ben Nyerges filiája volt. 1771-től Bajóthoz tartozott. 1914 és 1970 között Péliföldszentkereszt fiókegyháza, s csak 1970-től lett önálló plébánia. Anyakönyveit 1970-től vezetik. MŰEMLÉKEK Régi épületei közül a pestisjárvány emlékét őrző, 1755-ben a táti út mellett emelt hálaadó kápolna (ún. kolerakápolna) érdemel említést. Az 1862-ben Brzorár Rezső által építtetett romantikus stílusú úgynevezett Bezerédi kastélyt sajnos lebontották. Természeti értékei közül védettséget élvez a Kő-hegy barlangja. KÉPZŐMŰVÉSZET BEZERÉDI Gyula (Mogyorós, 1858. április 9. - Budapest 1925. június 31.) szobrászművész. 1873-tól a bécsi akadémián tanult. Főleg zsánerfigurákat, emlékműveket készített. Ő alkotta a budapesti Washington szobrot és megmintázta Tinódi Sebestyén alakját is. Az általános iskola 1990-ben felvette híres szülöttének nevét. BIBLIOGRÁFIA KÁLMÁNFI Béla: Népköltészeti emlékek és népdalok Esztergomban és környékén. = Új Forrás, 1973. 3. sz. 73-83. 1. KÖVECSES-VARGA Etelka: Mogyorósbánya népi építészete. In: Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei. 4. Tata, 1991. 149-187. 1. 273