Az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat első évkönyve

Balassa Bálintnak Esztergom alá való készülete és eleste. Közli dr. Récsey Viktor

57 A m. tört. társulatnak 1874 iki vándorgyűlésén ZólyomRadványban a Radvánszky báróék könyvtárában találták meg Balassa szerelmi dalainak kéziratát. Ennek végén vannak Rimay Jánosnak eddig szintén ismeretlen költeményei ily czimirattal : „Következnek Rimay Jánosnak külömb-külömbéle énekei . . . . Kiket méltó, hogy a Balassa irásátúl messze ne hagyjunk : mert Balassy Bálinton kivől csak egy magyar sem érkezhetik el víle, bár ugyan igen igyekezzík is rajta, kiről Ítéletet tehet, akárki az írását olvassa ; az mint Balassy Bálint is így szólott felőle éltiben mond ; „ha úgy mégy elő dolgodban, az mint elkezdtíl, gyakorolván azt — nemhogy el nem érkeznél vílem ; de meg is fogsz halladni." Sőt halála óráján is őtet vallotta Balassy, helyében valónak lenni, kérvén arra, hogy az ő halálát verseivel ékesítse — kit végben is vitt Rimay János, mely írását („Balassios fratres Rimái decorat") a több éneki után helyhezteltünk." *) E régi kéziratban zárjel között említett költemény egyetlen egy teljes nyomtatott példányban maradt reánk. **) Rimainak ezen alább egész terjedelmében közlendő epicedionjáról Szabó Károly „Régi Magyar Könyvtárában" (I. 701. 1.) ezeket mondja : „A nyomtatvány hely és év nélkül jelent meg; a czímlevél előlapját a latin czím s a költemény rövidre vont latin tartalma, hátlapját az általam teljesen közlött magyar czím foglalja le. — Hogy a nyomtatási hely Bártfa, kétségtelen abból, hogy betűi ugyanazok, melyekkel a Bártfán 1597. megjelent „Precatio pia" van nyomtatva ; hogy pedig e költemény a XVI. század vége felé (tehát rövidesen Balassa halála után) és már 1598-ban ki volt nyomtatva, bizonyos a szerzőnek Rimái Jánosnak a m. tud. akadémia könyvtárában levő példány czímlapjára írt sajátkezű jegyzetéből: Sum Joannis Rimái (monogrammal irva) Anno 1598." — A szerző neve az első ének vers fejeiben olvasható így ; „BALASSIOS KRATRES' RLMAI DECORAT." „Egyetlen teljes példánya van a m. tud. akadémia könyvtárában." *) „Századok" 1875. evf. 30. lapján. Thaly K. „Balassa B . ." **) Thaly Kálmán 1875-ben meg aligha ismerte ezt a bibliográfiái unicurnot, mert ezt Szabó Károly „Régi Magyar Könyvtárának" csak 1879-ben megjelent „Pótlekjában ismerteti.