Esztergom Évlapjai 1938

Dr. Erdélyi László: A magyar Szentkorona jelentősége

45 Dr. Erdélyi László életében királlyá s utódává koronáztatott. Aztán nagy ünnepségekkel s ajándékokkal vendégelte meg Esztergomban, Csepel szigeten és Budán Attila városában az öreg, majdnem 90 éves nyugatrómai császárt. A keresztes haddal Jeruzsálem felszabadítására ő is küldött 2000 magyar keresztes vitéz lovagot, de ezeket Frigyes császár kedve ellen visszarendelte, mivel a nyugati császár nem akart hűbéresküt tenni a magyar király vejének, Angelosz Izsák keleti császárnak a mohamedánoktól visszahódítható egykori keleti császári területek használata címén. — Amikor III. Béla ily egyenlőrangú, sőt fölényes viszonyban volt a két római császárral: akkor és csak akkor volt időszerű a magyar Szentkoronának mai alakjában való elkészítése. Ez t. i. magában foglalja a Szilveszter-féle Szent István koronát mint ereklyét kettős kereszt félív formájában, két-két álló apostolképet a négy negyedíven, összesen nyolc primitíven rajzolt és zománcozott, bandzsalszemű apostolképet és a fej tetején levő nagyobb zománcképet, a világbírói székben ülő Krisztus-király képét, barbárul átfúrva azon bizánci izlésű, három kis kupolában végződő hengeres aranykeresztecske számára, amely jellemző az átalakító magyar király bizánci nevelésére és ízlésére, de amely sajnosan akarta pótolni az eredeti kis széles aranylemez román izlésű, drágaköves keresztet, amely Szilveszter pápa ajándékkoronája homlokán, a koronaabroncs fölött ragyogott. Itt volt a Majestas Domini, Krisztus nagyobb ülőképe a homlokabroncs előrészén, fölötte a Krisztus-királyt jelképező homlokkereszt, s a Krisztus képtől jobbra-balra a fej körül a tizenkét apostol képe aranyban, szines, halványpiros, kék, zöld színekkel. Ezen apostolképekből csak kettő-kettő illeti a korona arányos magasságához, egyet-egyet mind a négy negyedív aljától félretettek s ezek századok alatt elvesztek, s nem összetörtek a szent király feje, koponyája alatt a sírban, mint Karácsonyi vélte. Varjú Elemér szerint az apostolképek eredetileg sem állottak egymás mellett, hanem úgy mint most látjuk, egymás fölött. Ő is visszatér a sapkaalakú koronához, amely nagyon Ízléstelen. Amikor II. Konrád császár koronája csak egy felső félkört enged a fejtetőre a fölkerekség jelképéül, akkor Szilveszter pápa ötvöse nem futtathatott föl négy ívet és még négy kis ívet az eddig „ismeretlen nép" új királya számára, ami teljesen figyelmen kívül hagyta volna a II. Konrád és Szent István király korában uralkodó koronaszimbolikát, jelképezést. E korona-szimbolika érvényesül a görög-római császárok adta két magyar koronán is. E két korona egyszersmind emléke a bizánci császárok és pátriárkák azon törekvésének, hogy Magyarországot is elszakítsák Rómától, a pápaságtól s a nyugateurópai kulturától. Erre az első kísérlet a Konstantinosz Monomachosz császár koronája. A rajta levő császár, trónörökös és császári nők feliratos képei azt mutatják, hogy a gyönyörű zománcos lemezekkel körített nyilt homlokabroncs, minden felső ív nélkül, 1054. táján készül, vagyis akkor, midőn Ceruláriosz Mihály patriarka Konstantinápollyal az egész keleti kereszténységet elszakította a római pápa tekintélyétől. Ugyanakkor történt, hogy IX. Leo német születésű pápa kiközösítéssel fenyegette mint békebontót I. András magyar királyt, mert a triburi békekötést s benne Magyarország hűbéri viszonyát a német királlyal szemben lerázta