Esztergom Évlapjai 1988

Tapolcainé Sáray Szabó Éva: Esztergom nyomdászata 1763—1849.

JEGYZETEK 1. Hegedűs Rajmund: Adalékok Esztergom művelődési viszonyainak alakulásához a 18—19. század fordulóján. = MTA Pécsi és Veszprémi Akadémiai Bizottságának Értesítője. II/2. köt. A Dunántúl településtörténete 1767—1848. Pécs, 1977. 111. p. 2. Kaposi Mária: Az esztergomi nyomdák története és az ott nyomott könyvek bibliográfiája. Esztergom, 1966. 86. sztl. p. Kézirat. 3. Magyarország bibliographiája. 1712—1860. Szerk. Petrik Géza. I—IV. köt. Bp. 1888—1892. — Magyarország bibliographiája 1712—1860. V. köt. Pótlások Petrik Géza: Magyarország bibliographiája 1712—1860 c. művének I—IV. kötetéhez. Szerk. Komjáthy Miklósné. Bp. 1971. 4. Sennovitz Adolf: Esztergom könyvnyomdászatának története. Könyvészeti alapon írta: . = Esztergom és Vidéke, 1894. 32. sz. 1—2. p. — A szerző a cikkben az 1821—1848. közötti évek könyvtermését 226 egységben állapítja meg, ez a szám Beimel 1855-ig terjedő tevékneysége alatt 325 kötetre emelkedett. Tartalmi megoszlásban: katolikus teológia 81, világi termékek 58, naptár, almanach 94, alkalmi ünnepélyek 92. Nyelv szerinti bontásban: latin 58, magyar 175, német 86, szlovák 6. Kétnyelvű: magyar—latin 1, magyar—német 1. 5. Hegedűs Rajmund: i. m. 111. p. 6. Uo. 7. A XIII. századtól kezdve az esztergomi érsekek egyúttal a főispáni tisztet is betöltötték. Ez a gyakorlat Mária Terézia idején vált kérdésessé, a királynő ugyanis ezt a tisztséget a világiakra akarta ruházni, amit valószínűleg az érsekség nagyszombati tartózkodása is indokolt. Az alispáni hivatal egyre nagyobb hatáskört nyert, — éppen a fentiek miatt — az alispán egyedüli ura volt a vármegyének. A vita során az érsekség nem tudta írásban bizonyítani ezt a jogát, az évszázados hagyományokra hivatkozott és el is érte a célját, mert Batthyány József 1776-ban már visszakapta a főispáni tisztet is. II. József közigazgatási reformja a megyék megszüntetésével kerületi rendszert alakított ki. így a főisoáni állás is megszűnt. A régi közigazgatás visszaállításával azután Rudnay Sándort 1820. május 17-én nevezték ki főispánnak. Ez a tisztség egészen a szabadságharcig az érsekek privilégiuma volt. attól, kezdve a világiakra szállt át. — Esztergom vármegye. Szerk. Borovszky Samu. Bp. 1908. 389—393. p. 8. Hille Ágoston: Fennmaradgyon-é még tovább is az a közfal. melly a katholikusoktól a protestánsokat elválasztya? [...] Ford. Rátz András. Esztergámban 1822. Előszó XVII—XIX. p. 9. Petrik: i. m. II/l. köt. 50. p. 10. Petrik: i. m. II/l. köt. 313. p. 11. Sennovitz Adolf: i. m. 35. sz. 2. p. 12. Gellériné Lázár Mária: A magyarországi kalendárium-irodalom a kapitalizmus korában. 1850—1945. = Századok. 1974. 5—6. sz. 1243. p. — Ld. még: Kováts László: Könyvnyomdáink a jelen század harmadik évtizedében. = M. Könyvszemle, 1899. 4. sz. 366. p. 13. Rippel Gergely: Anya-szent-egyháznak ceremóniái és szertartásai [...] Nagyszombat, 1754. 528. 1. — Petrik: i. m. III/l. köt. 227. p. 14. Schenkl Maurus: Ethica Christiana kiadásai: 1800, 1802. — Sennovitz: i. m„ 34. sz. 2. p. 15. Pucz Antal: Tavaszi virágok. Pest, 1817. 16. Pucz Antal: Nyári Rósák. Pest, 1823. 17. PL. Rud. Litt. N. 39. — Jelinek János cs. kir. szab. könyvnyomdász német nyelvű levele Rudnay Sándorhoz. Nagyszombat, 1821. okt. 15. 18. PL. uo. Rudnay Sándor németnyelvű levele Jelinek Jánoshoz. Esztergom, 1821. aug. 6. — Ld. még: uo. Rudnay Sándor latin nyelvű levele Straiter József nagyszombati általános helynökhöz. 1821. okt. 22. — ua. Bilik Józsefnek, az esztergomi általános helynöknek. 19. PL. uo. — Jelinek János németnyelvű levele Rudnay Sándorhoz. Nagyszombat, 1821. aug. 6. — Ld. még: uo. Rudnay Sándor latin nyelvű levele Straiter József nagyszombati általános helynöknek. 1821. okt. 22. — ua. Bilik Józsefnek, az esztergomi általános helynöknek. 287