Esztergom Évlapjai 1981

Hegedűs Rajmund: Az esztergomi URÁNIA. 1823—1833.

I. sz. melléklet Szeder Fábián főbb életrajzi adatai 1784. június 24-én született Csáb községben, Hont megyében. Eredeti keresztneve János, rendi neve Fábián. Középiskolai tanulmányait Érsekújváron, Komáromban és Esztergomban (1797—98) végezte, bölcseletet Pozsonyban tanult. 1802-ben Esztergomban kancellista (írnok, szép írása volt). 1803-ban belép a bencés rendbe. Pannonhalmán tanul, ott szentelik 1808-ban pappá. Egyben gimnáziumi tanár is lett. 1808—1811: gimnáziumi tanár Esztergomban. 1811—1826: Győrben tanár, majd gimnáziumi igazgató; ugyancsak igazgatói posztot töltött be Sopronban, Nagyszombaton és Komáromban is, közben házfőnök és újra igazgató Győrben, hitszónok Dömölkön. 1826—1830: gimnáziumi tanár és igazgató Esztergomban, erre az időre esik az Uránia alapítása és az első 3 kötet szerkesztése. 1830—1832: Pannonhalmán filozófiát és esztétikát tanít, a természettudományi gyűjtemény őre. 1831: a Tudós Társaság (Tudományos Akadémia) levelező tagja; 1837-ben lemond tagságáról. 1832—1841: levéltáros és könyvtáros Pannonhalmán. 1841-től jószágkormányzó Füssön. 1859. december 13-án halt meg Füssön. írói álnevei Szinnyei József szerint: K. L. — K. L. N. R. — N. R. — S. — S. F. — Sz. F. Versei összehasonlítása alapján megállapítottam, hogy Szeder a „Megypataky" álnevet is használta. Művei az Uránián kívül az alábbi folyóiratokban jelentek meg: Auróra. Szépliteraturai Ajándék, Hasznos Mulatságok, Kedveskedő, Felsőmagyarországi Minerva, Tudományos Gyűjtemény, Regélő, Egyházi Tár. Néhány munkája könyvalakban is napvilágot látott: Örömdal (Győr, 1818), A katholikusok tanítása a protestantizmusra nézve (Nagyszombat. 1820.), Válogatott darabok... a magyar olvasást kedvelő ifjúság számára (Nagyszombat, 1821), Azael halála (Pest, 1827); Beimel József esztergomi nyomdája két munkáját jelentette meg: Kisded köszöntő zsebkönyv az ifjúság számára (1827), a másik: A boldog atya. Az utóbbi Guzmics drámájának átdolgozása az ifjúság számára. Több műve kéziratban maradt meg, mint pl. a Magyar Grammatika, Melyek a magyar nyelvben a tiszta gyökök? c. pályázata, Compendiuma, két kötet verse, két szótára, számos kertészeti cikke, latin nyelvű egyházi beszédek. A felsorolás nem teljes. A kéziratos anyagot a Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár őrzi. 1926-