Esztergom Évlapjai 1979

Dr. Györffy György: Esztergom árpádkori kezdetei

Dr. Györffy György: ESZTERGOM ÁRPÁDKORI KEZDETEI Esztergom a magyar történelemben mint Géza fejedelem székhelye és István király szülőhelye merül fel. Az 1 100 körül írt kisebbik Szent István legenda tartalmazza Istvánról azt az adatot, hogy Strigoniensi oppido nativitatis exordium habuit.

1 Noha a szülőhelyet megerősítő egykox-ú adattal nem rendelkezünk, nincs okunk a hagyományban kételkedni. Az a körülmény pedig, hogy Géza fejedelem volt az, aki elődeitől eltérően itt választotta meg székét, a magyar fejedelmek szálláshelyeinek vizsgálatából derül ki. A honfoglaló magyar fejedelmek, törzsfők és nemzetségfők a pusztai vezérek módján egy-egy folyóparton választották meg nyári és téli szálláshelyüket, s tavasszal és ősszel a folyó mentén választották szállásaikat. Kétségtelen, hogy Esztergom beleesett a fejedelmek Duna-]obbparti szállásváltó útjába, de nem tartozott az állandó téli és a mozgékonyabb nyári szálláshelyek közé. A krónikás hagyomány és a vezéri helynevek egyeztetéséből úgy tűnik, hogy Árpád nyári szálláshelye Csepel sziget, a teli pedig Pécs mellett az Árpádnak nevezett falunál volt, vezértársa Kurszán viszont, az efelett húzódó Duna-szakaszon nomadizált olymódon, hogy téli udvarhelye az óbudai nagy római amphiteatrum, az ún. Kurszán vára mellett volt, míg nyári tábora a Csallóköz szigetén. Amikor 904-ben Árpád egyeduralkodó lett, az egész partvonal birtokosa lett Pécstől fel a Csallóközi Árpádig. Ez azt jelenti, hogy évente kétszer Esztergomot is érintette, vagy ha a dorogi nagy úton rövidített, megközelítette. Árpád halála után feltehetően Tétény hadvezér, a 940-es évek táján egy nemrég felfedezett arab forrás szei'int az első fejedelem (Sa(b)a azaz Csaba, 950 körül pedig Fájsz fejedelem vonult ősszel és tavasszal'

2 az esztergomi várhegy közelében. Hogy ekkor miféle település állhatott a város területén, arra csak a régészet adhat felvilágosítást. Településtörténeti meggondolások határozottan arra mutatnak, hogy a 955-i augsburgi csatavesztés után Taksony fejedelem a védettebb Duna-balpartra vonult vissza, s nagyjából Pest és Kalocsa közt váltotta szállásait.

3 Ismert történeti körülmények kényszerítették fiát, Géza fejedelmet arra, hogy Nagy Ottó császárral kiegyezzen, és a 973 tavaszán Quedlingburgba küldött követség jelzi azt az időpontot, amikor a magyar kül- és belpolitikában olyan változás jött létre, amely a székhely megválasztására is kihatott, Géza apja alföldi szállásváltó útját odahagyva visszatért a Duna jobbpartjára, s a téli és nyári szállásváltás rendjén felülemelkedve állandó székhelyet választott az esztergomi várhegyen, egy olyan ponton, ahová — XII. századi meghatározás szerint — a Duna sok vidék gazdagságát hordja össze, ugyanakkor a nyugatra néző várhegy kellő védelmet biztosít/* Itt épült fel a vár, melynek méreteit és mibenlétét Nagy Emese ásatásai tárták fel.

5 Az új székhelyválasztás támogatja azt az adatot, hogy Szent István itt született, de ez csak 973 után, még a 70-es években történhetett. Egy város eredetére nézve tanulságos lehet magának a városnak a neve. Esztergom nevéről, eredetéről számos vélemény hangzott el. A régebbi etimológiákat Gombocz Zoltán és Melich János az alábbiakban ismer7