Esztergom Évlapjai 1994

GÁSPÁR GABRIELLA: Az olvasóközönség társadalmi összetétele a reformkort megelőző időszakban

S. Mader Béla: A Tudományos Gyűjtemény története Fejér György (1817-1818) és Thaisz András (1819-1827) szerkesztősége idején = Dissertationis ex Bibliotheca Universitatis de Attila József Nominatae 2. Szeged, 1976.1-53. p 7. Alsószentgyörgy, Félegyháza, Felsőbánya, Halas, Jászapáti. Jászjákóhalma, Jászberény, Jászladány, Jászárokszállás, Jászdósa (Jászalsószentgyörgy). Kecskemét, Kisér, Kunszentmiklós, Kunmadaras, Kiskunmajsa, Nagyvárad, Nagykőrös, Szatmár-Némethi, Szolnok. 8. Apponyi úrfiak és nevelőjük, Pozsonyi Magyar Társaság, Soproni Magyar Társaság, Sajókazai Víg Societas, Székelyudvari Újságolvasó Társaság, Wajda Sámuel és társai, Tudománykedvelő Urak Bezdán, Pápai Uradalmi Kancellária, Monyoróki Uradalmi Tisztség, Bátorkeszi Gazdatisztek 9. A táblabírák jogkörét II. Mátyás 1613. évi decrétumának 24. tcz. lépteti életbe "... hogy az igazságszolgáltatás menete annál jobb legyen, a vármegyék a rendes esküdt ülnökökön fölül az előkelőbb nemesek közül válasszanak több ülnököt, akik a törvény kiszolgáltatására esküvel legyenek kötelezve és a törvényszéken megjelenjenek." Corpus Juris Hungaricí, Magyar Törvénytár 1608-1657 évi törvények. Bp. Franklin-Révai K. 111 p. 10. Az ország vezető családjai töltötték be a legmagasabb állásokat, az előfizetők közül ide tartoznak az Eszterházy, Batthyány, Nádasdy, Erdődy, Pálfy, Csáky stb. családok, nagyrészük egyben örökös főispáni előjoggal is bír. 11. A szolgabírói intézmény kialakulásával foglalkozó történészek nem mindig értenek egyet a szolgabíróság eredetével kapcsolatban Pl. Palugyai Irnre szerint már Kálmán király !. tv. 11. fejezetében lefekteti e hivatal alapjait. (Palugyai I.: Megye-rendszer hajdan és most, l-ll. köt. Pest. 1844. Heckenast ny. II. köt. 140. p.) Török Pál szerint IV. Béla hozta létre a szolgabírói intézményt, 1254-ben. (Török Pál: A nemesi vármegye megalakulása, Kolozsvár. 1907. Stief Jenő és tsa. 15-16. p.) A Judex Nobilium elnevezést azonban csak 1298. 45. tcz óta használják. 12. ld.: Zsoldos Ignác: A szolgabírói hivatal. Pápa. 1842. 13. Az esküdtek feladatkörével és szerepével szintén Palugyai (i.m. 164-265. p.) és Török (i.m. 23. p.) foglalkoznak részletesebben. 14. Pálmány Béla: A magyar nemesség átrétegződése a kései feudalizmus századaiban. In: A magyar polgári átalakulás kérdései, (szerk.: Dénes Iván Z. stb.) Bp. 1984. ELTE Bölcsész. Kar (37-59) 49. p 15 Az írók csoportjába történő besorolás önkényes, mivel a vizsgált időszakban ez az elnevezés még nem volt használatos. A teljesség kedvéért Batsányi Jánost (Linz, foglalkozást nem jelöl meg), Berzsenyi Dánielt (foglalk. nincs), Fáy András főszolgabírót, Katona József birtokost, Madách Imre táblabírót, Kazinczy Ferenc táblabírót, Kiss János szuperintendánst, Hetényi János prédikátort, Virág Benedek tanárt és Takács Éva asszonyt soroltam ide, legtöbbjüknél második foglalkozásként jelölve az írói-költői pályát. 16. Kun László: A magyar ügyvédség története. Bp. 1895. Weisz ny. 115