Esztergom Évlapjai 1981

Dr. Horváth István: A klastrompusztai rom eredete. (Adatok a pálos rend történetéhez)

dicta Keztewlch ad Claustrum dicte ecclesie sancte Crucis ducentem".. .), az út mellett két föld-jelet készítettek. Innét balra fordulva jórészt az urdungkewehatha (azaz: Ördögköveháta) nevű hegy magaslatán halad tovább".. . majd érinti a zeketarla nevű sáncot, a Kezepwanthe nevű bércet, a Gyurhegmegy- majd a Mezewanthe- nevű sík szántóföldeket, eléri az Esztergomból Budára vezető nagy utat, (a későbbi Bécsi út!) ezen áthaladva egy Balwanhat nevű bérchez, majd a Mychelethrethe nevű mezőig halad és itt más, szomszédos birtokok (t. i. csévi birtokok) határánál végződik. (Az egyezség ugyanis a csévi birtokosok: Csévi Sáfár István fiai és unokái hozzájárulásával történt meg.) A fentiek szerint tehát a határvonal a Kesztölc és a mai Klastrompuszta közti területet osztotta ketté, a hegy lábánál vezető második út a pálosok Szt. Kereszt monostorához — azaz a mai Klastrompusztára vezetett. S mivel Kesztölc és Csaba (ill. Szántó) között más rom nem ismeretes csak a klastrompusztai, ennek kell azonosnak lennie a pálosok első monostorának maradványaival. — A határleírásból következik egyúttal, hogy a mai Klastrompuszta, ill. a Fekete-hegytől D—DNy-i irányban meghúzott vonaltól DK-re eső terület, azaz a mai Piliscsév teljes határa a középkorban lakatlan erdő és szántóföld volt és — mint pálos birtok — (Pilis-) Csabához tartozott. Az oklevélből levonható következtetést támogatja az a tény, hogy a mai Piliscsév egész területéről (egy a keleti határában talált kisebb koraárpádkori — X—XI. századi — nyomtól eltekintve) egyetlen középkori leletet, vagy lelőhelyet sem ismerünk.

3

9 Kisebb középkori település nyomát találtuk viszont a klastrompusztai rom közelében, a tőle É-ra elterülő völgykatlanban, a ma „Kémény" néven ismert hatalmas sziklatorony alatt/

1" ( E kis középkori település helye minden bizonnyal azonos azzal a királyi hadak által üressé pusztított

4

1 területtel, amelyet lakatlan földként IV. László király a Szt. Kereszt monostort ért károk jóvátételéül 1289-ben adományozott a szentkereszti pálosoknak/'

2 Gyöngyösi Gergely Inventáriuma arról tudósít, hogy a monostor közelében fekvő és már IV. Béla által adományozott földet Ilewkew (Ullőkő)-nek nevezték, s ezt 1289-ben IV. László ismét nekik adta, 1291-ben pedig III. Endre király megerősítette őket e birtokukban/*

3 Mivel az elpusztult település feletti, üllőhöz is hasonlítható sziklát még a XVIII. században is Üllőkőnek nevezték/'

4 e települést a Szt. Kereszt monostor Üllőkő nevű birtokával azonosíthatjuk. 4. Fontos adatot szolgáltat a rom eredetére nézve az esztergomi szandzsák 1570. évi összeírása is. — Mivel a monostor 1526-ban elpusztult, ebben az időben jnár csak romjai állhattak. Az adóösszeíró először Kesztölc falut említi meg, amelynek az első török pusztítást átvészelő — tehát a környéket is jól ismerő — magyar lakosait név szerint is felsorolja, majd a következőket írja „Szen Kereszt puszta, az előbbi falu mellett. Nincs a defterben. Lakatlan. Birtokolja Memi aga."

4

5 — Fekete Lajos tévesen a Baj ót melletti Péliföld — Szentkereszttel azonosítja ezt a pusztát, holott a leírásból világosan következik, hogy . .. „az előbbi falu (azaz Kesztölc) mellett"... feküdt, s a helyben maradt lakosok a Szent Kereszt puszta névben az egykori Szt. Kereszt monostor nevét őrizték 1926-