Esztergom Évlapjai 1994

FENYVESI LÁSZLÓ: Károly János javaslata Ipolyi Arnoldhoz, Munkácsy Mihály Krisztus-festménye üdvében

ban, 1879. augusztus 22-én hunyt el. Akik tüzetesebben tanulmányozták Károly János megyemonográfiájának 3. tomusát, azok pontosan tudják, kire vonatkoznak a historikus következő sorai, melyeket a "Tájékozásul" címet viselő előszóban olvashatunk: "Hálás érzelemmel kell megjegyeznem, hogy Gózony Gyula joghallgató unokaöcsém szabad óráit felhasználva segített nekem e kötet egybeállításában. Beteg szemeimet kímélendő több oklevelet nyomda alá másolt, a kész adatfeljegyzések és oklevelek nyomán több község történetét ő írta meg, a "Tartalom" czímű kivonatot ő fogalmazta s a lélekölő korrektúrát ő teljesítette. Isten fizesse meg fáradságát." Kétségtelen tehát, hogy Károly János valláserkölcsi alapokon álló, következetesen szilárd idealista világnézetének kialakulásában számos vérségi, rokoni tradíciók játszottak szerepet. Még ezeknél is részletesebben kellene szólni azokról a szálakról, melyek a Károly famíliát a Magdics és a Pauer családokhoz fűzték, erre azonban e helyütt nincs lehetőségem. A korabeli Ráckeve jóhírű katolikus "trojkájának" - úgymint Pauer János székesfehérvári püspöknek, Károly János címzetes driveszti püspöknek és Magdics István székesfehérvári nagyprépostnak - egymáshoz való viszonyával, történetírói és egyéb munkásságuk közös gyökereivel külön feldolgozásban lenne érdemes foglalkozni. Summázásul csak annyit mondanék, hogy az 1440-től 1872-ig privilegizált királyi mezővárosi státuszt élvező Ráckeve communitasanak mezővárosi-parasztpolgári öntudata jelentős befolyást gyakorolt e három legkiválóbb katolikus szülöttére is. Saját vallomása szerint, Rajczy György kevei katolikus kántortanító, az iskolamester jutott rendkívül fontos szerephez a gyermek Károly János valláserkölcsi világképének kialakításában. Ő 1815-ben született a Tolna megyei Kurdon, s 1839-ben lett a kevei katolikus iskola segédtanítója. S miután 1840-ben az oltár elé vezette Kuntke Jozefát, végleg gyökeret vert a Csepel-szigeti mezővárosban. Fél évszázadnál hosszabb ideig tanítóskodott: egyik legkedvesebb tanítványa éppen Károly János volt. A Ráckevei Hírlap 1897-es, karácsonyi számában az egykori diák nagy elismeréssel szól elhunyt mesteréről. A ráckevei eredetű katolikus főpapok közbenjárására Ferenc József császár-király a koronás ezüst érdemkereszttel tüntette ki Rajczyt, nevelői tevékenysége 50. évfordulóján. A magas kitüntetés átadásával Pauer püspök Károly kanonokot bízta meg, akit útjára elkísért a püspöki titkár, Magdics káplán is. A kitüntetés 1886-os átadásakor elmondott jókívánságait Károly János ugyancsak megjelentette az egyházi beszédeit tartalmazó köteteiben. Károly János, aki a püspöki papnevelde tanáraként és kormányzójaként maga is kiváló pedagógus volt, többek között ezekkel a tanulságos gondolatokkal adta át a magas kitüntetést agg mesterének: "Igen, ötvenéves szolgája az iskolának, állj meg fáradt utadon ma, töröld le munkás arczod verejtékét és nézd: egy egész nemzedék vesz ma téged körül, szemében könynyel, arczán a szeretet, az öröm mosolyával. E nemzedéket te nevelted, s ez öröm, e mosoly a tied; neked hozzuk azt, régi jó tanítónk, szeretett mesterünk! hálául és elismerésül. Te tanítottad ezeket mind, és köztük engem is, ki szintén e kedves város igénytelen szülötte vagyok." A hosszú életkort megérő kántortanító egy évtized múlva, 1896. április 7-én hunyt el Ráckevén. 37