Esztergom Évlapjai 1988

Tapolcainé Sáray Szabó Éva: Esztergom nyomdászata 1763—1849.

A világi jellegű kiadványok között alkalomra készült az „Esztergám szabad királyi városa tanácsának, tisztviselőinek és választott polgárainak feljegyzése [... ] 1829. esztendei Szt. György hava 23. és 24. napján tartott tisztújítás szerint" c. nyomtatvány. Ebben az évben jelent meg Kotzebue „A Keresztes vitézek", „Vitézi játék öt felvonásban" c. műve is. A könyv említését nem is annyira a banális, 1097-ben reggeltől estélig játszódó történet indokolja, hanem a ,,Rév-Komáromban, Július 12-én 1828"-ban Önódy András komáromi költő tollából származó „Jelentés", — vagyis előszó — amelyből kitűnik, hogy ő rendezte sajtó alá és adta ki rokona 1826-ban elkészült fordítását: „Néhai Önody Jonathán, Tabuláris Ügyvédet [. . .] élete virágjában [. ..] megfosztott a senkinek sem kedvező halál [. . .] A vérség Limáján és a Vég-Rendelések szerént nekem hagyatott meg, hogy némelly munkáit, mellyek más elsőbb helyekről kikerültek, hajtanám tökéletességre. Engedvén a megholt kívánságának, íme ezen munkácskával kívánom Nagy Érdemű Olvasó Közönséget megtisztelni, s ha csak egy is lesz [. ..] olyan, aki megelégedéssel olvasandja ezt a fordítást, úgy én elértem célomat." A könyv „Pázmándy Dienesnek, Tek. Komárom Vármegye nagy érdemű első al-ispánnyának" ajánlva jelent meg. Érdekes, hogy noha a kiadó és a mecénás is komáromi, a könyvet mégis Esztergomban nyomták. Talán azzal magyarázható Weinmüller Imre Bálint komáromi nyomdájának mellőzése, hogy Ónody András az Uránia munkatársa volt. A fordító, Ónody Jonathan a magyar nyelvről, a könyvekről, az olvasókról és a könyvtárakról érdekes eszmefuttatást közöl „Elöljáró beszéd"-ében. 1830-ból 16 Beimel-nyomtatványt vehetünk számba, 7 világi és 8 egyházi jellegűt, ezek közül öt aprónyomtatvány. A kisnyomtatványok sorát Kovács Tamásnak a „Pannon hegyén lévő Szent Mártonyi Fő-monostor fő-apátjának" a beiktatása tiszteletére készített magyar és latin nyelven írott „Örömversek" nyitják meg Szeder Fábián és Bálás Teophil tollából, — finom papírra nyomva —; majd Hutta Hygin és Csicsó Quirin „atyaságok tiszteletére" írott ének következik hálás tanítványaiktól; ezután Horváthy Ferenc Hébeczen tartott pünkösdi egyházi beszéde jelent meg, mégpedig „[. ..] Vasányi Simonyi Ferenc cs. kir. kamarás Ürnak költségén"; majd a pesti szeminárium növendékei által írott „Öröménekek" zárják a sort. Ezekben a kiadványokban találkozunk először a Beimel-féle „orientalista" betűkkel, amelyeknek beszerzését a prímástól kérvényezte. Az üdvözlő versek mindkét kiadványban teljesen dísztelenek, latin és arab betűkkel vannak szedve. Önálló kiadványokkal az Uránia szerzői közt már említett Ponori Thewrewk József (1793—1870) ügyvéd, történész, nyelvész először tűnik fel 1830-ban „Néhai Galánthai Balogh János több Vármegyék fő-fő táblabírája s nyolcz országgyűlési híres követ" életrajzával, „Nemes Bars Vármegye Rendeinek" ajánlva. Balogh János Komárom vármegye táblabírája és országgyűlési követe is volt, közéleti szereplésének, érdemeinek méltatása mellett ismerteti a mű a magyar nyelv érdekében kifejtett tevékenységét és Péczeli Józseffel való kapcsolatát is (54.). Ponori másik munkája, amely alkalmi kiadvány „Tolnai emlék" címmel a Tihanyi Tamás elnökletével Tolna vármegye 1830. augusztus 23-án tartott tisztújítá275